Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

november 23-án, pénteken. 42 62. országos ülés 1906 i elfogadottnak jelentem ki és az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Az 1849. évtől az 1867. évig tényleg fennállott központi kormány közegeinek nyugdijai. Rendes kiadások. V. fejezet. Kiadás. Rendes kiadások 12.591 korona. Elnök ". A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Nyugdijak. Az illető tárczáknáí fognak tárgyaltatni és meg­szavaztatni és a törvénybe a rendes kiadások VI. fejezete, a rendkivüli kiadások : átmeneti kiadások III. fejezete, a rendes bevételek I. fejezete és a rendkivüli bevételek II. fejezete alatt lesznek beillesztve. Vlád Aurél: Szót kérek! T. képviselőház! Két és fél millió korona többlet-kiadás jelentkezik itt a múlt évvel szemben. Ez a nagy kiadás csak ugy magyarázható meg, hogy az alkotmány vál­ságok folytán beállott kormányváltozások követ­keztében egy csomó miniszter, főispán és más hivatalnok állása ürült meg. Miután egy csomó állás üresedett meg, egy csomó nyugdíjaztatás történt és 2,500.000 koro­nával fizetnek többet az áUampolgárok a beállott kormányváltozás következtében. Annak idején, a mikor a miniszteri nyugdijról és a főispánok nyugdijáról szóló törvényjavaslat a képviselőházba beterjesztetett, épen a függet­lenségi párt volt mely ezt ellenezte. Én nem akarom felhozni mindazokat az indokokat, a melye­ket akkor felhoztak, mert feleslegesnek tartom ismétlésekbe bocsátkozni; nem is akarom azokat az érveket felhozni, a melyek a mellett szólnak, hogy a miniszterekkel és a főispánokkal szemben, akár olyan állami tisztviselőknek tekintjük őket, a kik a nyugdíjigényre jogosítva vannak, akár nem, ne tegyünk kivételt abban a tekintetben, hogy rövidebb idő alatt nyerjék el a nyugdíjjogosultsá­got, mint más állami tisztviselő, mert ebben semmi­féle ráezió nincs, hanem arra szorítkozom, hogy a határozati javaslatot terjeszszem be a t. házhoz (olvassa): »Utasittassék a minisztérium, hogy a miniszterek és főispánok nyugdíjigényének eltör­lésére vonatkozólag haladéktalanul terjeszszen elő törvényj avaslatot.« Elnök : A határozati javaslat fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy azt felol­vasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a határozati javas­latot). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! A mi a miniszteri és államtitkári nyugdijakat illeti, nem helyezkedhetem a t. képviselő urnak állás­pontjára. A miniszteri és államtitkári nyugdijakat bizonyos szolgálati évek után egészen jogosultak­nak tartom. Talán elfogulatlanul nyilatkozhatom ebben a kérdésben, mert, bocsánatot kérek, engem miniszteri nyugdíj nem illet meg, én az én 36 évi szolgálatom alapján igényelhetek nyugdijat, tehát az én nyugdíj igényem nem esik ezen kivételes elbírálás alá. En igenis a miniszteri nyugdijat indokoltnak és igazoltnak tartom, mert hogy valaki, a ki egy bizonyos ideig szolgáljon, összes vonatkozásaiban, gazdasági vonatkozásaiban is a miniszteri elkülönitettségnek megfelelő tiszta állást foglaljon el, s azután, midőn állását elhagyja, akkor a mindennapi megélhetés nehézségeivel küzködjék, olyan indítványt épen azon oldalról nem várhatok, a mely a demokráczia színében szeret tündökölni. (Helyeslés.) Egészen más kérdés az, hogy kivételes minisz­teri nyugdijak ne engedélyeztessenek. Ez a kor­mány a saját részéről kivételes nyugdíjaztatások­hoz nem is járul hozzá. A mennyiben korábbi kormányok tényéről van szó, fennálló törvényeink és jogrendünk sze­rint az állami számvevőszéket illeti az ellenőrzés joga és a t. képviselő urat az ellenőrzés módja, mert nagyon jól méltóztatik tudni, hogy az állami zárszámadással kapcsolatosan az azon esztendő­ben nyugdíjjal ellátottak kimutatása a nyugdíj összegének kitüntetése mellett beterjesztetik a képviselőháznak, tehát a képviselő urnak, ha a zárszámadást figyelemmel kiséri, az abban be­terjesztett névszerinti kimutatás alapján nagyon is módja lesz ezzel a kérdéssel foglalkozni. Saját részünkről még csak azt jegyzem meg, hogy rni szorosan ragaszkodunk a nyiigdij törvény rendelkezéseihez, attól eltérő nyugdíjazásokat nem engedélyezünk. A bevett eljárással szemben, mely nem ilyen politikai indokokból, hanem a törvénynek talán kissé laza kezeléséből állott elő az utóbbi esztendőben, — fokozatosan szokott az ilyen dolog fejlődni — mi azt a szigorú álláspontot foglaltuk el és érvényesítjük, hogy nyugdíj felemelések nem engedélyezhetők. A nyugdijaknál csakis egyes hiányzó kellékek kegyelmi elengedéséről lehet szó, a mi a minisztérium felelősségére ő Eeísége által enge­délyeztetik, de a nyugdíjtörvény korlátozó 62. §-át egész szigorában kívánjuk érvényesíteni. Ezekre való tekintettel a határozati javaslat mellőzését kérem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy a nyugdijakról szóló fejezet az illető tárczáknáí tárgyaltassék és sza­vaztassák meg ? (Helyeslés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, akkor ezt határozatként kimondom. Egyúttal szavazás alá bocsátom Vlád Aurél képviselő ur imént felolvasott határozati javas­latát. Kérdeni a t. házat: elfogadja-e Vlád Aurél képviselő ur határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kép­viselőház Vlád Aurél határozati javaslatát nem fogadja el. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : AUami adós­ságok : Rendes kiadások. VII. fejezet, 1—14. czim. Rendes bevételek, II. fejezet, 1—6. czim. Az 1867. évi XV, t.-ezikkben elvállalt állam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom