Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.
Ülésnapok - 1906-85
85. országos ülés 1907 január 10-én, csütörtökön. 183 sorbani kellék. De hogy az előadói székből reprezentáltassék az az elv, bogy nálunk az a szabály, hogy nem kell meghívni a bizottsági tagokat, mert elég, ha azoknak egy harmadrésze jelen van, egyenesen veszélyes. (Ugy van ! a haloldalon.) Ezért tisztelettel kérem, méltóztassék az előadó ur álláspontjával szemben Csizmazia Endrének teljesen megokolt és helyes indítványát elfogadni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következnék a szavazás. Mielőtt azonban a kérdést szavazásra bocsátanám, kénytelen vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy Csizmazia Endre képviselő ur indítványának egy része házszabályellenes. Azt, hogy az ügy ujabb tárgyalás végett visszautasittassék a mentelmi bizottsághoz, a házszabályok nem tiltják és nem zárják ki; de az, hogy utasittassék a mentelmi bizottság, hogy egyszersmind a minisztereket értesítse arról, hogy a mentelmi bizottság mikor tart ülést . . . Polónyi Géza igazságügyminiszter; Ezt a házszabályok rendelik ! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök : ... és hogy ezen ülésre a minisztereket meghívja a bizottság, ez határozottan házszabályellenes, mert a házszabályok 141. §-a azt mondja, hogy a bizottság »meghivhatja« a minisztereket, minélfogva ez egyedül és kizárólag a bizottságoknak hatás- és jogkörébe tartozik. (Ugy van! a középen.) E felett tehát a ház nem határozhat és ilyen utasításokat a bizottságnak nem is adhat. (Élénk helyeslés a középen.) Ennélfogva, minthogy én, mint a képviselőház elnöke, köteles vagyok a házszabályok szigorú végrehajtására ügyelni, Csizmazia képviselő ur határozati javaslatának ezt a részét határozathozatal alá nem bocsátom, de nem is bocsáthatóm, mert a házszabályok ezt szigorúan tiltják. (Élénk helyeslés a középen.) Csizmazia Endre : T. ház ! A házszabályokhoz vagyok bátor hozzászólni. (Halljuk ! Halljuk !) Ugy gondolom, a mélyen t. elnök ur a házszabályok 141. §-ának csupán első felét nézte meg, mert a második felében egészen világosan és határozottan ez van (olvassa) : »ennélfogva ezen ülések idejéről, helyéről és tárgyáról az illető miniszterek az osztály- vagy bizottsági elnökök által értcsitendők.« Polónyi Géza igazságügyminiszter: Ez igy van ! Csizmazia Endre : Ezt tehát a házszabályok világosan rendelik, ennek folytán indítványomnak ez a része a házszabályokkal feltétlenül megegyezik. Elnök: Bocsánatot kérek, én elolvastam a házszabályoknak ezen egész szakaszát. Az én nézetem szerint — és alig hihetem, hogy tévedek — ez a rendelkezés azon ülésekre vonatkozik, a melyekre a bizottság már meghívta a minisztereket, mert annak semmi értelme sincs, hogy értesiti őket, a mikor a bizottság azt határozza, hogy nem hivja meg a minisztereket. Méltóztassék tehát ezt a szakaszt in continuo átolvasni. Ez igy szól (olvassa) : »A miniszterek vagy megbízottjaik, ez utóbbiak a felvilágosítások adása végett, mind az osztályok, mind a központi és külön bizottságok üléseiben résztvehetnek, vagy azokba az osztályok és bizottságok őket meghívhatják, — ennélfogva ezen ülések idejéről, ... — t. i. a melyekre meghívták őket — ... helyéről és tárgyáról az illető miniszterek, az osztály- vagy bizottsági elnökök által értesitendők.« Én tehát a házszabályok ezen szakaszának más értelmet adni nem tudok, mint a milyent az imént adtam, annyival kevésbbé, mert ezen felfogásomban megerősít engem a házszabályoknak 190. §-a is, a mely teljesen kizárja a nyilvánosságot. Ha a nyilvánosság ki van zárva, akkor azon az ülésen nem vehetnek részt mások, mint szigorúan véve a bizottság tagjai. Meg is van ennek az értelme. (Élénk helyeslés.) Nagyon helytelen volna, ha a mentelmi bizottság határozataira a kormány befolyást gyakorolhatna. Ez sohasem volt és remélem, ezentúl sem lesz. (Élénk helyeslés.) A házszabályok épen annak a lehetőségét akarják kizárni, hogy a kormány befolyást gyakorolhasson a mentelmi bizottság határozataira. Ez, szerintem, egészen tiszta és világos, ha egybevetjük a házszabályoknak 141. szakaszát a 190. szakaszszal és ha nézzük az eddigi prakszist. Egészen tiszta és világos ezeknek alapján, hogy nem adhatunk a bizottságnak olyan utasitást, hogy az hivja meg a kormányt vagy annak valamelyik tagját, hanem azt igenis elrendelhetjük és kimondhatjuk, hogy az ügy ujabb tárgyalás és jelentéstétel végett visszaadatik. (Élénk helyeslés.) Csizmazia Endre: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) A házszabályok 141. §-a azt mondja, hogy (olvassa) : »A miniszterek vagy megbizottjaik, ez utóbbiak a felvilágosítások adása végett, mind az osztályok, mind a központi és külön bizottságok üléseiben résztvehetnek vagy azokba az osztályok és bizottságok őket meghívhatják ; ennélfogva ezen ülések idejéről, helyéről, és tárgyáról az illető miniszterek az osztály- vagy bizottsági elnök által értesitendők.« En minden kétséget kizárónak tartom ennek alapján azt, hogy, ha a minisztereknek meg van adva az a jog, hogy az üléseken részt vehetnek és ha utólag ki van mondva, hogy ezekről az ülésekről értesitendők, akkor eljárási szabálytalanság, ha ezekről az ülésekről nem értesíttetnek. Mindazonáltal nem tartom fontosnak indítványomnak második részét, mert én sem akarok utasitást adni a bizottságnak, hogy miképen járjon el. Természetes, hogy a bizottság elnökének a minisztert értesítenie kell; természetes, hogy ha a miniszter ott meg jelenhetik, felvilágosításokat adhat, előterjesztéseket tehet; de természetes az is, hogy a bizottság tagjait nem befolyásolhatja döntőleg. Nem is tételezem fel a bizottságnak egyetlen tagjáról sem, hogy valamely politikai felelős miniszter ottléte meggyőződésével ellenkező határozatra bírhatná. A miniszter a határozathozatalnál részt nem vehet, mert a határozatot szabadon hozzák a bizottság tagjai.
