Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

314 56. országos ülés 1906 november 10-én, szombaton. 80 éves, vagyontalan, munkaképtelen ember és már kétszer kérte, hogy részére a honvédalapból nyugdíj állapíttassák meg, azonban ezen kérvényével téves informácziók folytán mindig elutasították. A bizottság javasolja, hogy a kérelmező kérvénye, adassék ki a miniszterelnök urnak azzal, hogy a kérvényt tétesse ujabb beható vizsgálat tárgyává. Méltóztassék e javaslatot elfogadni. Elnök : Kérdem a t. házat: kíván-e valaki a kérvényhez hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Bathó Gábor kenderesi lakos kérvénye 722 korona 40 fillér kétszeresen befizetett zárgondnoki díj visszatérítése iránt. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: Bathó Gábor kenderesi lakos kérelmében azt adja elő, hogy egy zárgondnoki ügyből kifolyólag ő neki 722 korona 40 fillért kétszeresen kellett a kincstárnak, illetőleg magánosoknak megfizetni. E tekintetben az egyik összeg visszatérítése iránt már kérvénynyel fordult az illetékes hatósághoz, azonban ezen kérelmével elutasittatott és ez ő rá nézve jogsérelmet képez. A kérvényi bizottság javaslata az, méltóztassék ezen kérelmet a pénzügyminiszter urnak kiadni azzal, hogy indítsa meg az eljárást ezen ügyben, vájjon a kérvényezőnek e tekintetben igaza van-e vagy nincs ? Kérem a javaslat elfogadását. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Lechleiter Ferencz ulmai lakos kivándorlásnak engedély nélkül üzletszerű közvetítése miatt jogerősen elitéltetvén, jogorvoslást kér. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó : T. ház ! Lechleiter Ferencz ulmai lakos a képviselőházhoz benyújtott kérvényében panaszolja, hogy őt a közigazgatási hatóság igazságtalanul ítélte el kivándorlásnak engedély nélkül üzletszerű közvetítése miatt. Jogorvoslatért a képviselőházhoz fordul, határozott kérelmet azonban nem terjeszt elő. A bizottság javaslata az, hogy a kérvény, mint tárgyalásra alkalmatlan, a kérvényezőnek visszaadandó azzal, hogy módjában áll az illetékes hatóságnál ujraf el vétellel élni vélt jogsérelmének orvoslása czéljából. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Fekete Rozália köpesdi lakos kéri, hogy vízimalmát az eddigi módon használhassa. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: T. ház! Fekete Rozália j>anaszolja, hog}^ kiskorú gyermekei édesapjuktól egy malmot örököltek és a X. kerületi osztálymérnökség elhatározta, hogy a malomgátat leszállittatja, a mi 8—10 ezer koronájukba kerülne. Minthogy a kiskorúaknak egyéb vagyonuk nincs és már hosszú időn át az eddigi módon használták vízimalmukat, ha pedig ezen mérnöki vélemény és határozat szerint nekik a gátat meg kell változtatniuk, akkor a kiskorúak teljesen tönkremennek : kéri, hogy e tekintetben a képviselőház az ügyet vizsgálja meg és hogy jogorvoslatot adjon. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy a közigazgatási vizsgálat megejtése czéljából a kérelem adassék ki a belügyminiszter urnak. Elnök : Ha senki szólni nem kivan, kérdem a házat: elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Bodoki János békéscsabai lakos kéri, hogy a külföldön a követségeknél, belföldön a katonaságoknál a magyar jelvények és czimer használtassanak. Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó : A kérvényi bizottság javaslata ez ügyben az, hogy méltóztassék a kérelmet a miniszterelnöknek kiadni. Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság javaslatát ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik több törvényhatóságnak felirata, a magyar nyelvnek és jelvényeknek a külügyi képviseletben való érvényesítése iránt. Az előadó ur kivan szólni. Hermán Ferencz előadó: T. ház! Debreczen város és több törvényhatóság feliratot adtak be az iránt, hogy a ház hivja fel a kormány figyelmét arra, hogy minden törvényes utat és módot használjon fel abban a tekintetben, hogy a magyar nyelv és a magyar jelvények a külügyi kéj>viseletben érvényesüljenek. (Helyeslés.) Régi sérelme az a magyar nemzetnek, hogy nincs valódi magyar külképviselete. Azon hosszú évszázadokon át, a melyek a mohácsi vésztől 1867-ig, az alkotmányosság visszaállításáig, legtöbbször nehéz küzdelmek között, tűntek el a nemzet felett, a magyar nemzetnek soha nem volt oly szerve, a mely az ő igaz érdekeit a külügyekben képviselte volna, (Igaz! Ugy van!) hanem az összes magyar és osztrák külügyeket az osztrák császári minisztérium látta el, természetesen osztrák gondolkozással és német nyelven. A Karok és Rendek századokon át többször törvénybe iktatták mindezen nemzeti jogsérelmeket, de mindig eredménytelenül. Javulás nem állott be. Az 1867-iki kiegyezés Magyarország és Ausztria között a paritás alapján épült fel. Ez a paritás törvénybe van iktatva és 1867-ben, a megbékülés őszinte korszakában, hihette a nemzet, hogy ezen évszázados gravamenje a sok többivel együtt megszűnt. A kiegyezés óta azonban négy évtized telt el a nélkül, hogy valami számbavehető javulás állt volna elő. És mert a magyar nemzetnek kétség-