Képviselőházi napló, 1906. V. kötet • 1906. deczember 13–1907 január 18.

Ülésnapok - 1906-82

154 82. országos ülés 1906 det keclik, és ezzel módot méltóztatott nyújtani arra, hogy az mielőbb törvényerőre emeltessék. Nemcsak egészségi állapotom, de az az ok is kény­szerit, hogy csak dióhéjba foglalva mondjam el, a mit elmondandó vagyok, hogy nem szán­dékozom hosszas beszéddel e javaslat tárgyalá­sát, a melynek sürgőssége nyilvánvaló, feltartóz­tatni. Mégis, már csak azon okból is, hogy az előttem szóló t. képviselő urnak egy-egy észre­vételére reflektálhassak, röviden előterjesztem azon indokokat, a melyek a kormányt arra birták, hogy ezen sporadikus javaslatot előter­jeszsze. (Halljak! Halljuk!) I. képviselőház! A magyar parlamentben a birói hatalomról, a biróság függetlenségéről, tekintélyéről, pártatlanságának megóvásáról beszé­det tartani nem szükséges. Évszázadok hagyo­mánya, s a történelmi múlt bizonyítja, hogy Magyarország a birói kar iránt mindig feltét­len tisztelettel viseltetett és érdekeinek oltalmát is a törvényhozás felkarolta. De nem is lehet ez máskép; az alkotmány, a család, a szabadság, a becsület, a tisztesség, a múlt, a jelen és jövendő : mindez a birói hatalom tekintélyén, pártatlan­ságán és függetlenségén fordul meg. Az alkot­mánynak magának védelmére pedig nincs, nem is lehet hatalmasabb biztosíték, mint magának a birói karnak függetlensége. A birói hatalom, a birói állás maga meg­adja a bírónak a tekintélyt, a díszt és méltó­ságot ; ahhoz, hogy az a disz és méltóság egy­úttal alkalmassá tehesse a bírót arra, hogy mint polgár és családos ember kötelességeit család­jával szemben és önmaga iránt is leróhassa, csak arra van szükség, hogy a birói kar anyagi helyzete is biztosíttassák, hogy így a biró ne legyen kitéve annak, hogy a nélkülözés sanyaru­ságával legyen kénytelen megküzdeni. A birói karral szemben egész hosszú múlt adós maradt ezen utóbbi kötelezettség lerovásával. A kor­mány, a melynek szerencsés vagyok tagja lenni, kötelességének ismeri — bár nem kiszakitot­tan és csak a birói kar helyzetének javításával — foglalkozni mindazon állami alkalmazottak hely­zetével és helyzetének javításával, a kik tényleg olyan helyzetbe jutottak, hogy családi és pol­gári kötelességüknek állásukhoz mérten meg­felelni nem képesek. Igen természetes, hogy a sporadikus helyzetjavitások, mint a hogy legközelebbi múltban történt, részben méltány­talanságot idéztek elő, másrészt várakozásokat ébresztettek, a melyeknek kielégítése most nekünk vált feladatunkká. Már most szó se legyen arról, hogy azzal az intenczióval közelítenénk ezzel a törvény­javaslattal a nemzet és a ház elé, mintha ezzel a birói kar helyzete egyáltalán véglegesen ren­dezve lenne. Ennek a javaslatnak nyíltan beval­lott czélja nem egyéb, mint az ígéretekkel való kormányzás helyett a sürgős és azonnal teljesíthető és a pénzügyi helyzethez mérten czember 19-én, szerdán. teljesíthető feladatoknak azonnal való megoldása. (Helyeslés.) Elsősorban arról szándékozom tájékoztatni erről a helyről a t. képviselőházat és magát a birói kart is, hogy a birói kar anyagi helyze­tének javításánál figyelemmel kell tartanunk, hogy a birói karon kivül itt vannak az állam­vasutak alkalmazottai, itt vannak a néptanítók, a kiknek anyagi helyzetének kérdését a pénz­ügyi helyzet figyelembevételével együttesen és ugy akarja megoldani a kormány, hogy minden­kinek igényeit ugy elégíthesse ki, hogy ezért maga a társadalom és az adófizető közönség ne legyenek nagy megterhelésnek kitéve. Mindaz, t. képviselőház, rendkívül nagy összeget vesz igénybe. Méltóztassék csak figyelembe venni, hogy a vasutasoknál a 12 milliót megközelíti az a követelés, a melylyel a költségvetés éven­kint megterheltetni kéretik. A néptanítók fize­tésrendezése 6 — 7—8 millió többlettel fog éven­kint járni. Már most ezen igények kielégítésé­nél akkor, a mikor a birákról van szó, alkal­mazkodnunk kell olyan keretekhez, a melyek lehetővé teszik azt, hogy a mit a nemzet a bíráknak nyújt, az a falat ne legyen megkese­rítve a fohásznak és a könynek olyan jelen­ségeivel, a melyeket az adófizető polgárokban támadó elégül etlenség vagy irigység idéz elő. Annak illusztrálására, hogy a kormány a birói kar helyzetének javítására 1906 április hava óta mit tett és hogy mit szándékozik tenni, röviden előterjesztem a következőket. (Halljuk! Halljuk!) Nemcsak ez az egy törvényjavaslat az, a mely a bírói kar helyzetének javításával foglal­kozik, hanem méltóztassék a következőket figye­lembe venni. Április hava óta, tehát azon nyolez hónap óta, a mióta a mostani kormány Wekerle miniszterelnök ur vezetése alatt megalakult, a következő intézkedések, a melyeket pénzügyi eredményekben is ki fogok fejteni, történtek a birói kar helyzetének javítása érdekében. Itt van elsősorban a 4600/1906. számú kormányrendelet, mely a bírósági személyzet részére ] 906 Julius 1-étől deczember hó végéig magasabb összegű, első fizetési fokozatú személyi jjótlékok fejében 374.857 koronát utalványozott. E szerint ezen a czimen az 1906. évi valódi szükséglet kitesz 749.714 koronát, a mit rende­lettel intézett el a kormány az előbb nyert fel­hatalmazás alapján. Másodszor az 1907. évi költségvetésben az abban kifejezésre jutó tételek szerint, a melyekben benne találja a t. felszólaló képviselő ur az albiráknak átrendszeresitésére való törekvést is, a bírósági személyzet előlépte­tésének gyorsítása czéljából részint uj, részint jiedig átrendszeresitett állásokra az 1907. évre számszerűleg felvett költségtöbbletek együttes összege 526.940 korona. Ezen összegen felül azonban, mivel a felvett ujabb állások az 1907. évre csak félévre vétettek fel, az 1908. évre

Next

/
Oldalképek
Tartalom