Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-53

236 53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán. na jednom, a u kolikoj mjeri opet na drugoin teritoriju, pa tako i ne, da li se jednom teri­toriju pruza veéa pomoc nego li drugom prema sarazmjeru porezne snage. Sarazmjernim podupiranjem industrije na hrvatskom teritoriju prema poreznoj snazi porasti ce nasi javni prikodi a usljed tóga i iznos, koji upotrebljujemo za pokríce nasih autonomnih potreba. Pa zato, kada sarazmjerno snosiino sve drzavne terete i duznosti, firavedno je, da onda u istom razmjeru budemo i ucestnici svíh bla­godati i pogodnosti, sto ib drzavna zajednica daje, da u tom pogledu víse ne budemo grad­jani drugoga reda, nego jednakopravni kao i kad se tice tereta i duznosti. Ovo sto sa predlozenim dodatkom traziino osnovano je u zakonu i zato inolim visoku kucu, da prihvati predlozeni dodatak paragrafu deve­tom, koji 'glasi ovako : »Szent István koronájá­nak összes országai arányosan fognak része­sülni az ezen fejezet kedvezményeiben.« (Elénk helyeslés és taps jobb felöl) Elnök : Kérem Ráth Endre jegyző urat, mél­tóztassék a módositványt felolvasni. Ráth Endre jegyző (olvassa): »A 9. §-hoz a következő kiegészítést inditványozom : Szent Ist­ván koronájának összes országai arányosan fog­nak részesülni az ezen fejezet kedvezményeiben. Pinterovics.« Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter : Az én igen t. horvát képviselőtársaim oly gyakran élnek azon kétségtelen jogukkal, hogy horvátul beszélnek, hogy én már kezdem megérteni, hogy mit beszélnek. (Derültség.) Ugy látszik, hogy arról van szó, hogy bizonyos meghatározott arányban részesitsük Horvátországot az iparfejlesztésben, és hogy ennek az aránynak megállapítását a tör­vényjavaslatban is eszközölni kívánják. Határozot­tan kijelentem, — és kérem a horvát képviselő ura­kat, hogy ezen kijelentésemről tudomást vegyenek — hogy Horvátországban én az ipart erősen szándé­kozom fejleszteni. (Elénk helyeslés a horvátok pad­jain.) é T)e ahhoz nem járulhatok hozzá, hogy egy bizonyos, törvényileg megállajntott arányban te­gyem ezt, és pedig azért nem. mert én rá nem paran­csolhatok azokra, akik ipart akarnak fejleszteni, hogy hova menjenek s hova települjenek le. Én mindössze is csak tanácsot adhatok nekik, ezt meg is fogom tenni Horvátország érdekében, de hogy kezem le legyen kötve egy fix proporczió meghatározása által, azt hiszem, ezt nem méltányos tőlem követelni. A mikor a törvényhozás elé fogok jönni egy nagyobb hitel­műveletnek megszavazását kérve, ezen nagyobb összegből egy meghatározandó rész Horvátország részére mindenesetre ki lesz hasitva, (Helyeslés a horvátok padjain.) azonban a benyújtott módo­sitványt nem vagyok képes elfogadni. (Helyeslés a jobb és baloldalon.) Elnök: Pinterovics Antal képviselő ur kíván szólani. Pinterovics Antal: Usljed izjave preuzvisenoga gospodina... (Felkiáltások : Visszavonja az indít­ványát !) Elnök: A t. képviselő ur vissza akarja vonni az indítványát, azért szólal fel ? (Zaj a jobb és a baloldalon. Felkiáltások : Halljak! Halljuk !) Pinterovics Antal: Usljed izjave preuzvisenoga gospodina ministra trgovine, komé poklanjaino puno povjerenje i koja ce bez sumnje zadovoljiti javno mnijenje u Hrvatskoj povlacim predlog. Indítványomat visszavonom. Elnök : Ki következik ? Egry Béla jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: T. képviselőház! A 9. §. 3. bekezdésérc vonatkozólag volnának némi észre­vételeim. (Halljuk ! Halljuk !) E tekintetben Isse­kutz Győző t. képviselőtársam — sajnos, hogy a zajban beszédének elejét nem hallhattuk — azt a kifogást tette, hogy miután az itt szabályozott dologról költségvetési törvény intézkedik és mi­után ez közjogi kérdés, ne vegyük azt bele egy ilyen specziális törvénybe, az iparfejlesztési tör­vénybe. Hogy ha a mi alkotmányunk szabatos törvényekkel kodifikálva volna, és hogy ha a múlt tapasztalatai nem tanítottak volna meg bennünket arra, hogy nagyon is óvatosnak kell lenni, akkor elfogadnám Issekutz Győző t. képviselőtársamnak nézetét, azonban igy azt annál kevésbbé lehet el­fogadni, mert az ex-lexes kormánynak volt sok olyan intézkedése, a mely manapság is érvény­ben van. A sok közül felhozom pl. azt, hogy négy egyházfejedelmet nevezett ki az ex-lexes kormány és azokat senki nem háborgatja egyház­megyéjükben. Azután kinevezte pl. a mezőtúri királyi közjegyzőt és annak okiratait a bíróságok ma is közokiratoknak tekintik. Miután ez a sza­kasz rendkívül nagy hatalmat ad a kormánynak, vigyázni kell arra is, hogy ezt a nagy hatalmat ne használja fel majd egy alkotmányellenes kor­mány a nemzetnek kárára. Ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a mit egy ex-lexes kormány megköt, az ne köte­lezze az áUamot; azokat az összegeket, a melye­ket az ex-lexes kormány egy gyárnak engedélyez, egy utána következő törvényes kormány ne legyen kénytelen kifizetni és ha az illető gyáros a bíróság előtt akarja érvényesíteni követelését, a bíróság ezt ne ítélje meg, és hogy mi megvár­hassuk attól a gyártól, a mely kedvezményeket akar szerezni a kormánytól, hogy legalább annyi óvatosság legyen benne, hogy csak olyan kormány­nyal álljon szóba, a melynek költségvetési meg­hatalmazása van. Azonban, t. ház, ezeket a kautélákat nemcsak a 9. §-ra kell alkalmazni, hanem az 1. §-ra is, mert annak értelmében is igen nagy kedvezményeket adhat a kormány egyes gyáraknak. A kautélát

Next

/
Oldalképek
Tartalom