Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

62. országos ülés 1906 november 23-án, pénteken. m kéri a t. képviselőházat, hogy ezt a tételt egyelőre függőben méltóztassék tartani, még pedig azért, m

ert — a mint méltóztatnak tudni — a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság méc össze sem ült és nem állapithatta meg a költségeket, a melyek Magyarország terhére fognak esni. Nem volna tehát helyén, hogy e megállapításnak prejudikáljunk. Mindazonáltal e tételt be kellett állitani a költségvetésbe, függőben tartván azonban azt, hogy a költségvetés összeálbtása legalább annyira lehető legyen, hogy a sommázásokat lehessen eszközölni, a kiadásokat és bevételeket szembe lehessen állitani. Ezért történt, hogy bár függőben tartottuk a tételt, maga a tétel mégis előfordul a költségvetésben. Kérem tehát, ne méltóztassék e tekintetben határozatot hozni, hanem méltóztassék a tételt függőben tartani. Ráth Endre jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház ! A pénzügyi bizottság kérése annyiban jogosult, hogy a közösügyek tételét nem ez az országgyűlés irányozza elő és azért, mig a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság nem végezte el a maga munkáját és tételenként a közösügyi kiadásokat meg nem állapította, az összeget a képviselőház pontosan nem is tudhatja. Ez azonban, azt hiszem, csupán csak a számszerű beállításra vonatkozkozhatik, különben a tételhez a ház hozzászólhat, sőt magam is hozzá akarok szólni, (Halljuk ! Halljuk !) mert a delegáczió szervezete és annak működése a képviselőház bírálata alá tartozik. Különösen áll joedig ez azon szervek működésére nézve, melyek a delegáczió előtt jelennek meg, melyek a delegáczió által vizsgáltatnak meg működési körükben és a melyek munkájáról a delegáczió mond véleményt. Az igen t. házat arra akarom figyelmeztetni, hogy a delegáczionális és a közös intézmények körében még ma is teljes abszolutizmus van. Az alkotmányosság a közös intézményekben nincs keresztülvive. Vlád Aurél : Hát a többiben keresztül van vive ? Ugron Gábor : A többiben az alkotmányosság keresztülvitelének szervei fel vannak állítva, a többiben az országgyűlésnek működése érvényesül, de a közösügyi intézmények terén az országgyűlésnek működését mesterséges módon kizárták és kizárják. Három közös minisztérium van felállítva. E három minisztériumnak hivatalnoki státusa olyan fizetést huz, a melyet a magyar országgyűlés sem meg nem vitatott, sem meg nem állapított. Már pedig, miután ez közös intézményt képez, azon fizetéseknek, azon hivatali szolgálati rendnek és pragmatikának megállapítása, a mely a közös miniszteri hivatalnokok számára érvényes, csak a magyar országgyűlés hozzéjárultával, a magyar országgyűlésen hozott törvénjr alapján történhetik meg. Igaz, hogy ugyanakkor Ausztriának is joga és beleszólása van, hogy ugyanazon minisztériumokra nézve ugyanazon jogokat gvakorolja, mint Ma gyarország; de miután ezen minisztériumok hivatalnokai közös intézményeknek alkalmazottai, őket Magyarország és Ausztria tartja el együttesen. Mi azonban csak az ellenőrzést biztuk a delegácziókra, de a közös intézményeknek szervezetét, az azok szervezetét szabályozó intézkedések és jogszabályok megalkotását nem biztuk a delegácziókra. A delegácziók tehát azok felett hatáskörrel nem birnak és azok részére szolgálati pragmatikát és fizetési rendszert meg nem állapithatnak. A mikor ezek a kérdések jó 20—25 esztendővel ezelőtt előhozattak a delegáczionális tárgyalások alkalmával, akkor azzal üttetett el a kérdés, hogy nemsokára a magyar országgyűlés fog intézkedni, s egyszersmind az osztrák kormánynyal egyetértve az osztrák törvényhozásnak intézkedése is ki fog kéretni, ideiglenesen pedig felségrendeletekkel intéztettek el. Bocsánatot kérek, de az ilyen szolgálati viszonyoknak meghatározása, fizetéseknek megállapítása, a mely kétségtelenül a törvényhozásnak jogkörébe tartozik, ideiglenesen császári vagy királyi rendelettel, vagy mind a kettővel egyben intéztessék el, annyi, mint egy harmadik fórumot építeni fel a két alkotmányos tényező fölé, a mely harmadik tényezőben csak a fejedelmi akarat uralkodó és egyszersmind a rendelkező. Más sérelmünk is van. Mindazok a szabályok, melyek a közös minisztériumok hivatalnokaira nézve érvényesek, ideértve a fegyelmi szabályzatokat is, a fizetések megállapítását is, teljesen az osztrák állami törvények szószerinti szövege szerint állapíttattak meg, holott azok az intézmények közösek, a melyeket meg kell óvnunk attól a látszattól, mintha tisztán osztrák intézmények volnának, a melyeket meg kell óvnunk attól a látszattól, mintha egy harmadik, területében ugyan nem létező, de jogaiban érvényesen ható és működő impériumnak képezik közegeit, eszközeit és módjait. Van ennél súlyosabb sérelem is, t>. Láz, T. i. bár közös azon ügyek költségeinek megszavazása, de azt mindegyik állam, külön végzi el a maga bizottsága által. Miután pedig nem közös ülésekben történik a költségek megállapítása, hanem különkülön, az ellenőrzésnek is, a két állam által különkülön kellene történnie. Mi akadálya van annak, hogy a közös hadügyminisztériumnak és a közös külügyminisztériumnak kiadásai és bevételei ne az osztrák állami számvevőszék, hanem a magyar állami számvevőszék által vizsgáltassanak meg ? Nem is lett volna ennek semmi akadálya, de hajdan. a régi időben azt a hibát követték el, hogy közös számvevőszéket állítottak fel. Mi ennek az értelme ? Csakis mi vagyunk képesek és hivatottak arra, hogy itt a magyar törvényhozásban állandó ellenőrzést és felügyeletet gyakorolhassunk az óriási nagy költségvetés egyes tételei felett. Hodzsa Milán : Es hogy azokat megszavazzuk ! Ugron Gábor: Nem tudja a képviselő ur, miről van szó. Még nem értette meg. Ha azt hiszi, hogy a törvényhozásnak csak az a kötelessége, hogy a költségvetést megszavazza és ne vegye tekintetbe, mire és hogyan fordították a költsége-