Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-67
162 67. országos ülés 1906 november 29-én, csütörtökön. Anglia példáját hozva elő, — nálunk teljesen hiányzik a sztrájk kitörése előtti hatósági egyeztetés és sok minden egyéb, a mire feltétlenül szükség van. Csak külön törvényt, csak kivételes törvényt ne méltóztassék hozni, mert ezeknek gyűlöletes szine van még akkor is, ha igazságos tartalommal rendelkeznek. Hiszen készül az ipartörvény reformja ; oda, a hova majd a kartellek visszaéléseit és a kartellek megrendszabályozását bebujtatjuk, oda, a hol az ipar egyéb jelenségeinek és egyéb megnyilvánulásainak életét szabályozzák, oda méltóztassék ezt a részt is befoglalni, de sztrájktörvénynyel, kivételes törvénynyel épen a mindnyájunk által óhajtott béke érdekében ne méltóztassék kisérletezni, mert ha őszinték akarunk lenni, akkor pártkülönbség nélkül be kell ismernünk, hogy a Darányi-féle törvényjavaslat sem hozta meg a kivánt ezélt és azzal sem érték el azt, a mit elérni akartak, mert ott is kivételes, hogy ugy mondjam, statáriális módon csinálták meg a dolgot és a mit mindnyájan óhajtunk, hogy nemcsak a munkaadók, hanem a munkások is elérjék azt a czélt, a melyet a t. miniszter ur akar, akkor avval az eszközzel, a melyet kezdeményez és a melyet tegnap bejelentett, ezt a czélt elérni nem fogja. Es én annál is inkább sajnálom ezt, t. képviselőház, mert én nem csinálok titkot abból, hogy a kabinetben a kereskedelemügyi miniszter ur az, a ki felé legtöbb vágyakozással és legtöbb reménynyel tekintenek azok, a kik hivei a modern haladásnak és a szocziális reformoknak. Es én az igen t. miniszter úrtól, a kinek tekintélyt nemcsak állása, nemcsak pártvezéri minősége, hanem nyugateurópai nagy műveltsége és egyéni értéke is ad, én az igen t. kereskedelemügyi miniszter úrtól azt várom, hogy a modern haladásnak legyen úttörője Magyarországon és a maga nagy erejével inkább szerelje le a türelmetlenkedőket és szoritsa háttérbe azokat, a kik felületes igazságokkal és felületes birálattal, a káprázatos és divatos áramlatok után indulva, a miniszter úrtól a maguk kényelmére kivételes intézkedéseket kérnek. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bernát István! Bernát István : T. ház ! Az az érvelés, (Halljuk ! Halljuk!) a melyet az előttem szólt képviselő ur kifejtett, a melyet teljes figyelemmel hallgattam és a mely egyes részleteiben eléggé érdekes is volt, nem tud eltériteni eredeti álláspontomtól, a mely abból áll, hogy én a kereskedelemügyi miniszter urnak a költségvetését általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Pető Sándor t. képviselőtársam a sztrájkkérdésnek megoldását ugy képzeli, hogy egyrészről erős munkás, másrészről erős munkaadó szervezetek létesíttessenek, csakhogy ő elfelejtette azt megmondani, abban az esetben, ha ezek igy kifejlődnek, miképen lesz megóva a munkának az a szabadsága, a melyet a t. kereskedelemügyi miniszter ur az uj sztrájktörvénynyel biztosítani óhajt ? (Élénk helyeslés.) Nem szólott arról sem, hogy mi történjék akkor, hogy ha a munkaadók és a munkások megkötik a maguk szerződéseit, ha a munkásviszonyokat szabályozzák és bekövetkezik az, a mi legutóbb a kőmüvesmunkásoknál bekövetkezett, hogy a munkások a feltételeket nem tartják meg. (Helyeslés.) Egyébiránt sokszor hivatkozott t. képviselőtársam Angliára, a melyet ugy tüntetett fel, mintha ott ez a kérdés az általa előadott módon szanálva lenne, másrészről érintette az u. n. Taff Vale Decisiont, a mely oly nagy port vert fel és a mely azt mutatja,hogy szemben az ő álláspontjával, Angliában a közhatalmak beavatkoznak a kérdésbe, kiveszik belőle a maguk részét és nem bizzák tisztán a munkaadók és a munkásokra azt, hogy miként intézzék el ezt a dolgot. Ennek az állításnak igazolására felhozom azt, a mit talán nem mindnyájan tudunk a t. házban, hogy Angliában a vízvezetéki, világítási és közlekedési munkáknál alkalmazott munkásoknál egj T enesen ki van zárva a sztrájk. Hogy ily esetben ne volna szükséges törvényt hozni, azt nem látom át, és éjDen ezért örömmel üdvözlöm azt, a mit a t. kereskedelemügyi miniszter ur ez irányban kezdeményez. (Élénk helyeslés.) De tovább kell mennem és hibául rovom fel Pető Sándor t. képviselőtársamnak, hogy egy még be sem mutatott, egy meg sem alkotott törvénj^t máris kritika tárgyává tesz és egy be sem mutatott törvény alapján vonja meg a kereskedelemügyi miniszter úrtól bizalmát. (Ellenmondás a közé fen.) Es most rátérek felszólalásomnak tulaj donképeni tárgyára. Részben azon bizalomnál fogva, a melylyel az igen t. miniszter ur iránt viseltetem, de különösen azért, a mit elmondott költségvetésének megokolásában, úgyszintén tegnapi programmjában, költségvetését általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elfogadom pedig azért, mert azt látom, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur igazán magasabb álláspontra helyezkedve, méltányolja azt a harmóniát, a mely az egyes gazdasági ágak között létezik, (Ugy van ! Ugy van ! a jóbbés a baloldalon.) de nemcsak méltányolja, hanem azt a maga részéről fejleszteni, erősbiteni törekszik. (Ugy van! balfeléíí.) Ez olyan meg nem becsülhető tulajdonság, a mely magában véve is tökéletesen indokolttá teszi a költségvetés elfogadását. De fel kell hoznom azt is, hogy részben a programmon, részben pedig a költségvetés megokolásán egy olyan egészséges és a mellett hazafias szocziális érzék vonul végig, melyet a kereskedelmi költségvetések megokolásánál nagyon régóta és sokáig nélkülöztünk. Ha a t. miniszter ur veszi magának azt a fáradságot, még a 90-es évek elejéről a minisztérium aktái között fog találni egyes felterjesztéseket, a melyek vonatkoztak a női és a gyermekmunkának védelmére, s a melyeknek sorsa 15 évi elfeledés volt. Bátor vagyok rámutatni arra, hogy ma, 22 évvel az ipartörvény megalkotása után,
