Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-46

té. országos ülés 1906 c A levél következőleg szól (olvassa): »Nyilt levél és kérelem Krassó-Szörény vármegye n. é. közönségéhez !« »Alólirott mint a járási számvevői teendőket is ellátott vm. központi alszámvevő, az 1900—1904. években többrendbeli törvényellenes vagyonkezelés, bűnös mulasztás, hanyagság, hivatali visszaélés, bűnpártolás, sikkasztásnak jöttem m^omára, derí­tettem fel és jelentettem fel felettes hatóságaim­nak, további illetékes intézkedés czéljából. Ezen sikeres működéseimért, midőn némely vármegyei vezető tisztviselők elismerés és támoga­tás helyett — érdektársassággá alakulva — ver­senyezve gyanúsítottak, rágalmaztak és terrori­záltak, kénytelen voltam végre az ellenök való védekezés és a való tények felfedezése czéljából: 1. 1904. évi június hó 11-én önmagam ellen fegyelmi vizsgálatot, másfelől pedig ugyanakkor 2. a vár­megyei pénztár által 1903. évi jan. 2-án állami kezelésbe át nem adott határőrvidéki alapbeli 170.000 koronát kitevő magánkötvények miatt az 1886-ik évi XXII. t.-cz. 88. §-a 2. bekezdése és 1886 : XXII. t.-cz. 89., 92. §-okból folyólag ter­helő felelősség alól feloldó törvényhatóság határozat kieszközlését kérelmezni a számvevőségi főnök utján. Az I. alatt emiitett vizsgálatot a m. kir. pénzűgyminiszterium 65.326/904 sz. alatt el is rendelte s a lugosi kir. pénzügyigazgatóság utján foganatosíttatván, ennek során beigazolt tények­kel, iratokkal és okmányokkal kimutattam, hogy : A) 1. Issekutz Aurél mint volt teregovai főszolgabíró, majd vármegyei főjegyzőnek a tere­govai körjegyző által évek során át űzött nagyobb arányú sikkasztásokról tudomása volt s állandó gondoskodása tárgyát képezte ezek elsimítása és elpalástolása. 2. A Kornyaréván Vadnai körjegyző és Talpes községi biró által hivatalosan elősegített és lehe­tővé tett határszéli állatcsempészetről biztos tudo­mása volt s jóllehet ismételten is ki volt küldve azok felderítésére és elfojtására — épen ellen­kezőleg cselekedett, Biró Béla főszolgabíró lázas közreműködésével mindenféle akadályokat gör­dítettek a földmivelésügyi miniszteri kiküldöttek részéről folyamatba tett helyszíni vizsgálatok elé s a felmerült esetek elpalástolására. 3. A sikkasztások és bűnös üzelmek folytán károsodást szenvedett községek érdekeit az el­mozdított községi tisztviselőkkel, úgyszintén a községi vagyon felügyeletét vétkes könnyelmű­séggel és lelkiismeretlenül teljesítő Biró Béla főszolgabíróval szemben meg nem védte, sőt a községek ilyen irányú törekvéseit meghiúsította s az ugyanerre irányuló előadmányaimat és javas­lataimat az ügyviteli szabályok megsértésével törölte és visszautasította. 4. Mint a községi közlegelő-foglalások ügyé­nek központi előadója s legfőbb intézője valóságos virtuozitással hajszolta keresztül a felmérésre vál­lalkozó mérnökök szerződtetését, s a szerződések­nek a községi képviselőtestületekben való tárgya­tóber W-án, szombaton. 71 lását, — elfogadását; leggyakrabban személyes megjelenés és presszionálással a mérnöki munká­latok elfogadását, felülvizsgálását, a mérnöki dijak finanszírozását s e czélra a községek terhére súlyos bankkölcsönök rövid utón való felvételét s a nyomorult községeknek ezrekre menő adósságokba való belekergetését. Persze, hogy a sok kiszállás, lótás, futás, közreműködés stb. egészen ingyen nem történhetett! . . . No bizony 3—4000 korona évi utiszámla ! Még ezt is merészelte valaki sokal­lani, ilyen »korszakot alkotó« közgazdasági tevé­kenységért, a melyért a határőrvidéki lakosság lelkesedése még nyilt lázadásba is kitört... s országos hirre tett szert. 5. Mint a vármegyei tisztviselők fizetésének fő-fő rendezője (s később országos rendező is), a törvényhatósági bizottság becsapásával a fizetés­emelést ugy »rendezte«, hogy három alszámvevő (közöttük én is) »—« striklát kaptunk . . . tessék csak megnézni a táblázatokat ! — holott a vár­megye közönsége első sorban épen a kisebb java­dalmazásu tisztviselők felsegélyezésére szavazta meg lelkesen és egyhangúlag az 1%-os vár­megyei pótadót. Az ezen mahinácziója ellen beadott felebbezésünkefc (39.642/901) bizonyára elsikkasztotta . . . mert különben öt év alatt mégis csak kaptunk volna valami végzést a belügy­minisztertől. B. i. Kimutattam, hogy Sulyok Árpád fő­ügyész a helyett, hogy a vármegye autonóm működésében a jogegység és jogrend őreként . . . Elnök (csenget) : Nagyon kérem a képviselő urat, — hiszen meg van engedve, hogy levelet itt felolvassanak, de a mennyiben felolvassa a kép­viselő ur, felelősséget és szavatosságot kell vállalnia azokért a kifejezésekért, melyek abban a levélben foglaltatnak. Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy ebben a levélben oly kifejezések foglaltatnak, melyek a parlamenti illemmel össze nem egyez­tethetők. Petrovics István : T. ház ! Én a levél e részének felolvasása után ki akartam jelentem, hogy én nem vagyok abban a helyzetben, hogy magamat ezen le­vél tartalmával akár egészben, akár részben azo­nosítsam és meg is akartam röviden indokolni, hogy miért nem. (Felkiáltások : Akkor miért ol­vassa fel ? !) Ezen levélben súlyos vádakkal vannak illetve csaknem az összes magasabbrangu tisztvise­lők. Ebből a szempontból hoztam ezt a levelet a ház elé. Én a magam részéről azt tartom ugyanis, hogy a megye nem alkalmas arra, hogy ilyen súlyos vádakkal szemben a közönséget megnyug­tató vizsgálatot tarthasson. En soha sem voltam abban a helyzetben, hogy Krassó-Szörénymegye közigazgatását alaposan ellenőrizzem, mert habár odavaló vagyok és a lakosság kilencztized része román, engem sohasem akartak valamely választ­mányba vagy bizottságba beválasztani. Ily körül­mények között még véleményt sem mondhatok a vádak alaposságáról, annál kevésbbé azonosít­hatom magamat a levél tartalmával. De minthogy a vádak nagyon súlyosak, mivel a megvádolt köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom