Képviselőházi napló, 1906. IV. kötet • 1906. november 15–deczember 12.

Ülésnapok - 1906-65

114 65. országos ülés 1906 november 27-én, kedden. és hogy ezekben a betegségekben összesen elhaltak 86,321-en. akkor meg kell fontolnunk azt is, hogy azok között a gyermek-hasmenésnek nevezett esetek között, melyeknek 50%-ában nem állapította meg a halál okát orvos, hanem egy nem orvosi képzettséggel biró halottkém, biztosan nagyon sok eset volt tuberkulózis. Továbbá tekintetbe kell vennünk, hogy az u. n. görcsök között, a hol ismét tízezrekre menő haláleset volt, nem lehetett mindegyik eeclampsia, hogy biztosan tüdőkóros eset volt igen sok. A tüdő- és mellhártyagyulladásbanelhaltak között bizonyára pneumonia álba is sok volt, a melyet tüdővész következtében kap az ember ; a vizi-betegség esetében is hasonlókép, mert nem orvosszakértő állapította meg a halált. így ezen 86.321 esetből, a mely ezen betegségekre esik, nyugodt lélekkel legalább 30.000-et kell hogy a tuberkulózisban elhaltak számához számítsunk és igy kerekszámban legalább 100.000-re tehetjük a tuberkulózisban elhaltak számát az 1905. évben. Én belátom, hogy ezek a hamisítványok a mi statisztikánkban jóhiszeműek, csakhogy mégis valamire szeretném felhívni az igen t. belügyminiszter ur figyelmét, hogy ne blamirozzuk magunkat annyira a külföld előtt. Szó van t. i. többek közt a vizibetegségről a mi hivatalos statisztikánkban. Hát, t. ház, én vízilovat és vizipuskát ismerek, de vizibetegséget nem. Ez nem betegség, csak tünet. Sok betegség lehet előidézője annak, a mit a nép szavajárása szerint vizibetegségnek nevez az emberiség az egész kontinensen ; de hogy ez magában véve olyan betegség volna, a melyet ezen a néven ismerne az orvosi tudomány, ez nem áll. Ezért nagy hiba, hogy ez az elnevezés előfordul a statisztikai évkönyvekben. És ha valaki egy külföldi orvosi kongresszuson vizibetegségről referálna, ezzel nevetségessé válnék. Persze, hogy nagyon nehéz mindig szakértőt találni, a ki a betegség okát megállapíthatná ; a halottkémek, a kik jelenleg a diagnózist csinálják, orvosi képzettséggel nem biró, többnyire félmüveit emberek és ezért a halál okát felismerni nem tudják, ez azonban nem változtat a dolgon semmit, hanem tény az, hogy az ilyen kifejezések a statisztikának szégyenfoltját képezik. Szomorú dolog az is, hogy az elhaltak 56%-ánál állapította meg az orvos a halál okát és csak 50*2 % részesült az elhaltak közül orvosi segélyben. Vannak azonban az országban még ennél is sokkal rosszabb állapotok, igy pl. az én hazámban, Szolnok-Doboka vármegyében a számarány még kedvezőtlenebb, mert ott 11 %% halt el orvosi segély nélkül, mig Horvátországban pl. LikaKrbava megyében 6-6 % halt el orvosi segély nélkül. Remélem, hogy a magyar-horvát testvériesülés, ugy a hogy, majd segit a bajon, s eljön az az idő is, a mikor velünk is testvériesülni fognak és többet fognak törődni mi velünk is. Az is érdekes dolog, t. ház, hogy 17 milliónyi lakosságra 4966 orvostudor és 734.335 szülési esetre csak 11.723 bába esik. Hát lehetséges-e t. képviselőház, hogy az a szegény asszony, a ki szül, mindig képzett bábát kaphasson ? Ugyebár ez nem lehetséges, mert a képzett bábák rendesen városokban vagy mezővárosokban laknak és mégis megtörtént nálunk az, a mi azonban már nemzetiségi sérelem és igen szeretném hallani, hogy fordult-e elő ilyen eset magyar vidéken is, hogy Somkut-Patakon a község 5 előkelő gazdáinak feleségeit, azért, mert segítettek más szegény asszonyoknak a szülés alkalmával, megbüntették. Ezek a nagy-somkuti főszolgabírónak 611/1906. sz. alatti Ítéletével egyenkint 600 korona, összesen 3000 korona pénzbirsággal lettek sújtva azért, mert segédkeztek a szülésnél, a nélkül azonban, hogy pénzt fogadtak volna el. De mivel ez nemcsak nálunk, hanem minden faluhelyen igy van, kérdezem, nem tudják-e önök is, hogy még a nagyműveltségű Dániában, Skandináviában, Angliában is előfordul az ilyen eset és előfordul az, hogy nincsen képzett bába a közelben épen akkor, a mikor kell, odamegy tehát a szomszédja, egy jólelkű asszony és segíti a másikat. Ez, t. ház, nem román, hanem emberi felfogás kerek e világon. Ez az asszony ezáltal jótettet követ el és tényleg a humanitásnak áll szolgálatában. Ezt a felfogást a mi népünk lelkéből nem lesz képes semmiféle szolgabírói rendelet sem kiirtani., mert ez kötelessége minden asszonynak mindaddig, a mig nem lakik szakképzett bába a községben. Ezen főszolgabíró megbotránkoztató basáskodására bátorkodom felhívni a belügyminiszter ur figyelmét, a ki, remélem, intézkedni fog és nem tekinti azt, hogy történetesen ez a szolgabiró az utolsó választásoknál jó kortesszolgálatokat tett. A főszolgabírói határozatnak számát megneveztem, most megnevezem néhány bábaasszonykodó asszony nevét is ; az egyik a Lapua Nikolaj felesége, a másik a Buda Irimie felesége, a harmadik Mihalka Pétre felesége. Azt mondják, hogy ezen asszonyok elj kuruzslás, azonban van, t. képviselőház, másféle kuruzslás is, mint a mit ezek az asszonyok művelnek. Felemlítem ezt csak azért is, mert az utóbbi időben sokszor olvashattuk a lapokban azt a megrágalmazását a mi népünknek, hogy babonás és hisz a kuruzslóknak, a mi ellen tiltakoznom kell. Felhívom tehát a t. ház figyelmét a következőkre. Vegyék a kezükbe bármely fővárosi lapot és lapozgassanak benne. Megtalálják ott mindjárt az »elgyengült férfierőrők szóló reklámot. Azután azt a reklámot, a melyet már hetek óta figyelek, a mely ugy kezdődik, hogy: »hálára késztet engem« és aztán következik, hogy mindenféle torok-, tüdőés gyomorbajban szenvedőt meggyógyít K. Baumgartl ur Gastwirth in Neudek bei Karlsbad. Ez a »Magyar Hirlap«-ban van. Azután jön az a szép képpel ellátott reklám, a hol egy alak eltátja a száját és a másik beadja neki az orvosságot. Ez tüdőbaj osoknak való »hársfamézszörp« ; Budapesten árulják. Ott van továbbá a kövérség, a korai vénség elleni szerek reklámja, a mely Török Józsefnél kapható, a ki internaczionális tekintély ebben.