Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-68
198 68. országos ülés 1906 r, nagyobb ipartelepek létesítése esetén pedig több állandó hegyi patak állana rendelkezésre és ezeknek vize felhasználható volna gépek hajtására. T. ház ! Dr. Szontágh Tamás véleményén kiviil, a mely természetesen nagyon részletes és a melyet annak idején át fogok adni a kereskedelemügyi kormánynak megtekintés végett, hazánknak legkitűnőbb osztálygeologusa : dr. Safarzik Ferencz is kitűnő véleményt adott. (Halljuk !) Kijelentette, hogy a Székelyföldön, Csikszentdomokostól kezdve egészen György, Szárhegy. illetőleg Ditróig, Vasláb és Tekerőpatak községek mentén valóságos márványbánya-hegyláncz-képződés van. — különösen a szárhegyi márványra, nemcsak arra, a mit megvizsgált, nemcsak azokra a tömbökre, a melyeket tanulmányozott, hanem az ottani helyszíni tapasztalatok alapján az egész márványbányára kijelentheti, hogy annak anyaga ugy színére, mint szöveteinek finomságára nézve bátran versenyezhet a világ bármely márványával, még a carrarai márványnyal is. (Igaz! Ugy van!) Lengyel Zoltán : Ma csak az utakat kövezik vele! Sümegi Vilmos : Fájdalom, igaza van a képviselőtársamnak, mert ezt a kitűnő minőségű márványt ma csak utak kövezésére használják, pedig bebizonyosodott erre a márványra, hogy szobrászati czélokra is alkalmas. Beigazolta ezt Moreili szobrász, a ki többek között egy igen sikerült királyszobrot készített ebből a márványból. A gyergyóvaslábi márványról szintén tétettek hasonló kedvező n3*ilatkozatok. Az anyagvizsgálók egyesületének az 1903-ik évi tavaszi, talán márcziusi közgyűlésén be is mutatták ezt a márványt hangsúlyozásával annak, hogy a Gyergyóvaslábon termett szürke és tiszta fehér márvány a világ legelsőrangu ilynemű termékeivel is kiállja a versenyt. Kijelentették, hogy e márványnak kiaknázása a kormányzati politika legelsőbb rangú érdeke. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Fájdalom azonban, bár az igen t. államtitkár ur már szives volt a dolog iránt érdeklődni és e tekintetben kijelentéseket is tenni, mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy vasút nélkül ezen márványbányákat kiaknázni nem lehet. Nemcsak arra alkalmasak e máryánybányák, hogy kiaknázás utján több millió értékű termelést biztosítsanak, hanem arra is, hogy kivitelük utján Magyarország egy ujabb nagyjelentőségű jövedelmi forrásra tegyen szert. Azonban, bár a székely nép évek óta vár a székely vasutak kiépítésére, fájdalom, még ma sem történtek közelebbi intézkedések. i Szterényi József: 1908 végére meglesz ! Sümegi Vilmos: En azt hiszem, hogy még akkorára nem lesz kész. Az lehet, hogy a most épülőfélben lévő Mádéfalva—Szentmiklósi vonal az 1907-ik év végére elkészül, de hogy a dédaszentmiklósi vonal csak 1908 végére is kiépüljön, fájdalom, erre semmi kilátásunk nem lehet, mert hiszen tudtommal még a pályázatot sem méltóztattak kiírni. . . wember 30-án, pénteken. Szterényi József: Most folynak a nyomjelzési munkálatok ! Sümegi Vilmos : Én még sem hiszem, hogy 1908 végére e vonal kiépülne, de mindenesetre nagyon szeretném, ha az igen t. államtitkár ur ezt szorgalmazná. (Helyeslés a baloldalon.) Tisztelettel kérdezem továbbá a kereskedelemügyi kormányt, méltóztatik-e tudomással bírni : arról, hogy az 1905-ik évi VII. törvényczikkben kimondatott, hogy a héjasfalva—székelyudvarhelyi, úgyszintén a déda—szentmiklósi szárnyvonal össze fog köttetni. Méltóztassék talán erre vonatkozólag elolvasni a törvényjavaslat indokolását. Már akkor, mikor ezt a törvényjavaslatot a házban tárgyalták, minden oldalról elismerték, hogy e vonalak kiépítése a legközelebbi jövőnek egyik sürgős teendője. Már 12 évvel ezelőtt is ez volt a közfelfogás. Az akkori kormányzatoknak azonban nem volt gondjuk arra, hogy a becsületes székely nép igényeit kielégítsék; a nemzetiségi vidékeknek adtak nagy vasúti állomásokat és forgalmi góczpontokat. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Lengyel Zoltán: A szászok monopolizálják az egész forgalmat. (Igaz! Ugy van!) Sümegi Vilmos: T. ház! Zakariás János t. barátom tegnapi felszólalása során megemlékezett azokról a visszaélésekről, a mefyeket külföldi gyárosok, iparosok és kereskedők követnek el az által, hogy Magyarországon, a mai tulipános világban, hamis jelzéssel magyar áruként hoznak forgalomba idegen iparczikkeket, sőt túlkapásaikban annyira mennek, hogy áruikat tulipánjelzéssel — mint ezt Lengyel Zoltán t. barátom is felemlítette — hozzák nálunk forgalomba. Fájdalom, Zakariás János t. barátom beszéde iránt nem nagy volt az érdeklődés ; a figyelmetlenség volt osztályrésze. És ma legnagyobb meglepetésemre azt látom, hogy tejnap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában is volt interpelláczió e kérdésben, de nem abból a czélból, hogy hasonlókép felhívja a kamara figyelmét, hogy ily nemzetellenes visszaélések meggátlására törekedjék, sőt ellenkezőleg, azt olvasom, hogy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur egy ép oly bölcs, mint nagyjelentőségű rendeletet adott ki a napokban az iparhatóságokhoz, hogy ily visszaéléseket akadályozzanak meg. Nem is volt tudomásom róla, de a Pesti Hírlapban ma olvasom, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur ily rendeletet adott ki, és olvasom, hogy Szegeden nagyobb kellemetlenségei is lettek ebből egyes kereskedőknek. Természetesen, oly kereskedőknek, a kik ily visszaélést nem követtek el, nem volt bajuk és nem lett kellemetlenségük. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, véleményem szerint, kizárólag a magyar kereskedelem és magyar ipar védelmére és érdeke czéljából áll fenn és nem értem, miért tesznek jpanaszt azért, hogy ä kereskedelemügyi miniszter ily hazafias rendeletet ad ki és vannak becsületes emberek a vidéken, a kik végrehajtják ! (Helyeslés.)
