Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-43

ÁJL 43. országos ülés 1906 október 12-én, pénteken. urna körül bárki is tartózkodjék. Az urnához csak annak szabad lépni, a ki szavazásra felhivatik. Várady Károly jegyző (folytatólag olvassa a névsort. A képviselők beadják szavazataikat.) (Az elnöki széket Návay Lajos fo glalja el.) Elnök : A szavazás befejeztetvén, az eredmény megállapítása czéljából az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Justh Gyula foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A háznagyi állásra beadatott összesen 181 szavazat, üres volt ebből egy, Leszkay Gyula kapott 178 szavazatot, (Elénk éljenzés.) Putnoky Mór egy szavazatot és Josipovich Géza egy szavazatot. Ennélfogva tehát Leszkay Gyulát 176 szótöbbséggel megválasztott háznagynak kijelentem. (Élénk éljenzés.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan a háznak előterjesztést tenni. (Halljuk ! Ralijuk !) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk!) •Vagyok bátor a t. háznak bejelenteni, hogy a legközelebbi érdemleges ülésben, a mely tudomásom : szerint mához egy hétre, pénteken fog tartatni, j — mindenesetre pénteken, vagyis a mához egy \ hétre tartandó ülésben — a következő interpellácziókra kivánok válaszolni, melyek közvetlenül a szünet előtt intéztettek hozzám, melyekre tehát a legjobb akarattal előbb nem válaszolhattam, mint . most: úgymint Petrovics István képviselő urnak interpellácziójára a Lukács-féle népoktatási ren- | delet tárgyában, báró Bánffy Dezső képviselő ur ': interpellácziójára a Manegutiu Miklós rnarosvásär- I helyi gör. kel. főesperes fegyelmi ügyében, Vizy j Ferencz képviselő interpellácziójára az állami í tarátoknak az állami tisztviselők közé való soro- { zása tárgyában, esetleg ugyancsak báró Bánffy Dezső képviselő urnak interpellácziójára a naszódi ! iskolai ösztön dijalap ügyében. E tekintetben azon- j ban teljes kötelezettséget nem vállalhatok, mert ] még némely adatoknak beszerzését kell bevárnom ; ! ha azonban azokat a jövő péntekig kézhez veszem, j akkor pénteken erre az interpelláczióra is vála- j szólni fogok. Méltóztassék bejelentésemet tudor j másul venni. (Helyeslés.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi miniszter • urnak bejelentése tudomásul vétetik. A miniszterelnök ur kivan szólani. (Halljuk !') Wekerle Sándor miniszterelnök mint pénzügyminiszter : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Midőn szót kérek, hogy az 1907. évre előterjesztett állami költségvetésnek eredményeit röviden ismertessem, nem kívánom száraz számadatokkal fárasztani a t. háznak figyelmét, hanem inkább a számok logikájából óhajtom, levonni a következtetéseket, mert ezek tüntetik fel helyesen kormányzati politikánkat és* annak irányát. A kérdésnek két fontos csoportja uralja ma közéletünket, a szocziális és a gazdasági kérdések. Szólni kivánok azért először azokról a számadatokról, előterjesztésekről és javaslatokról, melyek a kormánynak szocziális politikáját világítják meg, másodszor azokról a számadatokról, melyek gazdasági politikánk irányát és azon elveket mutatják, a melyeket követni kívánunk, végül azután az adminisztratív és védelmi kiadásokat fogom ismertetni. Szocziális politikánk ismertetésénél először is azt a szempontot emelem ki, hogy az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javítása képezte egyik legfőbb feladatunkat. Ebben a költségvetésben 6,700.000 koronát meghaladó összeg van felvéve az állami alkalmazottak fizetésének javítására. 1,300.000 koronát vettünk fel a pénzügyi tárcza átmeneti kiadásainál a végből, hogy azt a fizetésrendezést és emelést, a melyre a t. képviselőház a folyó évre már 3 millió koronát engedélyezett, teljes összegében juttassuk kifejezésre a költségvetésben, másodszor, hogy a dijnokoknak és segéd-szolgáknak anyagi helyzetét is rendezzük. 3 '5 millió koronát meghaladó összeg van felvéve máris az államvasutak alkalmazottai illetményeinek javítására. (Helyeslés.) A többi összegek részint magasabb állások szervezésére, részint pedig az u. n. status-rendezésre, vagyis az egyes ágazatokban magasabb fizetési fokozatok, illetőleg állások rendszeresítésére vannak szánva, hogy a tisztviselők ezen az alapon is előmenetelre és nagyobb javadalmazásra tarthassanak igényt. Felemlíteni kívánom még, hogy egyes állami üzemeknél és gazdaságoknál alkalmazott tisztviselők az u. n. tantiémeszisztéma alapján is részesültek jelentékeny jövedelemben, és t. barátom, a kereskedelmi miniszter ur épen a postai alkalmazottaknál tette tanulmány tárgyává a megtakarítási tantiémeknek engedélyezését. És ha még felemlítem, hogy az állami tisztviselők lakbérviszonyainak javítására is 150.000 koronát, vagyis a szokott 50.000 koronánál 100.000 koronával többet vettünk fel a költségvetésbe : azt hiszem elmondhatom, hogy oly | kiadó mértékben gondoskodtunk az állami alkalmazottak helyzetének javításáról, a mely legalább is feleslegessé teszi azokat a mozgalmakat, a melyek e tekintetben megindultak, mert ezek a számadatok és törekvések, a melyeket itten előadtam, kétségtelen bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy ugy a törvényhozás, mint a kormány mindent elkövet, hogy az áUami alkalmazottak anyagi igényeit a jogosság mértékéig és határáig £ ki elégítse. *H Két irányban volt czélbavéve az állami tisztviselők helyzetének javítása. Először a fizetések melése által, — ez befejezettnek tekinthető a eszorosabb értelemben vett állami alkalmazottaknál — másodszor az előléptetési viszonyok kedvezőbbé tétele tekintetében. E tekintetben is m egvannák az első lépések téve ebben á költségvetésben, és. igéretünkhöz képest a további költség-