Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-72
302 72. országos ülés 1906 deczember 6-án, csütörtökön. el nem éretett azért, mert egyrészről túltermelésünk van, másrészről mert nincs szervezve az eladás. (Helyeslések.) T. ház ! Sokkal komolyabb kérdés ez, semhogy a felett egyszerűen át lehetne siklani. És itt. ha gyökeresen akarjuk megoldani a kérdést, semmiféle áldozattól visszariadnunk nem szabad annak a két czélnak az elérésére, a melyet bátor voltam jelezni, bármilyen összegeket rendelkezésére kell hogy bocsássunk a földmivelésügyi minisztériumnak. (Helyeslések.) És, t. ház, hogy ha mi adunk 100 vagy 200 millió koronás alapot az iparfejlesztésre a kereskedelemügyi kormány kezébe, akkor azt hiszem, hogy épen olyan indokolt, hogy esetleg ennél még nagyobb összeget is adjunk a földmivelésügyi kormánynak termelésünk biztosítására. (Helyeslés.) Bátor voltam még arra is rámutatni, hogy a mezőgazdasági termelés olyan természetű, hogy azon összegeket, a melyekre szükség van, maga tudja magának produkálni, sőt a földmivelésügyi tárcza keretében találunk oly forrásokat, a melyeket csak meg kell nyitni, hogy szintén rendelkezésre álljanak a t. miniszter urnak. És itt bátor vagyok utalni arra, hogy azt, a mit én a ménesbirtokokra nézve bátor voltam elmondani, ugy látszik a t. miniszter ur válaszából, hogy ő azt nem figyelte meg egész helyesen. Mert ő abból indult ki, hogy én a ménesbirtokok jövedelmét nagyon kicsire taksálom. A t. miniszter ur azt mondta (olvassa) : »A zárszámadásból kitűnik, hogy az utolsó kedvezőtlen három esztendőt számitásba véve, körülbelül 44 korona mutatkozik eredményként.» És azután ráutalva, igy szól : »ö pedig azt állítja, hogy a mezőhegyesi uradalom holdanként 14 koronát jövedelmez, a mi nagyon csekély volna.« T. képviselőház és t. miniszter ur ! Bátor vagyok konstatálni, hogy egy árva szóval sem emiitettem, hogy mennyit jövedelmez Mezőhegyes. Egészen mást mondottam én, azt, hogy mikor az ország többi részében van olyan terület, a mely holdanként csak 7 métermázsát hoz, ott Mezőhegyesen megterem 14 métermázsa. Tehát a 14-es számot igenis emiitettem, de nem azt mondottam, hogy 14 koronát jövedelmez, egy hold, mert a métermázsa-termelést nem lehet egyenlőnek venni a koronával. Itt a t. miniszter ur téved abban, mint hogyha én bizonyos összegben fixiroztam volna, hogy mennyit jövedelmez Mezőhegyes. De hajlandó vagyok s kötelességem is, hogy rámutassak arra, hogy az a jövedelmezőség, a melyet feltételeztem a ménesbirtokoknál akkor, ha azokat bérbe adjuk, nem parczellázzuk — mert hiszen kifejtettem volt, hogy ez miért nem lehetséges — hanem csinálunk kisbirtokokat belőle, csinálunk a középbirtokos osztály részére bérleteket : akkor egy olyan jövedelmi forrást nyitunk a földmivelésügyi minisztérium részére, a melyet azután felhasználhat azokra, a melyeket jelezni bátor voltam. HÓdy Gyula: Nem kell parczellázni! Lázár Pál: Mondtam, hogy nem akarom parczellázni, hanem bérbe akarom adni kisbirtokosoknak. HÓdy Gyula: Azt sem! Semmi körülmények közt! Lázár Pál: Bátor leszek beigazolni, hogy tényleg sokkal helyesebben tenné a földmivelésügyi minisztérium, hogyha az általa ajánlott bérleteket életbe léptetné, mintha a mostani gazdálkodási viszonyt fentartaná. Erre nézve utalok a költségvetésre, a melyben az 57. és 58. oldalon a ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalomnál — egész preczize megjelölöm, nehogy megint félreértessem — fel vannak tüntetve ugy a rendes bevételek, mint a rendes kiadások. Ezek szerint Kisbér jövedelmi bevételi különbözete — tehát a bevételből levonom a kiadást, a mennyiben nem akarom az összes számokat most felhozni, csak a különbözetet emlitem — 97.297 korona. Bábolna bevételi különbözete 70.222 korona, Mezőhegyes különbözete 1,309.740 korona. Fogarasé 596 korona, a gödöllői koronauradalom vesztesége 2888 korona. Ha most egyenként veszszük a haszonkimutatást, akkor természetesen számolnunk kell a befektetésekkel is, a melyek az egyes ménesbirtokokon eszközöltettek és ezeknek a befektetéseknek egy bizonyos százalékát, mondjuk 4 százalékát le kell vonni azon összegekből, a melyeket az előbb felsoroltam, iiunt bevételi különbözeteket. Alajxd kellett vennem a magyar királyi állami lótenyészetekről és a gödöllői magyar királyi uradalomról a földmivelésügyi minisztérium által 1896ban kiadott jelentést. Nagyon sajnálom, hogy ujabban nem jelent meg ilyen jelentés, mert az a kimutatásnak csak hátrányára szolgálhat, ha én tiz év előtti befektetéseket kellett, hogy alapul vegyek ; nagyon könnyen feltételezhető, hogy most sokkal nagyobb összegek vannak befektetve. De ha még ezen számokat, a tiz év előttieket is veszszük alapul, a következő eredménjnre jutunk : Kisbér épület tőkéje 1 millió korona, holt leltára 250.000, élő leltára 750.000 korona, ez összesen 2 millió korona. Ennek 4 %-a 80.000 korona. Ezt a 80.000 koronát levonva a fent kimutatott bevételi és kiadási különbözetből, kapunk tiszta hasznot 17.797 koronát. Kisbér összes területe 11.255 katasztrális hold. Ha elosztjuk a jövedelmet, akkor holdanként kapunk 1 korona 53 fillér jövedelmet. Ez tiszta haszon. Bábolnának területe 7105 katasztrális hold. Itt szintén számitva az épülettőkét, holt leltárt, élő leltárt, vagyis összesen 2,250.000 koronát, annak 4%-a 90.000 korona, ebből levonva a bevételi különbözetet, 70.000 koronát, marad itt mint hiány — itt már nincsen haszon --- 20.000 korona. Mezőhegyes területe 3106 katasztrális hold, összes üzemi tőkéje 6,924.380 korona, ennek 4%-a átlag megközelítőleg 280,000 korona, bevételi különbözete 1,309.740 korona, a haszon tehát 1,029.740 korona, holdanként 34 korona 20 fillér. Fogaras 7726 katasztrális