Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-68

188 68. országos ülés 1906 november 30-án, pénteken. Mezőfi Vilmos: ugyanakkor ne akarjanak oly intézkedéseket, a melyek ujabb börtönök, fegyházak, csendőrök és rendőrök alkalmazására és megteremtésére fognak vezetni. A munkaadók gyengeségéről beszélt tegnap az államtitkár ur. Azt mondta, hogy a munká­sok előbb kezdtek szervezkedni, hatalmasok let­tek, a munkaadók pedig ma gyengék. És nem mondta ki, de érthető volt, hogy azért, mert a munkások erősebbek, a munkaadók gyengébbek, tehát az állam hatalmának a munkaadók segít­ségére kell sietnie. (Mozgás és ellenmondás.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Nem mondta! Mezőfi Vilmos: A munkaadónak nincs szüksége erre, elég erős és hatalmas ma is. Hiszen az ő kezében van az éhség ostora, — (Nagy zaj.) és az a munkás, a ki nem pariroz és a ki nem akar oly feltétel alatt dolgozni, mint ő követeli, mehet éhen halni vagy kivándorolni. Ennek ellenszere egyedül a munkásszervezke­dés ós nagy eszköze a sztrájk. Ha a sztrájk­jogot meg akarjuk nyirbálni, ha a sztrájkhoz való jogot a munkásszakmák bármelyikétől el akarjuk vonni, az a munkaadóknak adott segit­ség jellegével bir. (Ellenmondás.) Számolok a t. ház türelmetlenségével, befeje­zem beszédemet, miután sikerült nagy részét elmondani annak, a mit elmondani akartam. És azért is köszönettel vagyok, hogy a türelemnek ily fokát tapasztaltam, mert hiszen sokkal nagyobb felháborodást is tapasztalhattam volna ama szellem folytán, a mely itt uralkodik. Be­fejezésül bátor vagyok rátérni arra, hogy Laehne t. képviselőtársam, reám való hivatkozással emii­tette a munkáslakások dolgát, és mintegy szemre­hányásul, vádul mondta, hogy én tegnap közbe­szólás alakjában azt mondtam, hogy a munka­adók, a gyárosok által létesített munkáslakások a munkások rabszolgaságát jelenti. Ezt indokolni is tudom. Mert miért épit az a gyáros munkás­lakásokat? Épiti azért, hogy azt a munkást ott tartsa (Eienmondá*.), odarögzítse, a végletekig kihasználhassa... (Nagy ellenmondás.) Hentaller Lajos: Már szemtelenség ilyeneket mondani! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Mezőfi Vilmos: ... azt akarja a gyáros, hogy az a munkás akkor se távozhassák tőle, — mert oda van kötve ahhoz a házhoz, mely­nek megszerzésére a béréből levonást eszközöl a gyáros — mikor az a munkaadó már a vég­letekig kizsákmányolta, ha a leggyalázatosabb módon dolgoztatja, ha bűzös műhelyekben fog­lalkoztatja, hanem oda legyen kötve mint a lánczos kutya a házához, (Nagy zaj és felkiál­tások: Eláll!) Hentaller Lajos: Nagy szemtelenség ilyent mondani! Zboray Miklós; Ez bolonditás! (Nagy zaj.) Mezőfi Vilmos: Igenis, a gyárosok által épített munkáslakások az ipari jobbágyságot teremtik meg. (Nagy zaj.) Zboray Miklős: Ez sem igaz! Mezőfi Vilmos: Mindenütt az egész világon neves szocziálpolitikusok ellenzik a gyárosok által létesített munkáslakásokat, és legfeljebb barátai az állam vagy magántársaságok által létesített szabad munkáslakásoknak, a melyek­ben a munkás szabad költözködósi jogát semmi sem fenyegeti. Markos Gyula: Ha a Jakaboknak lehet házuk, a munkásoknak is lehessen! (Zaj.) Elnök: Markos képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásokkal ne zavarja a szó­nokot. Mezőfi Vilmos: Ha a miniszter ur törvény­javaslatot méltóztatik benyújtani a képviselő­ház elé a munkásházakról, ne méltóztassék a munkáslakásokat kiszolgáltatni a vállalatoknak, hanem az állam építsen olcsó, szabad munkás­lakásokat, melyeket a munkás ne legyen kény­telen bérének levonása mellett megszerezni, hanem bizonyos bér fizetése mellett olcsón és egészségesen lakhassák azokban. Remélem, hogy annak a nagy Kossuth Lajosnak, — a ki a 48-as években előljárt abban a halhatatlan munkában, melylyel felszabadítani segítette Magyarország földmives népét a jobbágyság­ból — hogy annak a fia nem fogja megterem­teni most az ipari jobbágyságot. (Zaj.) Tilta­kozom a sztrájktörvény ellen. (Zaj.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minisz­ter : T. ház! Nincs szándékomban hosszabban reflektálni az elhangzott beszédre. (Felkiáltá­sok: Helyes! Nem is érdemes!) Azt hiszem, hogy az egész ház egyet fog velem érteni ab­ban, hogy a t. képviselő ur a szólás jogával ez alkalommal visszaélt. (Igaz! TJgy van!) Balogh Mihály : Mint minden alkalommal! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi minisz­ter : A kereskedelemügyi kormánynak esze ágá­ban sincs, hogy a munkások iránt ellenséges indulattal viseltessék. Minden alkotásából ki­tűnik az, hogy ellenkezőleg, a munkásoknak anyagi és szellemi jólétét szivén hordozzad (Igaz! TJgy van!) Hanem a kereskedelemügyi kormány mindig tiltakozni fog az ellen, hogy a munkásokat a magyar nemzet kebeléből mint külön álló részt igyekezzenek egyesek kiragadni (Elénk helyeslés.) és ellentétbe hozni a magyar munkás érdekeit a magyar nemzet összességé­nek érdekeivel. (Helyeslés és taps). A mig én ebben a székben ülök, senkinek ezt megengedni nem fogom. (Altalános, élénk, helyeslés és taps.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom