Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-53
236 53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán. na jednom, a u kolikoj mjeri opet na drugoin teritoriju, pa tako i ne, da li se jednom teritoriju pruza veéa pomoc nego li drugom prema sarazmjeru porezne snage. Sarazmjernim podupiranjem industrije na hrvatskom teritoriju prema poreznoj snazi porasti ce nasi javni prikodi a usljed tóga i iznos, koji upotrebljujemo za pokríce nasih autonomnih potreba. Pa zato, kada sarazmjerno snosiino sve drzavne terete i duznosti, firavedno je, da onda u istom razmjeru budemo i ucestnici svíh blagodati i pogodnosti, sto ib drzavna zajednica daje, da u tom pogledu víse ne budemo gradjani drugoga reda, nego jednakopravni kao i kad se tice tereta i duznosti. Ovo sto sa predlozenim dodatkom traziino osnovano je u zakonu i zato inolim visoku kucu, da prihvati predlozeni dodatak paragrafu devetom, koji 'glasi ovako : »Szent István koronájának összes országai arányosan fognak részesülni az ezen fejezet kedvezményeiben.« (Elénk helyeslés és taps jobb felöl) Elnök : Kérem Ráth Endre jegyző urat, méltóztassék a módositványt felolvasni. Ráth Endre jegyző (olvassa): »A 9. §-hoz a következő kiegészítést inditványozom : Szent István koronájának összes országai arányosan fognak részesülni az ezen fejezet kedvezményeiben. Pinterovics.« Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter : Az én igen t. horvát képviselőtársaim oly gyakran élnek azon kétségtelen jogukkal, hogy horvátul beszélnek, hogy én már kezdem megérteni, hogy mit beszélnek. (Derültség.) Ugy látszik, hogy arról van szó, hogy bizonyos meghatározott arányban részesitsük Horvátországot az iparfejlesztésben, és hogy ennek az aránynak megállapítását a törvényjavaslatban is eszközölni kívánják. Határozottan kijelentem, — és kérem a horvát képviselő urakat, hogy ezen kijelentésemről tudomást vegyenek — hogy Horvátországban én az ipart erősen szándékozom fejleszteni. (Elénk helyeslés a horvátok padjain.) é T)e ahhoz nem járulhatok hozzá, hogy egy bizonyos, törvényileg megállajntott arányban tegyem ezt, és pedig azért nem. mert én rá nem parancsolhatok azokra, akik ipart akarnak fejleszteni, hogy hova menjenek s hova települjenek le. Én mindössze is csak tanácsot adhatok nekik, ezt meg is fogom tenni Horvátország érdekében, de hogy kezem le legyen kötve egy fix proporczió meghatározása által, azt hiszem, ezt nem méltányos tőlem követelni. A mikor a törvényhozás elé fogok jönni egy nagyobb hitelműveletnek megszavazását kérve, ezen nagyobb összegből egy meghatározandó rész Horvátország részére mindenesetre ki lesz hasitva, (Helyeslés a horvátok padjain.) azonban a benyújtott módositványt nem vagyok képes elfogadni. (Helyeslés a jobb és baloldalon.) Elnök: Pinterovics Antal képviselő ur kíván szólani. Pinterovics Antal: Usljed izjave preuzvisenoga gospodina... (Felkiáltások : Visszavonja az indítványát !) Elnök: A t. képviselő ur vissza akarja vonni az indítványát, azért szólal fel ? (Zaj a jobb és a baloldalon. Felkiáltások : Halljak! Halljuk !) Pinterovics Antal: Usljed izjave preuzvisenoga gospodina ministra trgovine, komé poklanjaino puno povjerenje i koja ce bez sumnje zadovoljiti javno mnijenje u Hrvatskoj povlacim predlog. Indítványomat visszavonom. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! A 9. §. 3. bekezdésérc vonatkozólag volnának némi észrevételeim. (Halljuk ! Halljuk !) E tekintetben Issekutz Győző t. képviselőtársam — sajnos, hogy a zajban beszédének elejét nem hallhattuk — azt a kifogást tette, hogy miután az itt szabályozott dologról költségvetési törvény intézkedik és miután ez közjogi kérdés, ne vegyük azt bele egy ilyen specziális törvénybe, az iparfejlesztési törvénybe. Hogy ha a mi alkotmányunk szabatos törvényekkel kodifikálva volna, és hogy ha a múlt tapasztalatai nem tanítottak volna meg bennünket arra, hogy nagyon is óvatosnak kell lenni, akkor elfogadnám Issekutz Győző t. képviselőtársamnak nézetét, azonban igy azt annál kevésbbé lehet elfogadni, mert az ex-lexes kormánynak volt sok olyan intézkedése, a mely manapság is érvényben van. A sok közül felhozom pl. azt, hogy négy egyházfejedelmet nevezett ki az ex-lexes kormány és azokat senki nem háborgatja egyházmegyéjükben. Azután kinevezte pl. a mezőtúri királyi közjegyzőt és annak okiratait a bíróságok ma is közokiratoknak tekintik. Miután ez a szakasz rendkívül nagy hatalmat ad a kormánynak, vigyázni kell arra is, hogy ezt a nagy hatalmat ne használja fel majd egy alkotmányellenes kormány a nemzetnek kárára. Ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a mit egy ex-lexes kormány megköt, az ne kötelezze az áUamot; azokat az összegeket, a melyeket az ex-lexes kormány egy gyárnak engedélyez, egy utána következő törvényes kormány ne legyen kénytelen kifizetni és ha az illető gyáros a bíróság előtt akarja érvényesíteni követelését, a bíróság ezt ne ítélje meg, és hogy mi megvárhassuk attól a gyártól, a mely kedvezményeket akar szerezni a kormánytól, hogy legalább annyi óvatosság legyen benne, hogy csak olyan kormánynyal álljon szóba, a melynek költségvetési meghatalmazása van. Azonban, t. ház, ezeket a kautélákat nemcsak a 9. §-ra kell alkalmazni, hanem az 1. §-ra is, mert annak értelmében is igen nagy kedvezményeket adhat a kormány egyes gyáraknak. A kautélát
