Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-55
292 55. országos ülés 19Qü n ovembcr 9-én, pénteken. nem mutatkozik, de közvetve mégis meg lesz a haszon, és az a pionir-szolgálat, a mit mi ezáltal biztositani akarunk, élénk és sűrű kereskedelmi összeköttetést fog íétesiteni az ország és a külföld között. Ez az, a mire nekünk törekednünk kell. Egyébiránt az a félelem, hogy talán a beszerzési segélynek ezen korlátozása valami hátrányos következményekkel fogna járni, alajytalan. Csak arra vagyok bátor utalni, hogy azzal szemben, hogy mi ezt a korlátozást a törvényjavaslatba felvettük, áll az, hogy a járatsegélyeket pedig tetemesen felemeljük, kétszeresére, sőt négyszeresére annak, a mi eddigelé volt, t. i. a 20 filléres tételre. Ez a 20 filléres tétel j)edig, azt hiszem, rekompenzácziót fog nyújtani azért a kötelezettségért. Miért? Azért, mert miután itt leginkább a szuezi csatorna illetékeinek megtérítésére gondoltunk és miután másrészt mi a Lloyd által nem vagyunk korlátolva a szabad hajózásnál a tekintetben, hogy hajóink Keletre menjenek, hát igenis tessék nekik épen a keleti relácziókat kultiválni, a mikor aztán kétszeresen is kárpótolva lesznek ; először kapnak beszerzési segélyt és másodszor kapnak járatsegélyt. Zanella Richárd : Ebben a helyzetben csak a ezukorgyárosok lesznek ! Nagy Ferencz: Hát tessék a ezukorgyárosok számára olcsó tarifákat szabni és akkor nem lesz érdekükben maguknak hajókat csinálni. Egyébiránt ha a ezukorgyárosok maguk is csinálnak maguknak hajókat, az nekünk épen annyit ér, mint más hajó. Az végtére is csak a mi közgazdaságunk szolgálatában áll. Ezt tehát argumentumnak felhozni nem lehet. Szóval a járatsegélyek tetemesen nagyobb összegei bő kárpótlást fognak adni a beszerzési segélyek ezen korlátozásáért, és ennélfogva n°m tartok attól, hogy az uj törvény hátrányosabb lenne, mint a régi törvény, különösen mikor azt a liberalitást látjuk, a melyet a pénzügyminiszter ur tanusit a hajózás iránt akkor, mikor most már másfél millió koronát volt hajlandó beállitani, a mely másfél millió korona esetleg, ha szükség volna rá, talán még fel is emelhető. Mindezeknél fogva a legmelegebben üdvözlöm a törvényjavaslatot és különösen köszönetemet fejezem ki még egyszer a kereskedelemügyi miniszter ur irányában azért, hogy ezt az álláspontot foglalta el. És nagyon kérem őt szemben gr. Batthyány t. képviselőtársamnak aposztrofálásával, a ki attól teszi függővé elhatározását, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur fentartja-e az 5. §-ban elfoglalt álláspontját, hogy igenis ragaszkodjék szorosan ahhoz az állásponthoz, a melyet épen az 5. §-nál elfoglalni méltóztatott. A javaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Egry Béla jegyző: Popovics Dusán! Popovics Dusán: Visoki sabore! Poslanici Kraljevina Hrvatske, Slavonije i Dalmacije zele ucestvovati u ovoj debati . . . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Magyarul! Nem értjük!) T. ház ! Mindig meg fogom védelmezni a horvát-szerb nyelvek jogait. Igen sajnálom, hogy nem tudok magyarul beszélni! (Felkiáltások: De nagyon jól beszél!) mert másképen mindjárt megértenének minket. De azt hiszem, hogy majd eljön a jobb jövő, a mikor egymás nyelvét kölcsönösen meg fogjuk érteni. (Helyeslés.) Yisoki sabore! Bazlog, zasto u generalnoj debati visoke ove kuce o zakonskom clanku, koji je na pretres i prihvat predlozen, sudjelujem jeste sto sam opazio, da neke ustanove ove osnove zadiru u drzavopravni nas polozaj. Drzim, da je potrebno na to upozoriti s tóga razloga, sto nam valja ici za tim, da se takve stvari u buduce ne dogodé odnosno odstrane. Moji drugovi ce, bude li nuzno, iznijetí u specijalnoj debati pojedinosti i stvarne amandemente, narocito oni kojima su prilike plovidbe bolje jDoznate nego meni, a ja moram iztaci opóeniti prema nama nepravedni duh, kojim osnova dise. Osnova sadrzaje u sebi sve znakove dosadanje prakse, u njoj imade izraza, koji su drzim samo radi kratkoce u zakonski clanak usli, kao sto su, samo primjera radi navodim, magjarski brodovi, magjarska obalna plovidba i tome slicno, a iz kojih se je kod nas uvijek zakljucivalo, da se politicka individualnost kraljevina Hrvatske i Slavonije hotimice zatajuje, tako te se je stvorilo uvjerenje, da Hrvatska imade manje autonomije, nego koja magjarska zupanija. Ja tóga mnijenja nisam, a drzim, da nisu ni receni izrazi, koji dokazuju, da osnova ide vec utrtim putem prakse, uneseni u osnovu sa narnjerom, da se Hrvatska i Slavonija ponizi, nego lih radi uobicajene kratkoce izraza. No dosadanjoin praksom nagomilao se je veliki broj nagodbenih povreda, tako da se ne moze sa óvom osnovom spajati jütanje uredjenja tili povreda i da se ne moze prigodom rasprave te osnove preci na kardinalne sporove, nego stojeci uvijek na stanovistu nase deklaracije, koj je a uvisokom saboru sa velikim odobravanjem primljena drzim. da ce kao i mnoge druge tako i povrede nagodbe u ovoj osnovi biti predmetom istovremenog raspravljanja i saniranja pred za to mjerodavnim forumom regnikolarnih deputacija, Za to cu ja glasati za osnovu, a i za to, sto imám puno povjerenje prema preuzvisenom gospodinu ministru, koji je osnovu predlozio i jer vjerujem u dobre namjere vlade, te jer drzim, da ce osnova, postane li zakonom, biti bez sumnje korisna po nasu plovidbu, ali nisam mogao propustiti, a da ne dignem svoj glas kao poslanik Kraljevine Hrvatske, Slavonije i Dalmacije za buduce, da ova osnova, koju smatramo samo konzekveneijoin dosadanje prakse, ne bude prejudic za nase stanoviste, kője smo deklaracijom zauzeli, pa sam uvjeren, da me nijedan od drugova u tom pogledu desavuirati ne ce.
