Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-43

28 43. országos ülés 1906 adókat, 2,427.000 koronával a bélyegilletéket, 2,252.000 koronával a jogilletéket, 7 millióval a •dohányjöyedéket, 9,834.000 koronával a fogyasz­tási adókat. Ezek igen jelentékeny emelkedések. (Halljuk I Halljuk !) Annak a meggyőződésemnek adok kifej zést, hogy ezen bevételek feltétlenül reálisak, mert részint már elért zárszámadási ered­ményekkel vannak igazolva, (Élénk helyeslés a középen és a baloldalon.) részint pedig valóra vált emelkedések által nyernek igazolást, ugy, hogy a legcsekélyebb emelkedést feltételezve, ennek befolyására biztosan számithatunk. (Elénk helyes­lés.) Sőt az a meggyőződésem, hogy miután a múlt évekről és a folyó évről fenmaradt hátralékok is fognak még befolyni 1907-ben, ezt a bevételi eredményt még meg is fogjuk haladni. De azért nem tagadhatom, t. ház, hogy rendes bevételeink expanziója nem elégséges arra, hogy ilyen mértékben növekedő állami kiadásainkat fedezze, és hogy azért mellőzhetetlen lesz gondos­kodnunk uj állami bevételi forrásokról. Sokszor, sőt majdnem mindennap találkozom a sajtóban azzal a váddal, mintha én ezen for­rásokat ismét a legszegényebb néposztálynál keres­ném és minthogyha a legszegényebb néposztályt terhelő szeszadónak és petroleumadónak emelése képezné vágyaimnak netovábbját. (Mozgás bal­felöl. Halljuk ! Halljuk I) Korai lenne, t. képviselő­ház, most a részletekbe és a megoldási módozatok kérdésébe bocsátkozni; hiszen méltóztatnak tudni, hogy Ausztriával való egyezkedésünk folyamat­ban van és a fogyasztási adók kérdésének mikénti megoldása lényegesen van feltételezve ezen egyez­kedés mikéntjétől. Itt közbevetőleg legyen szabad annyit ki­jelentenem, hogy minden pesszimisztikus felfogás­sal szemben ma is annak a reményemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy mindkét fél érdekében a mi államjogi és gazdasági törekvéseinket és érdekeinket minden irányban megóvó egyezséget fog sikerülni létrehozni. (Általános élénk helyes­lés.) De bármilyen legyen az egyezkedésnek ered­ménye, egygyel legyünk tisztában : (Halljuk! Halljuk I) hogy a fogyasztási adóknál nem az adótételeknek merev emelésében keresem az állami jövedelmek szaporodását, hanem az egyes fogyasz­tási adóknál a forgalmi czikkek árának emelkedése nélkül azon jövedelmi résznek az állam részére való biztosítása által, a mely a kartellek folytán most magánkézbe jut (Élénk helyeslés és taps a középen és a baloldalon.) és a szeszadónál ezenkivül a mezőgazdasági szeszfőzdék kizárólagosságának biz­tosítása után a szükségtelenné váló bonifikácziók révén elérendő megtakarítások által. (Élénk he­lyeslés.) De, t. ház, a legkiadóbb és azt mondhatnám, •igazában egyedül számbavehető alapját állami jövedelmeink fokozódásának csak a mi közgazda­sági helyzetünk javítása, nagy arányokban, nagy szabás szerint leendő előmozdítása fogja képezni. (Ugy van ! ügy van ! Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) október 12-én, pénteken. Hogy ezt a czélt elérhessük, nagy, igen nagy beruházásokra van szükségünk, a melyeket rendes jövedelmeinkből fedezni képesek nem leszünk, ha­nem azért, mert azok közvetlenül is gyümölcsözők, a legszigorúbb pénzügyi elvek szerint is hitelmüve­letek utján is fedezhetünk. Ezen hitelmüveletek megkötésénél több szempont megóvását kell szem előtt tartani. Először is szem előtt tartandó annak a meg­óvása, hogy a magyar gazdaságnak felgyülemlett tőkéi a magyar gazdaság tevékenységének hagyas­sanak fenn és hogy az elhelyezkedés természetes folyamatán tul az állam által igénybe ne vétes­senek. Másodszor szem előtt kell tartanunk, hogy megfelelő árfolyamot érjünk el; nemcsak olyan árfolyamot, a mely államunk hitelének megfelel, hanem a melynél egyúttal azt a biztosítékot is nyerjük, hogy nem hat hátrányosan vissza a magánárfolyamok mértékére, és harmadszor az iránt is biztosítékot kell szereznünk, hogy ezen tőkéket lehetőleg ne egyoldalú lag, hanem külön­böző piaczokon biztosan és állandóan helyezzük el, ugy, hogy visszaözönlésüktől tartanunk ne kelljen. Ezt az utóbbi szempontot, hogy ne egy­oldalú legyen adósságainknak külföldön leendő elhelyezése, adott esetben, ha alkalom kínálkozik reá, még áldozatok árán is meg kívánom való­sítani. A pénzpiacz mai viszonyai mellett sem tartom ugyan kizártnak ezen szempontok honorá­lását, de nem tagadhatom, hogy azoknak meg­valósítása igen sok nehézséggel jár. Arra való tekintettel tehát, hogy állami bevételeink nem­csak a mindennapi megélésre képesítenek, hanem az anyagi segédeszközök a tekintetben is kielé­gítő] eg állandanak rendelkezésünknek, hogy állami bevételeinkből egy nagyobbszabásu közgazdasági politikát is megkezdhessünk, én a pénzpiaczhoz csak akkor szándékozom folyamodni, ha az álta­lam hangoztatott feltételek megóvására és bizto­sítására számíthatok. (Helyeslés.) T, képviselőház ! 277 milliót tesz az az összeg, melyre nézve a törvényhozás eddig felhatalma­zást adott a kibocsátásra, helyesebben szólva, miután a kibocsátásra a felhatalmazást külön fogjuk kérni, a melyet a törvényhozás kölcsön­müveletekre utalt. Ennek a 277 milliónak a kamat­jaira szükséges fedezetet, 974.000 korona több­letet előirányoztam már ebben a költségvetésben, de ismétlem, hogy ezen hitelmüvelettel jelenleg élni még nem szándékozom, mert az a nézetem, hogy nincsen okunk a sietségre, de mivel nagy közgazdasági czélokat keU megvalósítanunk, akkor, ha a feltételek beállanak, nincsen is jogunk a késlekedésre. (Ugy van ! Ugy van !) Most engedje meg a t. ház, hogy felszólalá­som befejezéséül a költségvetés végeredményeit ismertessem. (Halljuk ! Halljuk !) Rendes kiadásaink elő vannak irányozva 1.134,775.000 koronával, rendes bevételeink 1,180.555.000 koronával, kerek összegben szólva, •ugy, hogy feleslegünk van 45.779,000 korona, Az.

Next

/
Oldalképek
Tartalom