Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-76

410 76. országos ülés 1906 deczember 12-én, szerdán. Elnök; A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztalak. Benedek János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 4,098.876 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Gr. Thorotzkai Miklós előadó: Kérem a t. házat, méltóztassék ennél a czimnél az 1895. évi XLVII. t.-cz. 4. §-a alapján beterjesztett minisz­teri jelentést, mely a szarvasmarhatenyésztés országos emelésére szolgáló alap 1905. évi állapo­táról szól, tudomásul venni. Elnök: Kérdem : méltóztatik-e a jelen'.ést tudomásul venni? (Igen!) Akkor kijelentem, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi. Benedek János jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 3,115.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván. meg­szavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): Országos vízépítési igazgatóság. Rendes kiadások. XX. fejezet, 15. ozim. Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. X. fejezet, 11. czim. Rendes bevételek. VIII. fejezet, 15. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1 rovat. Személyi járandóságok 164.670 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavazta tik. Benedek János jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 91,400 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, mcg­szavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa): Rendkivüli ki­adások. Átmeneti kiadások. A nemzetközi hajózási kongresszus brüsszeli állandó bizottsága költ­ségeihez való hozzájárulásra 1000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaz tátik. Benedek János jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 30.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa) : Folyam­mérnöki hivatalok. Rendes kiadások. XX. fejezet, 16. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 417.084 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 223.868 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván. meg­szavaztatik. Benedek János jegyző (olvassa) : Vizimunká­latok. Rendes kiadások. XX. fejezet, 17. czim. Rendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. X. íe;ezet, 12. czim. Beruházások. VI. fejezet, 9. czim. Rendes bevételek. VII. fejezet, 16. czim. Rendkivüli bevételek. VI. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok 141.312 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, meg­szavaztatik. Benedek János jegyző: Reök Iván! Reök Iván : T. ház ! A midőn e tételnél bátor vagyok a t. ház szives figyelmét igénybe venni, mél­tóztassék megengedni nekem, mint a Id a szín­magyar tápéi képviselőválasztókerület függet­lenségi párti polgárságának bizalmából foglalok he­lyet a képviselőházban, hogy elöljáróban is kifeje­zést adjak bizalmamnak a t. kormány iránt, ama kormány iránt.a mérvnek megjelenése és kormányra lépése alkotmányos életünk ujabb fázisát jelenti, a melynek kormányralépése minden hazafi lelkét óriási lidércznyomástól szabadította meg, ama kormány iránt, a mely hazafiságtól áthatva tel­jes tudásával, állambölcseletével és élettapasz­talataival — meg vagyok győződve, hogy hazánk üdvére és javára — mindazokat a nehéz feladato­kat, a melyek napirenden vannak, megoldani igyekszik. T. képviselőház ! Most pedig áttérek a visri munkálatok tételére és kedves kötelességemnek tartom rámutatni arra, hogy hazánkban ujabban az ármentesitési munkálatok ugy technikai szem­pontból, mint általánosságban igen kedvező me­derben folynak. Különösen el lehet ezt mondani specziális magyar folyónk, a Tisza szabályozásáról és a Tiszavölgy ármentesitéséről, a mely művelet köztudomásúlag nemcsak itt a hazában, hanem a külföld technikusai előtt is nagy becsben és tisz­teletben áll, mert egyike a legjelentékenyebb és legsikerültebb technikai alkotásoknak, a mely dicsőségére válik a legnagyobb magyar, gr. Szé­chényi István emlékének, a ki a Központi Tisza­völgyi társulatot 60—70 évvel ezelőtt megalarji­totta és a Tiszaszabályozás mellett óriási projDa­gandát fejtve ki, ezt a nagy kérdést napirendre hozta, de a mely dicsősé gcrö válik Vásárhelyi Pál. az első magyar mérnök emlékének is, a Id viszont ezt a nagy konczejscziót létrehozta. Sajnos, hogy a Tiszavölgy ármentesitése, a Tiszaszabályozás, a mig ehhez a stádiumhoz el­juthatott, óriási áldozatokat igényelt. Nagy áldo­zatokat követelt már a 60-as és 70-es években is. De sine ira et studio elmondhatjuk, hogy ennek a bajnak nem a szabályozás maga az oka, hanem épen ellenkezőleg az, hogy a szabályozás elvei nem voltak kellő rendszerességgel a gyakorlatba átültetve, mert ime, az átvágásokat a helyett hogy alulról kezdték volna létesiteni, az egész vonalon rendszertelenül elkezdték csinálni, a minek ter­mészetes következménye az lett, hogy a nagyobb esésä folyórészeken az átvágások gyorsabban ki­fejlődtek a viz eleven erejénél fogva és onnan az árvizek rohamos sebességgel tódultak le az alsó vidékebre, a hol viszont az átvágások képezetlemil maradtak, mert ott a nagyobb esés folytán az eleven erő, a mely az átvágásokat képezte volna, nem állott rendelkezésre és igy a bajoknak be kel­lett következniük. Hozzájárult még az is, hogy az ármentesitési munkálatokat egyrészt rendkívül mohón kezdték az egész vonalon teljesíteni, más­részt rendszertelenül és nem összefüggésben a szabályozás elvével. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek !

Next

/
Oldalképek
Tartalom