Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-65

65. országos ülés 1906 november 27-én, kedden. 127 lázadás volt. A XIX. században pedig ennek a képmása a 48-iki erdélyi oláh kegyetlenkedések voltak. Most pedig a helyett, hogy a magyar állameszmének igaz és kitartó hivei volnának, kifelé gravitálnak. Áttérve most a népmozgalomra, a statisztikai évkönyvben találunk becses adatokat. Nem akarok régebbi mozgalmakat említeni, csak az utóbbi évek ki- és bevándorlási adatait sorolom fel. Az 1891—1895. években évenként átlag 25.000, az 1896—1900. években átlag 32.000, 1901-ben 71.000, 1902-ben 91.000, 1903-ban 119.000, 1904ben 97.000, 1905-ben pedig 170.000 ember vándorolt ki. A visszavándorlás pedig ezzel szemben 1905-ben csak 17.000 volt, tehát a kivándorlásnak csak 10%-a. Annál veszedelmesebb a kivándorlás, mert nemcsak a nemzetiségi vidékről történik, mint eleinte csak a Felvidékről, hanem a legmagyarabb megyék is meg vannak vele mételyezve, a mennyiben, mint az adatok mutatják, 1905-ben Szabolcsból 13%, Borsodból 10%, Gömörből 19%, Hevesből 6-8%, Veszprémből 20%, Győrből 10% vándorolt ki, a mely megyék majdnem kizárólag, illetőleg túlnyomóan magyar lakosságuak. A felvidéki tót, illetőleg nemzetiségi megyékből a kivándorlás még nagyobb mértékű, a mennyiben ott egy év alatt is némelyik vármegyében 30%-ot ért el. Ha a kivándorlás igy folytatódik, gátat vet mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk fejlődésének, természetesen, mert már ma is nagy a munkáshiány, munkás hiányában pedig nem lehet semmiféle közgazdasági ágat fejleszteni. Épen azért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a kivándorlásnak gátat vessünk, annál inkább, mert a munkásszükségletet különben külföldi erővei kell pótolni, a mi pedig nemzeti szempontból nem kívánatos, nem előnyös. A határrendőrség hiába lesz felállítva és annak működése illuzóriussá válik, ha továbbra is megengedjük a kivándorlást. Ha a munkáshiány hazai elemmel nem fedezhető, akkor pedig rászorulnak az idegenre. Nemzeti szempontból nem közömbös, hogy milyen faj lakik az ország területén, hanem kivánatos, hogy itt a magyar faj erősödjék meg, szükségesnek tartom, hogy a kivándorlási törvény haladéktalanul módosittassék, még pedig oly módon, hogy az abban létező sok anomáliának vége vettessék. Ezen anomáliák egyike az, hogy boldognak-boldogtalannak, jóformán minden korlátozás nélkül adnak ki útlevelet, összesen egy koronájába kerül az illetőknek; azoknak, a kik még hadköteles korban vannak, szintén adnak ki útlevelet, a minek azután az a hátrányos következménye, honvédelmi szempontból, hogy a sorozásoknál tömérdek az Amerikában tartózkodó, igazolatlanul távollévő hadkötelesek száma. Ezek a hadkötelesek kivándorolván Amerikába, sorozás végett jelentkezniük kellene a konzulátus előtt, de mert a munkájukkal el vannak foglalva és minthogy a magyar, tulaj donképen osztrák konzulátus az ő tartózkodási helyüktől gyakran egynapi járó földnél nagyobb távolságban van, ezt elmulasztják, s ily módon, ha később hazajönnek, akkor soroztainak be. így történt ez a mostam őszi sorozásnál is, a midőn 30 éves egyének is vétettek be a hadsereg kötelékébe. Ezenfelül még büntetés is jár érte. Ilyen módon akadályozzuk meg egyeseknek mesterséges utón a a hazatérést. Mindezekből kifolyólag, ha hazánk közgazdasági felvirágzása és egyáltalában a nemzeti életnek megerősítése azt kivánja, hogy elegendő munkáskéz legyen itthon, akkor ezt csak egy utón érjük el: ha a szabad kivándorlás elé akadályokat görditünk. Az igen t. belügyminiszter ur tudom, hogy tudatában van e bajoknak, és minthogy neki is egyedül csak az a czélja, hogy hazánk javát előmozditsa, bizom gyors intézkedésében, és ezért a tételt, a mely magában foglalja a határrendőrség intézményének fejlesztését is, a mennyiben a múlt évinél többet irányoz elő, elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) .- 2. rovat. Dologi kiadások. 167.200 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Eendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Fegyverzetre és lőszerre 4800 korona. Elnök: Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. A szaporításokból kifolyólag az első berendezésre felmerülő szükséglet 5000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Közbiztonsági kiadások. Rendes kiadások. XVII. fejezet, 13. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Közbiztonsági alap 300.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 2. rovat. Tolonczkiadások 100.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 3. rovat. Karhatalmi költségek 10.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 4. rovat. Nyomozási költségek 80.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : Közjótékonysági és emberbaráti kiadások. Rendes kiadások. XVII. fejezet. 14. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. A kolozsvári szent Erzsébet aggháznak I. Ferencz Ö felsége alapítványa folytán kijáró 2000 mázsa só ára fejében 5802 korona. Elnök : Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 2. rovat. Zárdák segélyezésére, betegek ápolásáért 8336 korona. Elnök : Megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 3. rovat. A jótékony egyesületek segélyezésére átalányként 150.000 korona. Elnök : Megszavaztatik.