Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-68
68. országos ülés 1906 november 30-án, pénteken. 197 nem azt, hogy komoly szocziálpolitikát lehessen folytatni a munkások érdekében, hanem ellenkezőleg, maguk ellen izgatják a közvéleményt (Ugy van !) és a törvényhozást (ügy van !) azokkal az izgatásokkal, a melyeket itt és kint folytatnak. Ugron Gábor : A durva hanggal! Szterényi József: Valahányszor a kormány komoly szocziálpolitikai alkotást akar, megnehezítik ezzel helyzetét, mert a közvélemény szaturálva van azzal, hogy a munkásság gyűlölettel van a társadalom iránt. (Igaz ! ügy van ! Elénk helyeslés.) Le akartam ezt szegezni, t. ház, itt, az ország szine előtt, (Élénk helyeslés.) hogy nem a társadalom munkásellenes, hanem ellenkezőleg, a szooziáldemokrata szervezetek tulhajtásai, (Ugy van!) a munkásizgatások azok, melyek a társadalmat antiszocziálisztikus irányba terelik, (ügy van !) holott épen ellenkező irány lenne kívánatos. Daczára ennek, kérve-kérjük a t. házat, méltóztassék megbocsátani az izgatásokért, ne sújtsa a tömeget, a munkások millióit. . . Szatmári Mór: Nem ! Csak az izgatókat! A tömegek mit tudnak erről ? Szterényi József: ....ne méltóztassék, a hangulatnak engedve, a munkások igaz érdekei ellen állást foglalni, hanem méltóztassék támogatni a kormányt abban, hogy a munkások érdekében működhessék és alkotásokat teremthessen ! (Élénk helyeslés, éljenzés és taps.) Benedek János jegyző: Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. ház! A ki meghallgatta azt az okos, bölcs és tudományos alapon készült beszédet, a melyet Földes Béla t. képviselőtársam elmondott, és meghallgatta azt a beszédet, a melyet az imént Szterényi József államtitkár ur mondott, és szembehelyezi ezeket a Mezőfi Vilmos beszédével, az tisztában lesz azzal, hogy Mezőfi Vilmos nem a munkásságnak vált hasznára mai felszólalásával, hanem ellenkezőleg, minden értelmes, hazafias munkás el fog fordulni azoktól, a kik hasonló módon, forradalmi beszédekkel lázítják kint a népet és lázitanak itt bent a házban, (Igaz !) a helyett, hogy békességet teremtenének és a nemzeti munkának szereznének diadalt. (Igaz! ügy van !) T. ház ! Magam is a munka embere vagyok ; egész életemen keresztül dolgoztam magam is munkásbarátaimmal együtt, és tudom azt nagyon jól érezni és megérteni, hogy a munkás nagyobb darab kenyeret akar, több jogot akar. Magam is mindenkor hive voltam ezen demokratikus eszméknek. De kérdezem azt, hogy minden sztrájk ebből az okból támad-e, kérdezem azt, hogy a múlt esztendőben, a midőn egy nemzetellenes kormány, midőn a haladó kormány uralkodott az országban, a mikor az egész ország minden becsületes polgára szemben állott a bécsi cselédséggel, (ügy van !) a midőn az egész sajtó kötelességét teljesítette az ország érdekében: akkor is ebből az érdekből szervezték-e a sztrájkokat úgy, hogy a Budapesti Hírlapnak, a Pesti Hírlapnak, a Magyarországnak, az Egyetértésnek és szinte minden lapnak, a mely a nemzeti érdeket szolgálta, a saját életét fegyverrel kellett védelmeznie a banditák szövetkezete ellen. T. képviselőház ! Mondhatom, hogy az én munkásaimnak legnagyobb része nem azért hagyta ott műhelyét, mert talán kedve telt volna abban, hogy a Kristóffy hadát támogassa vagy mert ezen sztrájkot igazságosnak, jogosnak tartotta volna, hanem igenis a szakszervezeti erőszaknak engedve, (ügy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Az ország közvéleménye bizonyára csak nagyon örül annak a fordulatnak, hogy itt a képviselőházban ma már közgazdasági kérdésekről folyik a beszéd, és különösen örvendhetünk annak, hogy a magyar kereskedelemügyi miniszteri széken Kossuth Ferencz ül. (Éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Epén az ő programmj a bizonyította be legjobban, hogy ő százszorta inkább barátja az igazi munkásságnak, a szocziális reformoknak és a legszegényebb néposztálynak, mint az olyan urak, mint Mezőfi Vilmos képviselőtársam. (Ugy van /"a bal- és a szélsőbaloldalon.) A jelszavakból már elég volt; a régi kormányzatok Ígérgető és ámitó korszaka már letűnt; kell hogy a munka korszaka következzék be. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nem akarok sem általánosságban, sem részletesebben hozzászólni a tárczához, (Halljuk! a szélsőbal,old,alon.) azonban mint a Székelyföld egyik szerény képviselője kötelességet vélek teljesíteni akkor, (Halljuk!) midőn a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával felhívom az illetékes körök figyelmét egy és más dologra, a mely közelről érdekli azt a népet, a mely több mint ezer esztendőn át az ország keleti határszélén védőbástyája volt nemzetünknek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nagy György: Mindig becsületes, jó hazafiak voltak! Sümegi Vilmos: Magyarország erdélyi részeiben, de különösen a Székelyföldön a talaj mélyében s a hegyek belsejében miihókat és milliókat érő kincsek vannak elrejtve, és mégis honnan van az, hogy az emberek ezrei és ezrei éheznek ott és kivándorolnak ? Közel három évtizeddel ezelőtt vizsgálták már tudós szakemberek az ottani hegyek belsejét; hivatkozhatom dr. Herbich Eerenczre, Lóczy Lajos egyetemi tudós professzorra, dr. Krimicsre stb.-re, a kik tüzetesen foglalkoztak e kristályos mészkőtelepek tanulmányozásával, tizenöt évvel ezelőtt pedig az akkori föklmivelésügyi miniszter megbizásából dr. Szontágh Tamás osztálygeológus hosszabb vizsgálatot telj esitett ott és az erről szóló jelentésében azt mondotta, hogy az ottani fehér márvány minősége már most is kielégítő, és hogy ha majdan a szakszerű müveléssel mélyebben fekvő rétegek éretnek el, mint elsőrendű fehér márvány a karraraival is kiállja a versenyt, a déltirolinál pedig már évtizedekkel ezelőtt is jobb volt. A márványtelepek fekvése a kőbányászokra nézve kedvező, és miután nagyrészben községek tulajdona, könnyebben értékesíthető,
