Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-82

82. országos ülés 1906 deczember 19-én, szerdán. 169 köttetésben álló nagyközönséggel szemben, mely politikai szempontból meg nem engedhető. Ettől el kell választani a köztisztviselőnek azt a függetlenségét, bogy politikai jogait teljes mértékben mindenkor és mindenütt gyakorol­hassa és ha politikai jogait talán nem gyako­rolja is mindig ugy, a mint az a hatalom kép­viselőinek tetszik, gondoskodni kell arról, hogy ezért soha megtámadtatásnak, soha üldöztetés­nek kitéve ne lehessen. Ezzel a köztisztviselők emberi és polgári jogait védjük, mert az a köztisztviselő nem a mindenkori kormánynak, hanem az államnak és az országnak tisztviselője, a ki csak az ő munkáját, tehetségét bocsátotta az államnak rendelkezésére, de lelkét, politikai meggyőző­dését .el nem adta. Ezt tehát törvényhozásilag biztositanunk kell. Ez követelménye annak a szabadelvűségnek és annak a demokratikus felfogásnak, a melyet a ház jelenlegi többsége mindig képviselt és képviselni fog, bármint gyanusitják is meg egyesek. Jól tudom, ugyanez a felfogása a kor­mánynak is, a tisztviselő politikai meggyőződése te­kintetében. Kifejezésre jutott ez Kossuth Ferencz nemrégiben közzétett levelében is, (Éljenzés.) a mely hivatkozik arra, hogy maga a belügy­miniszter ur is pártatlanságra intette a kor­mány közegeit, pártatlanságra hivatalos műkö­désükben és abban a tekintetben, hogy a tőlük függő hivatalnokokra politikai szempontból be­folyást ne gyakoroljanak. A miniszterelnök ur programmbeszédében maga is nyilatkozott ebben a kérdésben és ige­retet tett arra, hogy foglalkozni fog a tisztvise­lők szolgálati pragmatikájának kérdésével. Én azonban a felhangzott vádakkal, különösen az utóbbi időben megjelent hirlapi közleményekkel szemben, a melyek az ellenkező felfogással gyanusitják meg a jelenlegi kormányt és arra való tekintettel, hogy sohasem oldhatjuk meg elég korán ezt a kérdést, hogy a köztisztviselők ne érezzék magukat a régi rendszer szelleme által lenyűgözve — mert a periferákon még min­dig uralkodik ez a kormányzati szellem . . . Vajda Sándor: Te is elismered? Zakariás János:... miután politikai téren a jövő kiszámíthatatlan, az ügy fontosságára és sürgősségére való tekintettel: azt a kérdést Hitelesítették: Petrogaüi Oszkár s. k naplőbirátó intézem a tisztelt miniszterelnök úrhoz, mint az egész kormány képviselőjéhez (olvassa): »1. Szándékozik-e a miniszterelnök ur a köztisztviselők szolgálati és fegyelmi viszonyai­nak törvényes szabályozása tárgyában mielőbb törvényjavaslatot benyújtani, és ha igen: »2. hajlandó-e e törvényjavaslatban a köz­tisztviselők politikai függetlenségét, meggyőző­désük nyilvánításának szabadságát biztosítani.« Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljuk!) A mint a kormány programmjában annak idején tüzetesebben is kifejtettem, a kormány a közszolgálatban lévő alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályo­zása, az u. n. tisztviselői pragmatika iránt — a mint ezt szokás nevezni—- előterjesztést szán­dékozik tenni. (Helyeslés.) Foglalkozik a kor­mány ezzel a kérdéssel, még pedig nemcsak az állami tisztviselők, hanem a törvényhatósági és községi tisztviselők körére is kiterjedóleg. (He­lyeslés.) Mi előkészítjük ezt. A községi és tör­vényhatósági tisztviselők pragmatikájára vonat­kozólag, ugy tudom, az előbbi kormány részéről semminemű előkészület nem volt. Ez a dolog, habár elismerem annak igen nagy fontosságát ós részben sürgős természetét is, mégis olyan, hogy nagy elfoglaltságunk mel­lett a teendők sorrendjében nem a legelső helyre sorakozik, hanem legyen a t. ház megnyugodva, hogy mi komolyan foglalkozunk ezzel a kérdés­sel és megoldásra fogjuk juttatni azt akként, hogy állam és közszolgálat érdekeinek elsősorban való megóvása mellett a tisztviselők és általában az állami alkalmazottak jogigényei­nek minden irányban teljesen megfelelő módon minden modern szabadelvű követelményeknek megfelelőleg biztosittassék. (Helyeslés.) Kérem válaszomnak szíves tudomásul véte­lét. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t, házat: tudomásul veszi-e a miniszterelnök ur válaszát, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom, hogy -a ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. Minthogy több interpelläczió nincs, s a napirend meg van állapitva, az ülést, bezárom. (Az ülés végződik cl. u. 1. óra 55 pereskor.) Simkó József s. k. ági tagok. tCEPVH. -NAPLÓ, 1906 1Ö11. V. KÖTET, 23 ; '

Next

/
Oldalképek
Tartalom