Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

62. országos ülés Í906 november 23-án, pénteken. eb Hodzsa Milán : Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Elnök : Most már Ugron Gábor fel van szólitva ; majd azután tessék szólni. Ugron Gábor: T. ház ! A magyar királyi udvartartás van szőnyegen ; én áthoz szólok. Senki sem állithatja azt, hogy a magyar királyi udvartartás megvan. Mi hasonló összeget fizetünk Ausztriával az udvartartás költségeinek fedezetére. Az udvartartásból Magyarország alig kap valamit. Az udvartartás, a mely ma fennáll Bécsben, egészen osztrák. Régen, mikor az osztrák császárság mint egyedüli államalakulat szerepelt az abszolút akaratnál fogva a politikai életben, a bécsi udvartartásban magyarok is voltak jelentékeny számban. A mióta Magyarország külön állami életet él és a mióta valamilyen alsóbbrendű udvartartási keretet egynéhány kis állású emberrel és egynéhány régi közjogi méltósággal, a kiknek funkeziójuk csak ritkán és rendkivüli alkalomkor van, beállítottak és berendeztek, azóta Ö felségének személye, a ki az esztendőnek legnagyobb részét Bécsben tölti, teljesen idegen emberek által van környezve, olyan emberek által, a kik Magyarországnak nem ismerik törvényeit, nem ismerik közjogát, nem ismerik el politikai czéljait és ellenségei a magyar állam kiépítésének és fejlődésének, (ügy van! ügy van! balfelől.) Minden állam uralkodót választ azért, hogy nemzetének egységét a személy egységében is megerősítse. Minden állam azért központosít egy nagy királyi hatalmat, hogy az a hatalom a nemzet hatalmának legyen összegezése, a nemzet hatalmának legyen legmagasabb kifejezése. Minden állam, a mely a középkori feudális rendszerből átment a nemzeti állam rendszere felé és a hol megalkottatott — bár különböző nyelvű törzsek által lakatott az az ország — a nemzeti állam, a mint az meg van alkotva Francziaországban, a mint meg van alkotva Angliában és meg van alkotva mindenütt, a hol nemzeti uralkodóház van : mindenütt a királyi hatalom közbejöttére, a királyi udvar hatása alatt lendült fel az irodalom, lendült fel a nemzeti zene, fejlődött ki a nemzeti politika és képződött ki a nemzeti államerőknek a nemzet érdekében való felhasználási rendszere. Anglia, uraim, addig, a míg a Stuartok alatt volt, és még később is, egészen VIII. Henrikig, a míg ő el nem követte azt a sokszoros házasságot és nem következett abból egy különös helyzet, hogy az angol uralkodó az európai uralkodóházaktól el lőn szakítva, Bolein Annának leánya pediglen nem köthetett rangjához méltó házasságot és mint férjhez nem ment királynő uralkodott Anglia felett: akkor szakadott szét a dinasztikus politikának szála, a mely egész Európát a maga hatalmában tartotta és egyik uralkodóház érdekében vívott harcz után a másik harezba taszította, akkor Anglia, kiszakítván magát az európai uralkodóházak politikájából, kénytelen volt a nemzeti politikát megkezdeni és megalkotni, a melynek alapelve az, hogy az uralkodó nem követhet más KÉPVH. KAPLÓ 1906 1911. IV. KÖTET. politikát, mint az állam politikáját és az uralkodóház nem szolgálhat más poütikát, mint annak az államnak és nemzetnek politikáját, a melynek koronáját viseli és viselni fogja. (Igaz ! ügy van !) Mi, t. ház, csodálatosképen most is az alatt szenvedünk, hogy a magyar állam, bár őseink mint egységes egészet alkották meg, majdnem ezer esztendő óta ugyanazon határok között él. Az állami hatalom minálunk már akkor volt egységes, a mikor más országok darabokra voltak oszolva és az uralkodóház a maga gyermekei között tartományonként osztotta szét az országot. Magyarország akkor is egységes volt, egységes erőt fejtett ki, az állami szervezet gondos megalkotásában őseink régóta kitűntek. De azon idő óta, mióta Magyarország nem képez önczélt, a mióta Magyarországot tartománynak tekintették és nem tekintették olyan országnak, a melyért élni elégségesnek és szükségesnek tartják, azóta Magyarország elvesztette saját önérzetét, elvesztette erejének tudatát és a politikai téren a küzdelmek egész lánczolatával kellett szembe szállnia azért, hogy kicsikarja a magyar nemzet számára a politikai érvényesülést, s a magyar nyelv számára a közéletben és a törvényhozásban való érvényesülést. T. ház ! Egy nemzet, a mely államot képez, nem veheti közömbösen, még ha ez a nemzet csupa republikánusokból állana is, — a minthogy Magyarországon republikánusok pedig alig vannak — hogy az ő királya, az állani legfőbb hatalmának kezelője, annyi jognak és hatalomnak tulajdonosa, olyan környezetben éljen, a mely a nemzettel nem él, nem gondolkozik, nem érez, hanem annak ellensége, minden vág}^ainak útjában áll, minden törekvését meggátolni igyekszik, legszentebb érzelmeiből gúnyt űz. (Helyeslések.) Most pedig, t. ház, a nemzeti politikának, a nemzet jogainak érvényesülését, a mely még ma csonka és béna, folytonos veszélynek tennők ki, a midőn a múlt idők rokkantjai ott állnak a trón körül, a kik a nemzet ismert ellenségei, ha megengedjük, hogy Ausztriából toboroztassanak azok és ott álljanak a trón körül a maguk tanácsaival, elfogult véleményeivel, a maguk mérgezett megjegyzéseivel. Pedig azt látjuk, hogy még azok is, a kik Magyarországból vétetnek és emeltetnek a király oldala mellé magas állásba, azok közül vannak kiválasztva, a kiknek egész életük abból áll, hogy miként tudnak szembe helyezkedni a nemzettel, (Helyeslések.) miként tudnak gúnyt űzni a nemzet legszentebb érzelmeiből és a kik meg is próbálták eltiporni a nemzet jogait és alkotmányát. Kicsinyre becsülni és könnyűnek mérlegelni azt a befolyást, a mit azok az emberek, az udvarban, a király közelében állók gyakorolhatnak, nem szabad. Bölcs és okos politikusok nem mérlegelték ezt kicsinynek, mert pl. Angliában nem arról volt szó, hogy nagy és magas közjogi méltóságokat ne töltsenek be a nemzet ellenségei, hanem, hogy ne töltsék be annak a pártnak, a mely többség lévén, az országban kormányoz, 5