Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-62

62. országos ülés 1906 november 23-án, pénteken. 2li tisztviselőknek Hermán Ferencz képviselő utján beadott kérvényeit fizetési viszonyaik rendezése tárgyában ; a hontmegyei gazdasági egyesületnek Hermán Ferencz képviselő utján beadott kérvényét a boritaladó leszállítása ügyében. Javaslom, bogy mindezen kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen, akkor ezt elfogadottnak jelen­tem ki, A miniszterelnök ur kíván a háznak jelen­tést tenni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képvi­selőház ! A kormány 1905. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló statisztikai évkönyvet és jelentést azzal a kérelemmel vagyok bátor a ház asztalára letenni, hogy azt a képviselőház tagjai közt kiosztatni méltóztassék. Elnök : Javaslom, hogy a jelentés a képviselő­ház tagjai közt kiosztassék. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfoga­dottnak jelentem ki. Következik napirend szerint az 1907. évi állami költségvetés (írom. 244—252) tárgyalásá­nak folytatása és pedig elsősorban a kisebb tár­czák költségvetése (írom. 245) és ezekkel kap­csolatosan a függő államadósságot ellenőrző orszá­gos bizottság jelentése (írom. 189, 245) a függő államadósság 1907. évi kezelési költségeinek elő­irányzatáról. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék a költségvetést czimenként és téte­lenként olvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa) : Királyi udvar­tartás. Rendes kiadások: L fejezet. Kiadás. Rendes kiadások. A királvi udvartartás költségei 11,300.000 korona. Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház ! Méltóztassék meg­engedni, hogy ezen tételnél nem szorosan véve erről a tételről emlékezzem meg, hanem kitérj esz­kedhessem azokra, a miket Polit Mihály képviselő ur tegnapi beszéde alkalmával mondott el, a mely beszédre vonatkozólag a sajtó egy részében olyan kommentárok jelentek meg, hogy azokat szó nél­kül semmiképen sem hagyhatom. Elnök : Én azt hiszem, a t. képviselőház meg­engedi, hogy a képviselő ur válaszolhasson Polit Mihály tegnapi felszólalására. (Helyeslés.) Vázsonyi Vilmos : Szó nélkül nem hagyhatom ezeket a kommentárokat azért, mert oly kérdés­ben érintenek engemet is és t. elvtársaimat is, a mely minden magyar emberre nézve a becsület dolga, a hazafiság kérdésében. Sajnálatomra nem voltam tegnap jelen Polit t. képviselőtársam beszé­dének elhangzásánál és igy, midőn az esti vilá­gítás mellett megjelentek ezek a kommentárok, azt kellett hinnem, hogy Polit t. képviselőtársam valami nagy kijelentéseket tett e házban bizonyos szövetségről, az uj koaliczió alakulásáról. Egyik esti lapban ugyanis azt olvastam, hogy a nemze­tiségek, a szocziálisták és a demokraták kész koaliczióját jelentette be Polit Mihály a parla­mentnek. Érdekes ez nagyon, mondja a lap, de nem meglepő. T. ház ! Polit Mihály t. képviselőtársam ezen lap közlése szerint egy kész koalicziót és egy kész szövetkezést jelentett be, a mi azt jelenti, hogy azt minden oldalról megkötötték és megpecsétel­ték. Kíváncsi voltam elolvasni Polit t. képviselő­társam beszédét, kíváncsi voltam, hol találom meg ennek a koalicziónak proklamálását, hol találom meg ezen frigy megkötésének aktáit, de én t. képviselőtársam beszédében erre való uta­lást egyáltalában nem találtam sehol. Ennek kö­vetkeztében azt kell hinnem, hogy a fantáziának, az igen merész, ifjonti fantáziának szüleménye, ha valaki Polit Mihály t. képviselő ur beszédének kapcsán a nemzetiségek ós a demokraták koali­cziójáról beszél, vagy arról, hogy mi a politikai akczió tekintetében bármilyen megállapodásra jutottunk volna, vagy legalább a mi részünkről ilyen megállapodásra akarnánk jutni. Ez az igen merész, ifjonti fantáziájú közlemény azt mondja továbbá, hogy mi a nemzetiségekkel együtt arra törekszünk, hogy Magyarország osztassék kanto­nokra és egységes állam helyett legyen a megyék, a városok szövetsége. Hát én azt hiszem, hogy ezen merész fantáziájú iró kifelejtett még valamit közleményéből, mert ugyanezzel a fantáziával beletehette volna még azt is, hogy én határozottan kikötöttem volna, hogy ezen alkalommal, midőn Magyarország felosztatik kantonokra, a Terézváros hasittassék ki, mint Fiume, corpus separatumként és engem az uj koahczió győzelme esetén nevez­tessen ki vatikáni nagykövetnek. Ez legalább tel­jessé tette volna az ismert merész fantáziájú Író­nak közleményét. Igen örvendek, hogy még min­dig ilyen friss, ifjonti fantáziával dolgozik. (De­rültség.) T. ház ! A mi ennek a közleménynek lényegét fileti, egész komolyan ki kell, hogy jelentsem az abban foglalt gyanúsításra vonatkozólag, hogy ha nekem vagy elvtársaimnak kedvünk lett volna hazaárulásban dolgozni, akkor sokkal jobb piaczi árak mellett köthettünk volna annak idején üzle­teket, mint a jelenlegi igen silány árak mellett. (Élénk derültség.) Méltóztassanak visszaemlé­kezni arra, hogy a darabontkorszakban, mikor a hazából ránk eső szerény részt módunk és alkal­munk lett volna, ha nem is szállítani, de eladni, akkor — azt hiszem, ezen tiszteletreméltó lap és ezen lap tiszteletreméltó politikai fantasztája is igen jól emlékszik arra (Felkiáltásolt: Ki az ?) — fantaszta és regényíró. — igen jól emlékszik arra, hogy mi ebbe az üzletbe semmikópen se mentünk bele, pedig legkevésbbé hiányzott a sokszoros kíná­lat, mert hisz épen a radikális elemekre pályázott a boldog emlékű, jelenleg a szövegezési bizottság­hoz utasított darabont-kormány. T. ház ! Én azt hiszem, hogy mikor teljes becsületességgel és kitartással résztvettünk a küz­delemben, akkor egyet legalább megérdemlünk. Nem kitüntetést, hanem becsületes obsitot azért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom