Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-56

296 56. országos ülés 1906 november 10-én, szombaton. hogy Görögország határozottan ragaszkodott ahhoz, hogy a Belgiummal kötött azonos szerződése mintaképen tartassék meg. A jelen államszerződés ugy általános alapelveiben, mint részleteiben megegyezik a részünkről egyéb államokkal kötött hasonló szerződésekkel. A territoriális elv szerint csupán a megkereső ország területén elkövetett és a javaslat 2. czikkében felsorolt ama bűntényekre terjed ki, a melyek mindkét szerződő államfél törvényei szerint büntetés alá vonhatók, beleértve a bűncselekményekbe ugy a részességet, mint a kísérletet. A vétkességet illetőleg azonban korlátozza a kiadatást és azt azon feltételhez köti, hogy a büntetés mérve egy, illetőleg két évnél kevesebb nem lehet. Különleges intézkedését képezi az államszerződésnek az, hogy a kiadatással kapcsolatos letartóztatást szintén korlátozza, és pedig három hónapra. Nem terjed ki a kiadatás a két szerződő államfél honosaira, valamint a politikai bűncselekményekre sem. Itt meg kell jegyeznem, hogy a jelen államszerződésbe nincs belefoglalva az u. n. belga merényleti záradék, a mely megállapítja, hogy közönséges bűncselekménynek tekintendő az államfő és háza, élete elleni merénylet is, azonban ez a gyakorlatnak fentartva a két szerződő államfél jóakaratú kezelésére van bizva. A szorosan vett kiadatáson tul még hasonló természetű intézkedést tartalmaz a jelen javaslat 1.5—17. czikke, a mely a bűnügyekben való jogsegély néven egyéb cselekményekre vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket, hasonlóan más államszerződésekhez. Érinteni kívánom itt, hogy eltérőleg más hasonló államszerződéseinktől, a jelen szerződésben kivánt fordítások nyelvezeteként, a német nyelv elhagyásával, csupán a franczia nyelv van megállapítva. Nem feladatom hosszabban foglalkozni a jelen javaslattal, de végül különösen kiemelni kívánok egy körülményt, nevezetesen azt, hogy a jelen államszerződésünk is Ausztriával együttesen egy okiratba foglalva köttetett meg. A javaslat indokolásában az igazságügyi kormány kifejezést ad annak, hogy ezen gyakorlatot helyteleníti, ettől a jövőben eltérni kíván, (Helyeslés.) és törekszik ennek a jövőben érvényt is szerezni; ezúttal csupán azért ajánlja a szerződést elfogadásra, mert az abban biztosított jogokat államszerződési jellegénél fogva a további tárgyalásokkal nem kívánja bizonytalanná tenni, Ugyanezen indokoknál fogva, szem előtt tartva a javaslat államszerződési jellegét, kérem a javaslatnak ugy általánosságban, mint részleteiben változatlanul való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Görögországgal 1904. évi deczember hó 21/8-ik napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes táigyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Egry Béla jegyző urat, szíveskedjék a czimet felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Senki sem kivan hozzászólni ? Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslat czimét, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a czimet elfogadja. Következik a bevezetés. Egry Béla jegyző (olvassa a bevezetést). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a bevezetést változatlanul, igen vagy nem í (Igen !) Akkor kijelenthetem, hogy a képviselőház a bevezetést változatlanul elfogadja. Következik az első czikk. Egry Béla jegyző (olvassa az első czihhet). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az első czikket változatlanul, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az első czikket változatlanul fogadja el. Következik a második czikk. Egry Béla jegyző (olvassa a második czikket). Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a második czikket változatlanul, igen vagy nem ? Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház a második czikket változatlanul elfogadja. Következik a harmadik czikk. Egry Béla jegyző (olvassa a harmadik czikket). Elnök: A harmadik czikkhez senki sincs felírva. Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a t. ház a harmadik czikket, igen vagy nem. ? (Igen I) A harmadik czikket elfogadottnak jelentem ki. Következik a negyedik czikk. t Egry Béla jegyző (olvassa a negyedik czikket). Elnök : A negyedik czikkhez senki sincs felírva. Felteszem a kérdést: elfogadj a-e^a t. ház a negyedik czikket változatlanul, igen vagy nem ? (Igen I) A képviselőház a negyedik czikket_változatlanul elfogadta. Következik az ötödik czikk. Egry Béla jegyző (olvassa az ötödik czikket), Elnök: Kivan valaki az ötödik czikkhez hozzászólni % Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház az ötödik czikket változatlanul; igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az ötödik czikket változatlanul elfogadja. Következik a hatodik czikk. Egry Béla jegyző (olvassa a 6. czikket) Elnök: Kíván valaki a 6. czikkhez hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni,