Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-75
3 90 75. országos ülés 1906 deczember íl-én, kedden. 24 holdat búzával, 16 holdat kukoriozával, 6 holdat árpával vet be. Terem 10 évi átlag szerint holdanként 5 métermázsa búzája, ez 120 métermázsa, ebből kivesz vetőmagnak 20 métermázsát, háztartásra 20 métermázsát, cséplőgépre 7 métermázsát, ez összesen 47 métermázsa. Marad eladásra 73 métermázsa, 13 koronájával az ára 948 korona. Árpája terem holdanként öt métermázsával 30 métermázsa, kukoriczája öt métermázsával holdanként — i holdat maga munkál meg, 12-őt harmadosokkal — G0 métermázsa, ebből eladásra jut 20 métermázsa, összesen 200 koronáért, a többi, az árpával együtt, vetőnek, abraknak, hizlalásra, baromfinak marad, összes bevétele tehát az 50 hold után 1148 korona. Kiadása pedig : béresnek 250 korona, a béresnek csizmára, ruhaneműre 35 korona, a kanásznak 100 korona, két marokverőnek 60 korona, cséplés költsége 114 korona, egész éven át iparosnak, napszámosnak, szerszámjavitásra, ujitásra 150 korona, adóra 400 korona, összes kiadása tehát 1109 korona. Marad tehát 39 korona tiszta bevétele az 50 hold után. Ez pedig nem a levegőből kapott számitás, hanem helybeli gazdákkal megállapított adatok. Az a gazda még maga kapál, maga kaszál a cselédjével, egy tálból eszik vele. Nagy Sándor: Akkor miből él meg \ Veres József: Megél abból, a mit az eladott jószágokból, baromfiból, tojásból, tejből nem annyira ő maga, mint inkább a felesége szerez. Megél abból, ha esetleg az átlagnál nagyobb termés jön vagy nagyobb árak jönnek, vagy felnőtt fiaival dolgozik és él uj adósságból. De reális számitásnál az átlagot kell venni. Miből adjon most már a napszámosnak és a cselédnek nagyobb bért, ha ő maga ingyen dolgozik ? Pedig a számadásból kihagytuk az adósságokat, holott alig van ma már gazda adósságok nélkül. Kihagytuk a kamatokat, pedig az ő 50 hold földjének tőkeértéke 700 koronájával 35.000 korona, minek kamatjául egy fillért sem kap; igy évi vesztesége ezen a czimen 1750 korona. Ez tehát üzletnek nagyon rossz és ha nem reménykednék jobb időkben, ha nem ragaszkodnék édes hazájának azon darab földjéhez: eladná és kimenne a többi proletárral Amerikába uj hazát keresni. Mikor az alföldi napszámos panaszkodik, hogy egész esztendei keresete nem több 300 koronánál, akkor azt kell mondanunk, igaz, ez kevés. De miért nem szegődik be cselédnek, mikor annak fizetése 800 korona körül van ? Erre ő azt mondja, nem akarja magát lekötni egész esztendőre. De akkor ezt a függetlenséget ne fizettesse meg másokkal, a kik szintén le vannak kötve egész esztendőre. A birtokos le van kötve az ő földjéhez, a kereskedő boltjához, az iparos műhelyéhez, a hivatalnok Íróasztalához : mégis ezek fizessék meg, hogy a napszámos egy, legfeljebb két hónapon át szerzi meg egész esztendei keresményét % Miért nem törekszik ő is egész esztendőn át szerezni % Mit kell tehát tenni % Nézetem szerint a tennivaló : olyan helyzetbe kell segíteni a gazdát, hogy legyen miből megadnia a magasabb bért, napszámot; olyan helyzetbe kell segíteni a napszámost, hogy téli keresettel pótolhassa nyári szerzeményét, olyan helyzetbe kell hozni mindkettőt a jogok és kötelességek törvényes szabályozásával,, hogy irigység nélkül, gyűlölség nélkül éljenek egymás mellett, egymás javára, nem egymás rovására. Szükséges egy cselédtörvény, egy munkástörvény, a mely mindkét felet pártatlanul védi igazában. Meg kell állapítani és adó alól kivonni a létminimumot, behozni az otthonmentesitést, hogy az apa könnyelműsége miatt esetleg az egész család menthetetlenül és végképen tönkre ne menjen. Nagy birtokok eldarabolása bérlettel és eladással ; minden gazdasági kör középontián mintagazdaság, gazdasági és háziipari tanfolyammal igen áldásos volna. Törvény által megállapítani a birtok elaprózását, de viszont összehalmozását is, hogy az a nagy földbirtokos földjének jövedelmét ne ujabb birtokok vásárlására és a többi gazdák tönkretételére használhassa, hanem hogy kénytelen legyen gazdasági és ipari vállalatokkal ő is a nemzeti vagyon szaporításához hozzájárulni. (Helyeslés.) Szükséges a csatornázás olyképen, hogy kerti miveléssel a népnek több dolgot és nagyobb jövedelmet lehessen adni. Baromfitenyésztést, állattenyésztést, a termékek otthoni feldolgozását lehetővé tenni. Megkönnyíteni a kiskazánon való szeszfőzést az állattenyésztés szempontjából is szükséges moslék miatt. Olcsó kölcsönnel segíteni a gazdát; a kölcsön okos felhasználásában ellenőrizni. Munkaerő nyerése czéljából behozni a kétéves katonai szolgálatot. Az aratási időre szabadságolni a földmivest, hogy szerezhessen valamit, a szolgálati idő alatt pedig okos dolgokkal is foglalkoztatni és szükséges dolgokra tanítani és nevelni, hogy a katonaságtól hasznos ismeretekkel térjen vissza egyszerű, családja körébe. Törvény kell az egyesülési és gyülekezési jogról, hogy az ne legyen részrehajló és szeszélye miatt panaszok tárgya. A vasárnapi munkaszünet alatt szükséges a korcsmák bezárása. Az iskolai oktatás gyakorlativá tételével kell kezdeni, mert csak az által nevelhetjük újjá az egésznépet. (Helyeslés.) Ezek,t. képviselőház, nagy dolgok. Ez a kormány — az előbbiek is kezdték már — ez a kormány nagyobb mértékben akarja ezt megvalósítani, de mindezeket nem lehet hirtelen megcsinálni idő kell hozzá. (Helyeslés.) Egy nemzet gondolkozását, tevékenységének irányát, hagyományainak erejét, munkaképességét, nem lehet oly hirtelen megváltoztatni és kicserélni, mint penderíteni egy tüzes kis vezérczikket. (Helyeslés.) Azért időt kell hagyni a törvényhozásnak is, hogy a társadalmat mintegy átalakítsa, a szellemet megváltoztassa, mert csak akkor fog mutatkozni eredmény. Erre időt kell hagyni azoknak is, akik velünk együtt érzik a régi idők hanyagságának
