Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-86
86. országos ülés 1907 január ií-én, pénteken. 221 Maros vidékén; ott jelenleg három város van, a mely a harmadik egyetem dolgában az elsőbbségért küzd : Temesvár, Szeged és Arad ! Kecskeméti Ferencz: Hát Debreczen! Az volna az első! Dobroszláv Péter: Nem feledkezhetem meg Debreozenről sem, és ha mi az egyetemet csak azon okból állitanók fel, hogy a színmagyar tudományos életet megteremtsük és fejleszszük, akkor egy perczig sem kételkedném az iránt, hogy Szegeden vagy Debreezenben kell azt felállítanunk. De nemcsak azon okból állítunk fel egyetemet, hogy a magyar tudományos életet műveljük, nekünk egyéb kultúrpolitikai és nemzetpolitikai czéljaink is vannak és mikor elismerjük Debreczennek a faj magyarság tekintetében minden kétségen felül álló elsőrangú esélyét, akkor, mivel más czélt kívánok szolgálni a harmadik egyetemmel, Debreczent, a mely ebből az általános nemzetpolitikai keretből kiesik, nem is említhetem. Most tehát, mikor a Tisza és a Maros vidékén felállítandó egyetemről kivánck szólni, állapítsuk meg, hogy a délvidéki, északkeleti és nyugati Magyarország városai közül melyiknek kell feltétlenül elsőbbséget adnunk. Nem kívánok egyszerűen csak a hazafiságra, a magyarságra hivatkozni és hasonlatokkal előállani, hanem a statisztika kérlelhetetlen számaival kívánom vizsgálni azt, hogy Nyugat-Magyarország, Észak-Magyarország és a Délvidék városai közül melyiknek adandó elsőbbség, nem a saját helyi viszonyai szempontjából, hanem az országos kultúrai érdekeket tekintetbe véve. (Halljuk !) Ha a területet tekintjük, a melyet a felállítandó egyetem maga köré vonna, ugy Nyugat-Magyarországnak már említett topográfiai helyzeténél fogva Pozsonyban kellene felállitanunk a harmadik egyetemet, a mely az ország területéből a maga részére körülbelül 35.000 négyszögkilométer területet konczentrálna. Kassa maga köré konczentrálna az északi Felföldön 45.000 négyszögkilométert, egy a Délvidéken felállítandó egyetem a körülötte levő vármegyékből 72.000 négyzetkilométert. Ha tehát tisztán a területet tekintjük, a melyet a gazdasági és egyéb viszonyok összekötnek, ugy az elsőbbséget ezen a téren a Tisza és Maros vidékének kell adni. De nemcsak a terület lényeges, mert az egyetemhez lakosság, egyetemi ifjak is kellenek. Annak a városnak kell tehát az elsőbbséget adnunk, a melyben garanczia van az iránt, hogy a lakosság legtöbbjét s e mellett megfelelő egyetemi ifjúságot képes magához vonzani. A mi a lakosságot illeti, Nyugat-Magyarország megfelelő vidékén kitett a lakosság 1880-ban 2,100.000 embert, 1890-ben 2,200.000-et, 1900-ban 2,400.000-et. Ennyi volt a lakosság, a mely Pozsony felé gravitált. Evvel szemben Kassa vidékén 1880ban 2 millió, 1890-ben 2 millió, 1900-ban 2,200.000 volt a lakosság száma. Végül a Délvidéken az említett vármegyék lakosainak száma 1880-ban volt 3,400.000,1890-ben 3,600.000 és 1900-ban 4,200.000. Ha tehát a lakosság tömörülését, sűrűségét, a mely szintén előfeltétele a harmadik egyetemnek, tekintjük, ugy azt látjuk, hogy Kassa és Pozsony vidéke együttvéve ad csak annyi lakosságot, a mennyit a Tisza-Maros menti vidék egymagában ad, tehát kétszeres esélye van a Délvidéknek abban a tekintetben, hogy egyetemet kapjon, Nyugat-Magyarország és északkeleti Magyarország városaival szemben. Ezek csak részleges bizonyítékok, de a tulaj donképeni lényeg az, hogy a közép- és népoktatás foka, általában a kulturális fok ezeken a helyeken mekkora, s hol tömörülnek a városok, hol van az előfeltétel, a tudás, az intelligenczia arra nézve, hogy az ifjak a középiskolából kikerülve rögtön saját vidékükön találják meg a harmadik egyetemet. A mi ezt a szempontot illeti, Pozsony vidékének gimnáziumait összeszámítottam és ugy láttam, hogy ott 19 gimnázium van összesen, Kassa vidékén 22 és a Délvidéken 29 ; a mi a reáliskolák számát illeti, Pozsony vidékén van 5, Kassa vidékén 3 és a Délvidéken 7. Viszont a középiskolai tanulók száma is bizonyos sulylya] esik latba ebben a kérdésben. Pozsony vidékén a gimnáziumi és reáliskolai tanulók száma körülbelül 7000, Kassa vidékén 7500, a Délvidéken pedig együttvéve 11.000. Ismét azt látjuk tehát, hogy abban a tekintetben, hogy a középiskolai tanulók száma mekkora, tehát azon előfeltétel tekintetében, a mely anyagot szolgáltat annak a harmadik egyetemnek, azt látjuk, hogy itt vannak az első feltételei, nevezetesen az, hogy körülbelül 40 %-kal több a középiskolai tanulók száma, mint a másik két hely bármelyikében. Ha tehát arról van szó, hogy az elsőbbséget állapítsuk meg a városok között, ugy feltétlenül a Délvidéknek és a Tisza vidékének kell az elsőbbséget megadnunk. Hiszen hegyvidéken egyetemet felállítani s a hegyvidék lakóitól azt várni, hogy fiaik nagy számban egyetemre járjanak, képtelen dolog. Az egyetemi ifjúságnak tömegét, nagy hányadát mindenesetre nagy kulturális központi városaink szolgáltatják ; ott vannak a középiskolák, ott megvan a magasabb fobu intelligenczia, ott megvan a gazdasági erő, a mely feltétele annak, hogy az ifjak tovább tanuljanak és magasabb kiképeztetésben részesüljenek. Bátorkodom csak egy-két szóval figyelmeztetni a t. házat arra, hogy vidékek szerint hol vannak a mi nagy városaink, hol vannak egyáltalában ennek az intelligencziának, ennek a tudásnak és gazdasági erőnek előfeltételei. S a mi ezt a kérdést illeti, ugy, a mennyiben egyáltalában nagyobb városoknak lehet azokat minősiteni, azt találjuk, hogy Budapest leköti a maga részére Kecskemét, Szolnok, Debreczen, Eger, Székesfehérvár, Komárom és Pécs városokat, tehát ezek a városok szolgáltatják Budapest részére az egyetemi hallgatókat. Kolozsvár vidékén, egyáltalában Erdélyben, Kolozsvárt és Marosvásárholyt kivéve, nagyobb városok nincsenek is. Ugron Gábor: Szeben !
