Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-65

114 65. országos ülés 1906 november 27-én, kedden. és hogy ezekben a betegségekben összesen elhaltak 86,321-en. akkor meg kell fontolnunk azt is, hogy azok között a gyermek-hasmenésnek nevezett esetek között, melyeknek 50%-ában nem állapí­totta meg a halál okát orvos, hanem egy nem orvosi képzettséggel biró halottkém, biztosan nagyon sok eset volt tuberkulózis. Továbbá tekin­tetbe kell vennünk, hogy az u. n. görcsök között, a hol ismét tízezrekre menő haláleset volt, nem lehetett mindegyik eeclampsia, hogy biztosan tüdőkóros eset volt igen sok. A tüdő- és mell­hártyagyulladásbanelhaltak között bizonyára pneu­monia álba is sok volt, a melyet tüdővész követ­keztében kap az ember ; a vizi-betegség esetében is hasonlókép, mert nem orvosszakértő állapította meg a halált. így ezen 86.321 esetből, a mely ezen betegségekre esik, nyugodt lélekkel legalább 30.000-et kell hogy a tuberkulózisban elhaltak számához számítsunk és igy kerekszámban leg­alább 100.000-re tehetjük a tuberkulózisban el­haltak számát az 1905. évben. Én belátom, hogy ezek a hamisítványok a mi statisztikánkban jóhiszeműek, csakhogy mégis valamire szeretném felhívni az igen t. belügy­miniszter ur figyelmét, hogy ne blamirozzuk ma­gunkat annyira a külföld előtt. Szó van t. i. többek közt a vizibetegségről a mi hivatalos statiszti­kánkban. Hát, t. ház, én vízilovat és vizipuskát ismerek, de vizibetegséget nem. Ez nem betegség, csak tünet. Sok betegség lehet előidézője annak, a mit a nép szavajárása szerint vizibetegségnek nevez az emberiség az egész kontinensen ; de hogy ez magában véve olyan betegség volna, a melyet ezen a néven ismerne az orvosi tudomány, ez nem áll. Ezért nagy hiba, hogy ez az elnevezés előfordul a statisztikai évkönyvekben. És ha valaki egy kül­földi orvosi kongresszuson vizibetegségről refe­rálna, ezzel nevetségessé válnék. Persze, hogy na­gyon nehéz mindig szakértőt találni, a ki a beteg­ség okát megállapíthatná ; a halottkémek, a kik jelenleg a diagnózist csinálják, orvosi képzettséggel nem biró, többnyire félmüveit emberek és ezért a halál okát felismerni nem tudják, ez azonban nem változtat a dolgon semmit, hanem tény az, hogy az ilyen kifejezések a statisztikának szégyenfoltját képezik. Szomorú dolog az is, hogy az elhaltak 56%-ánál állapította meg az orvos a halál okát és csak 50*2 % részesült az elhaltak közül orvosi segély­ben. Vannak azonban az országban még ennél is sokkal rosszabb állapotok, igy pl. az én hazám­ban, Szolnok-Doboka vármegyében a számarány még kedvezőtlenebb, mert ott 11 %% halt el orvosi segély nélkül, mig Horvátországban pl. Lika­Krbava megyében 6-6 % halt el orvosi segély nélkül. Remélem, hogy a magyar-horvát testvérie­sülés, ugy a hogy, majd segit a bajon, s eljön az az idő is, a mikor velünk is testvériesülni fog­nak és többet fognak törődni mi velünk is. Az is érdekes dolog, t. ház, hogy 17 milliónyi lakosságra 4966 orvostudor és 734.335 szülési esetre csak 11.723 bába esik. Hát lehetséges-e t. képviselőház, hogy az a szegény asszony, a ki szül, mindig képzett bábát kaphasson ? Ugyebár ez nem lehetséges, mert a képzett bábák rendesen városokban vagy mezővárosokban laknak és mégis megtörtént nálunk az, a mi azonban már nemzeti­ségi sérelem és igen szeretném hallani, hogy for­dult-e elő ilyen eset magyar vidéken is, hogy Somkut-Patakon a község 5 előkelő gazdáinak feleségeit, azért, mert segítettek más szegény asszo­nyoknak a szülés alkalmával, megbüntették. Ezek a nagy-somkuti főszolgabírónak 611/1906. sz. alatti Ítéletével egyenkint 600 korona, összesen 3000 korona pénzbirsággal lettek sújtva azért, mert segédkeztek a szülésnél, a nélkül azon­ban, hogy pénzt fogadtak volna el. De mivel ez nemcsak nálunk, hanem minden faluhelyen igy van, kérdezem, nem tudják-e önök is, hogy még a nagyműveltségű Dániában, Skandináviában, Angliában is előfordul az ilyen eset és előfordul az, hogy nincsen képzett bába a közelben épen akkor, a mikor kell, odamegy tehát a szomszédja, egy jó­lelkű asszony és segíti a másikat. Ez, t. ház, nem román, hanem emberi felfogás kerek e világon. Ez az asszony ezáltal jótettet követ el és tényleg a humanitásnak áll szolgálatában. Ezt a felfogást a mi népünk lelkéből nem lesz képes semmiféle szolgabírói rendelet sem kiirtani., mert ez köteles­sége minden asszonynak mindaddig, a mig nem lakik szakképzett bába a községben. Ezen főszol­gabíró megbotránkoztató basáskodására bátor­kodom felhívni a belügyminiszter ur figyelmét, a ki, remélem, intézkedni fog és nem tekinti azt, hogy történetesen ez a szolgabiró az utolsó válasz­tásoknál jó kortesszolgálatokat tett. A főszolga­bírói határozatnak számát megneveztem, most megnevezem néhány bábaasszonykodó asszony nevét is ; az egyik a Lapua Nikolaj felesége, a másik a Buda Irimie felesége, a harmadik Mihalka Pétre felesége. Azt mondják, hogy ezen asszonyok elj kuruzslás, azonban van, t. képviselőház, másféle kuruzslás is, mint a mit ezek az asszonyok művel­nek. Felemlítem ezt csak azért is, mert az utóbbi időben sokszor olvashattuk a lapokban azt a megrágalmazását a mi népünknek, hogy babonás és hisz a kuruzslóknak, a mi ellen tiltakoznom kell. Felhívom tehát a t. ház figyelmét a követke­zőkre. Vegyék a kezükbe bármely fővárosi lapot és lapozgassanak benne. Megtalálják ott mindjárt az »elgyengült férfierőrők szóló reklámot. Azután azt a reklámot, a melyet már hetek óta figyelek, a mely ugy kezdődik, hogy: »hálára késztet engem« és aztán következik, hogy mindenféle torok-, tüdő­és gyomorbajban szenvedőt meggyógyít K. Baum­gartl ur Gastwirth in Neudek bei Karlsbad. Ez a »Magyar Hirlap«-ban van. Azután jön az a szép kép­pel ellátott reklám, a hol egy alak eltátja a száját és a másik beadja neki az orvosságot. Ez tüdő­baj osoknak való »hársfamézszörp« ; Budapesten árulják. Ott van továbbá a kövérség, a korai vénség elleni szerek reklámja, a mely Török József­nél kapható, a ki internaczionális tekintély ebben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom