Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

56. országos ülés 1906 november 10-én, szombaton. 315 telén joga van ahhoz, hogy a magyar nyelv és a magyar jelvények a külügyi képviseletben a paritás alapján mielőbb érvényesíttessenek, és mert a megbékülés őszinteségét és állandóságát a nemzet és király között a kérdésnek a nemzet jogos kívánsága szerint való elintézése hathatósan előmozdítaná, javasolja a bizottság, hogy ezen íeüratok a kérelmezett irányban való intézkedés czéljából adassanak ki a miniszterelnök urnak. Kérem a javaslat szives elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Jordán Ferencz budapesti lakos az iránt terjeszt elő kérelmet, hogy a magyar katona ne kényszeríttessék a német nyelv tanulására, úgyszintén az iránt, hogy a volt honvédelmi miniszter felelősségre vonassék. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: A kérvényi bizottság véleménye szerint a kérelem utóbbi részére vonatkozólag, miután az tárgytalan, intézkedés szüksége fenn nem forog; a kérelem első része pedig adassék ki a véderő-bizottsághoz. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni az előadó ur javaslatához ? (Igen)!) Ha igen, azt elfogadottnak jelenteni ki. Körösi János és Csapó Gáspár az ujonczjutalék megtagadása iránt terjesztettek be kérvényt. Az előadó urat illeti a sző. Hermán Ferencz előadó: Körösi János és Csapó Gáspár azt kérelmezik, hogy az 1904. évi ujonczjutalék tagadtassék meg. Miután ezen kérvény már tárgytalan, irattárba helyezendő. Ez a bizottság javaslata. Kérném annak elfogadását. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, kérdem: méltóztatnak-e elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik több törvényhatóság kérelme a közös intézmények jelvényeinek a magyar közjognak megfelelő megállapítása és a közös hadsereg magyar részében a magyar vezényleti nyelv behozatala tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: A bizottság javasolja, hogy mindezen kérvények pártolólag adassanak ki a honvédelmi miniszter urnak. Elnök: Ha senki sem kivan szólni, kérdem: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor a kérvényi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Következik Zombor városának kérvénye. Kérem az előadó urat, méltóztassék erre nézve javaslatát megtenni. Hermán Ferencz előadó: Zombor városa azt kérelmezi, hogy a magyar ezredek katonai szükségletei Magyarországon szereztessenek be. E tekintetben a bizottság javasolja, hogy a kérvények adassanak ki pártolólag a honvédelmi miniszter urnak azzal, hogy a kérelmet haladéktalanul foganatosítsa. Méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Következnek Csamangó József, Jakó Emil, Lehotay Imre és Képíró János kérvényei a magyar hadseregben magyar zászló alkalmazása, Magyarországon ágyúgyár létesítése és katonai műszaki iskola felállítása iránt. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: A bizottság javasolja, hogy mindezen kérvények adassanak ki pártolólag a honvédelmi miniszter urnak. Méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Akkor a kérvényi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Több törvényhatóság felir az iránt, hogy önálló magyar hadsereg létesíttessék. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: T. ház! Heves vármegye és 23 megyei törvényhatóság feliratot intéztek a képviselőházhoz az iránt, hogy intézkedjék a külön önálló magyar hadsereg létesítése iránt. Egy hang (a baloldalon) : Helyes! Hermán Ferencz előadó: Ezek a feliratok még 1903-ban érkeztek a házhoz. Eddig azonban képviselőházi tárgyalás alá nem kerültek. A múlt országgyűlés alatt az akkori kérvényi bizottság ezeket a feliratokat tárgyalás alá vette, s a következő határozati javaslatot hozta (olvassa): »A magyar országgyűlés 1903 deczember 5-én a sajátos viszonyoknál fogva szükségét érezte egy olyan határozat hozatalának, a melynek tartalma egyszersmind minden, a nép képviseleti rendszerre felépített államformának és így a magyar alkotmánynak legelemibb szabálya, örök törvénye. Ez a képviselőházi határozat így szól: »Magyarországban minden jognak, tehát a védszervezetben a vezérleti és vezényleti nyelvre vonatkozó jognak is forrása a törvényhozásban kifejezésre jutó nemzeti akarat. (ügy van!) Annak tehát, hogy a nemzetnek valamely óhajtása törvény alakjában kifejezést nyerjen, első és legtermészetesebb szükségessége, hogy ennek a nemzeti óhajtásnak a nemzet gyűlésében előre is sejthető többséget küldjön maga a nép. Ennek az előrelátó többségnek valószínű alapját a pártok többsége adja meg. Nyomatékos hangsúlyozásával annak, hogy külön önálló magyar hadsereg létesítése mint végezel minden magyar állampolgárnak kell hogy egyik legforróbb vágyát képezze, képezi is és hogy a ház az önálló magyar hadsereg felállításának legfőbb akadályát abban látja, hogy az annak megvalósításához szükséges országgyűlési többség ez idő szerint hiányzik, addig is, mig a 40*