Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.
Ülésnapok - 1906-66
66. országos ülés 1906 november 28-án, szerdán. 139 A kiviteli kereskedelem fejlesztésére 200.000 koronával többet irányoztam elő. A reánk nézve fontos kiviteli piaozokon — tengerentúl ép ugy, mint Európában — magyar kereskedők letelepítését tervezem, (Helyeslés.) a mi az 1906-ik évben megkezdett akczió erélyesebb folytatása láván lenni. Minden reánk nézve fontosabb piaczon kell kereskedelmi képviselőkkel birni, a kik maguk közvetlen üzleti kötésekkel foglalkoznának, s ezenkivül a liazai piaczot tájékoztatnák az ottani üzleti viszonyokról. Több helyen sikerült ilyen kereskedőket letelepíteni. (Helyeslés.) Ugyancsak a kivitelt szolgálja a szaktudósitói állások rendszeresítése is. Eddig ezek az állások nem voltak rendszeresítve, a mi igen sok kátránynyal járt, mert a legfontosabb bizalmas ügyekbe egyesek nem voltak bevonhatók, mert nem voltak esküt tett tisztviselők. Ezen állások rendszeresítését azok állandósága és a parlamenti ellenőrzés is megköveteli. Ezekből a szaktudósitókból kell kifejlődnie a magyar gazdasági képviselet egy bizonyos fokának a külföldön addig, mig ezt a gazdasági képviseletet politikailag máskép lehet fejleszteni. Oda törekszem, hogy minden európai és a legfontosabb tengerentúli államokban lennének ilyen szaktudósitók. A kereskedelem-politikai szolgálat szervezése is rendkívül fontos. A minisztérium központjában a kereskedelem-politikai szolgálat teljesen el volt hanyagolva és egészen újonnan kellett szervezni speoziális referensekkel. Újjá fog szerveztetni az árustatisztika a mindenkori termelési és értékesítési árhullámzások rendszeres gyűjtésével és a vámtarifa alapján külön árumintatárral, mely három helyen fog berendeztetni: a minisztériumban, a statisztikai hivatalban és a fővámhivatalban. Az uj autonóm vámtarifa életbeléptetése következtében lényegesen meg kell változtatni az áruforgalmi statisztikát is, melynek lehetőleg egyeznie kell az uj vámtarifával. E czimen a statisztikai hivatalnál nagyobb változások és személyszaporitások váltak szükségessé. Egész uj rendszer fog életbeléptettetni az árubevallás körül, mihelyt az uj külkereskedelmi statisztikai törvény életbe fog lépni. A szocziális ügyek közül fontosabb az iparfelügyelet kiterjesztése, melyet fokozatosan kifejleszteni akarok, annyira, hogy minden vármegyének iparfelügyelője, mint ipari műszaki tanácsadója legyen. Ezt szintén igen hasznos ujitásnak tekintem, mert ez az ipari felügyelő és műszaki tanácsadó ott a vármegyében ki fogja puhatolni, meg fogja ismerni a vármegye szükségleteit nemcsak, de értesülve lesz mindazon visszaélésekről, melyek most nem juthatnak a központi kormány tudomására, holott ott a vármegyében a vármegye lakói megtudják az esetleges visszaéléseket. Ezen ipari felügyelők és műszaki tanácsadók, kik a vármegyében laknak, ezekről értesülve lesznek. Az 1907. évben két uj kerület szervezését tervezem. Az uj munkás-biztositási törvény életbeléptetésének ideje 1907. Julius elsejére van tervezve, mely időre a,í országos ])énztár és az állami munkásbiztositó hivatal szervezendő, hogy az egész intézmény biztositva legyen. A sztrájk-statisztikára vonatkozólag előterjesztem, hogy az ezentúl évenként fog kiadatni. Oly munkásházak épitésének az előmozdítását tervezem, a melyek vállalatokhoz nem kötött munkások számára ugy épülnének, hogy azokat az illető munkások meg is szerezhessék. (Helyeslés.) A hazai tengerészet eddig nélkülözi a nyugdíj-biztositást. Ennek folytán a tengerészeti alkalmazottak állandó bizonytalanságnak vannak kitéve. Ennek folytán kezdeményezni fogom egy külön tengerészeti nyugdíj-alap létesítését, a melyhez az állam 50.000 koronával járulna hozzá. A közlekedési ügyek négy csoportjából első helyen kívánom felemlíteni az utügyeket. Ezeket illetőleg kiemelendő a közutak segélyeinek felemelése. A törvényhatósági utak nagyobbmérvű segélyezhetésére 500.000 korona többletet vettem fel. Ez ugyan korántsem elegendő, de a nagyobbmérvű segélyezés czéljaira a legközelebbi beruházási hitel fog szolgálni. Ezen 500.000 korona terhére azonban a legégetőbb szükségletek fedezhetők lesznek. Az utáUamositások folytatása. Az 1907. évre 299'20 kilométer hosszú törvényhatósági utaknak állami kezelésbe vételét tervezem. Összesen 3400 kilométert kell államosítani. Az államosításra nézve 12 évre szóló tervet készíttettem, mely fokozatosan lesz keresztül viendő. Bár lehetne előbb eszközölni ezt, de az országnak anyagi helyzete nem engedi. A fahidak kicserélése vashidakkal. A csekélyebb hordképességgel nem biró és a forgalom igenjééinek már meg nem felelő fahidak fokozatos kicserélését tervezem vashidakkal. összesen 26 millió korona lenne szükséges, ha a 10 métert meghaladó összes fahidak kicseréltetnének. Ez a számítás is mutatja, hogy milyen összegekre van szükségünk azért, hogy a legszükségesebb dolgoknak eleget tegyünk. Ez onnan ered, hogy, fájdalom, bizony meglehetősen elmaradtunk az ország ilynemű szükségleteinek kielégítésétől. A tranzverzális utak helyébe hozzájáró utak építését tervezem. Az úgynevezett tranzverzális utak építése bevégeztetik 1907-ben. Ilyen uj utak építését egyáltalában nem tervezem többé, e helyett a vasúti állomásokat a községekkel összekötő utak rendszeres kiépítését tervezem, (Élénk helyeslés.) mire nézve most az egész országra terjedő felvétel van folyamatban. (Helyeslés.) A posta-, távírda- és távbeszélőügyek közül első helyen a személyzetszaporitásról kell megemlékeznem. A posta-, távírda és távbeszélőnél 619 uj állást vettem fel. Az összes létszám 1906-ban 10.382 személy. A személyzetszaporitást a forgalom rohamos emelkedése és az igen rossz előléptetési viszonyok teszik elkerülhetetlenné, minélfogva itt 18*
