Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-63
63. országos ülés 1906 november 24-én, szombaton. 67 fel, a melyet a kormány épugy segélyezne, mint nálunk. (Zaj. Somogyi Aladár közbeszól.) Elnök: Somogyi Aladár képviselő urat többszöri közbeszólása miatt rendreutasítom! Dobroszláv Péter: Polit Mihály t. képviselő ur pedig nagyon téved, ha e tekintetben a számarányra hivatkozik. Igaz, hogy Romániában csak 50.000 a magyar és hogy itt milliókramegy a románok száma, de ez nem a számarány szerint Ítélendő meg, mert a jogi igazságnak kell érvényesülni mindenütt és ha csak egy emberen esik is sérelem, ez épen ugy Ítélendő meg, mintha milliókon követnék azt el. Hivatkozom e tekintetben a második példára: Beszarábiára. Oroszország bekebelezte ezt a tartományt, és az ott lakó románoknak egy jottányit sem enged. Kérdem, Románia részéről vagy itteni román testvéreik részéről mer-e valaki ez ellen felszólalni, és meri-e azt mondani, hogy nincs az orosz államnak joga, hogy nyelvét, államiságát alattvalóival szemben érvényesitse ? Vlád Aurél: Tessék azoknak ott felszólalni! (Zaj.) Elnök : Kérem Vlád képviselő urat, hogy ne zavarja a szónokot közbeszólásokkal. Dobroszláv Péter: Magunk szoktunk hivatkozni Pozen példájára, a hol körülbelül 1,800.000 lakos van, illetőleg a hol 1,100.000 lengyel, 700.000 német él. Polit Mihály: Ott van 50 millió német, ott szabad; legyen itt 50 millió magyar, akkor itt is szabad lesz! (Nagy zaj és ellenmondások. Elnök csenget.) Dobroszláv Péter: Pozenben tehát a német ajkú állampolgárok száma fél millióval kevesebb, mint a lengyel alattvalóké és ennek daczára köztudomású, hogy ott a lengyel nyelvet nem tűrik, mert a német nyelv érvényesül, mint államnyelv. Az újságban olvastuk a napokban, hogy még imádkozni sem engedik meg a lengyeleket anyanyelvükön. Végül hivatkozom Elszász-Lotharingiára. Itt szintén kiáltó példát látok. Ezt harminczöt év előtt kebelezte be Németország és daczára annak, hogy azelőtt majdnem kizárólag francziák lakták, a németség czéltudatos politikájával ma már elérte, hogy mindössze 700.000 franczia ajkú állampolgár van ott. Veres József: De azért a németek minket mindig leczkéztetnek ! Dobroszláv Péter: Egyszóval, a hol az állam a maga erejével, czéltudatos politikájával lép fel, ott érvényre is tudja juttatni a maga nyelvét, államiságát. Minálunk azonban épen azt látjuk, hogy ezen államokkal szemben bizonyos gyengeség mutatkozik ; bizonyos lojalitás, nagylelkűség tapasztalható, mert nálunk például minden magyar állampolgárnak, tekintet nélkül arra, hogy milyen születésű, szabad bármely nyelven beszélnie, bármely iskolába járni, szóval érvényesítheti nyelvét, szokásait. Brediceanu Koriolán t. képviselőtársam felemlítette beszédében, hogy Szeged börtönei megtelnek nemzetiségi izgatókkal. . . Endrey Gyula : Illavára kehene küldeni őket! Dobroszláv Péter : ... és hogy azok megtelnek nem magyar ajkú polgárokkal, mert nemzetiségük jogaiért küzdenek. Nem akarom a külföldi példákat említeni, csak azt hozom fel, hogy ha nálunk valaki valami csekélységet lop, súlyos börtön vár rá, politikai jogait is elveszti, sőt társadalmi érvényesülése is lehetetlen lesz. Ezzel szemben Petrovics t. képviselőtársunkat pl. a temesvári törvényszék körülbelül egy esztendeje állam elleni izgatás vétségeért jogerősen elitélte hathavi fogházra . . . Vlád Aurél: Az Justizmord volt! (Nagy zaj.) Elnök: Vlád Aurél t. képviselő urat ismételten figyelmeztetem, ne tessék zavarni a szónokot. Dobroszláv Péter: És ő ennek daczára felléphetett képviselőjelöltnek, s most tagja a törvényhozótestületnek. Az igazságügyminiszter ur is oly drákói szigorral jár el vele szemben, hogy halogatást ezélzó kérvényeinek mindig eleget tesz, hogy törvényhozói hivatását teljesíthesse. Hivatkozom Juriga esetére, a kit a napokban ítéltek el s a ki, daczára annak, hogy az állam ellen elkövetett izgatás czimén két esztendei államfogházat kapott, tagja lehet most is, ezentúl is a magyar képviselőháznak, bár azon országnak nemzetiségei és egyes osztályai ellen izgatott és jogerősen el van Ítélve. Nem tehetem magamévá Vlád Aurél képviselőtársamnak azon érvelését, hogy itt Justizmord-ról van szó, mert fel kell tételeznünk azt, hogy az a bíróság, az az esküdtszék, az a tizenkét szabad polgár szabadon, lelkiismerete szerint, törvény szerint itélt. (Ugy van ! halj elől.) Ez az ítélet jogerős, ez tehát olyan dokumentum, a melyet megczáfolni, ilyen kij elentésekkel lehetetlenné tenni nem lehet és nem is szabad, (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Thaly Ferencz: Módosítani kell az összefér hetlenségi törvényt, Dobroszláv Péter : Bátor voltam néhány szóval utalni arra, hogy az igen t. nemzetiségi képviselők és azon nemzetiségek, a melyekhez tartoznak és a melyeknek érdekeit állítólag képviselik . . . (Folytonos zaj a nemzetiségiek padjain és a baloldalon. Vlád Aurél közbeszél.) Elnök : Kérem Vlád képviselő urat, ne tessék folyton közbeszólni! Dobroszláv Péter; . . . hogy azok sem gazdasági, sem kulturális, sem politikai téren akadályozva nincsenek abban, hogy az állami élet organizmusában érvényesüljenek. T. ház ! Ezek a kérdések azonban nem zárják ki azt, hogy egj^általán sérelmek nem lehetnek, hogy sérelmek tényleg nincsenek, de ezek nem oly természetűek, a melyek kizárólagosságát képezik a nemzetiségeknek, a nem magyar ajkú állampolgároknak, hanem ez közös betegség, közös baj, ez mindnyájunknak baja, azt mindannyian érzik, tekintet nélkül arra, hogy milyen születé9*
