Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-53

234 53. országos ülés 1906 november 7-én, szerdán. lesz, hogy az ipartanácsban bizonyos számú országgyűlési képviselő is fog résztvenni. . . Olay Lajos: Isten ments meg ! Akkor veszve vagyunk ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Miért ?) Mert mindenkire rá lehet bizni ezt az ügyet, csak képviselőkre nem ! (Mozgás és zajos ellenmondások a bal és a szélsőbaloldalon.) Majd kifejtem ! Elnök : Csendet kérek ! Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A felhangzott megjegyzésre vonatkozólag azt az ellenészrevételt vagyok bátor tenni, hogy képviselőtársaim iránti bizalmam igen nagy, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) feltétlenül nagy mindazokkal szemben, a kik ezen bizalomra méltók, és senkiről előre fel nem teszem, hogy arra nem méltó. (Helyeslés balfelöl,) Meg vagyok győződve, hogy a képviselőház többsége csakis méltó tagokat fog abba a bizottságba küldeni. Folytatom, mit mond a szakasz ebbeli rendelkezése (olvassa) : . . . »oly összeg engedélyezéséről, illetőleg lekötéséről pedig, mely az illető évre megszavazott költségvetési hitelt meghaladja, az országgyűlésnek előzetes jelentés teendő és az ilyen engedélyezés csak akkor tekinthető jogérvényesnek, ha az arra vonatkozó jelentést az országgyűlés elfogadta.* Megvallom, ezeknél nagyobb kautélákat egy törvényjavaslatba bevenni teljes lehetetlenség. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Azután azt mondja a szakasz (olvassa) : »Államsegélyek csakis oly időben engedélyezhetők, a mikor a megszavazott költségvetési vagy felhatalmazási törvény hatályban van.« Tehát ezen alkotmányos kautéla is megvan. Azoknak, a kik a felett aggódnak, hogy esetleg egy törvénytelen kormány az iparalapból is fog magának pénzt szerezni arra, hogy az ország érdekei ellen törhessen, megjegyzem, hogy mivel a kormánynak rendelkezésére áll ezer milliót meghaladó budget, valóban rossz szándékával nem fog rászorulni arra a csekélységre, mely az iparfejlesztés czéljaira rendelkezésére fog állani. (Ügy van 1) a szélsőbalon.) Nagyon kérem egyébként t. képviselőtársaimat, hogy falra festett rémképektől ne ijedjünk meg ; a nemzet kezében van az ön védekezésnek eszköze, a nemzet meg tudta magát védeni nagyon nehéz körülmények között, és én bizom nemzetem erejében, hogy meg is fogja magát védeni mindenkor. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök : Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Ki következik ? Egry Béla jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos : T. ház ! Ha valaki a czélt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. Nem hiszem, hogy legyen a háznak egyetlenegy tagja is, ki az iparfejlesztést komolyan nem akarná. De hogy czélját érje, csakugyan komolyan kell azt akarnia, tehát kötelessége mindenkinek, hogy aggályainak nyilt kifejezést adjon. (Halljuk f) Adtam is ép az imént az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur felszólalása közben. T. ház ! Minden törvény jó, ha jól hajtatik végre ; minden törvény rossz, ha rosszul hajtatik végre. Ennek az egész törvénynek az eredménye a 9. §-nak, vagyis a diskréczionáhs jognak helyes és jó alkalmazásától függ. Én, Isten ments, hogy a kereskedelemügyi miniszter urnak személye iránt ne a legteljesebb bizalommal viseltetném. Én magam is a 48-as és függetlenségi párthoz tartozónak vallom magamat, tehát én az ő vezérséget elismerem magamra nézve is. (Helyeslés balfelől.) Engedelmet kérek azonban, itt nem egyénekről van szó, hanem itt intézményekről kell beszélni, a mely intézményeknek olyanoknak kell lenniök, hogy ezt a diskréczionáhs jogot biztositsák és akként biztositsák, hogy a törvény teljesen czélját érje és Magyarországon az iparfejlesztés helyesen és okosan, kellő irányban vezettessék. Azt mondom, hogy ennek az egész törvénynek eredménye úgyszólván a 9. §-tól, vagyis a diskréczionáhs jognak helyes kezelésétől függ. (TJgy van !) Ugy tudom, hogy 10—20 év alatt 200 millió koronát akarunk az iparfejlesztésre áldozni. Ez oly nagy összeg, melyet erre a szent czélra is csak oly feltétellel áldozhatunk, ha az csakugyan kellő helyen, kellő módon és kellő gyárak felállítására fog fordíttatni. Keresnünk kell tehát a biztosítékokat. Én nyíltan megmondom, hogy az én álláspontom az, hogy ezt a nagy törvényt csak ugy lehetne helyesen végrehajtani, ha azt egy egyénre bízhatnék, a ki azután a saját felelősségére maga intézkedhetnék és ezt a 200 milliót egyedül saját személyes felelősségére maga adhatná az egyes iparvállalatoknak vagy gyáraknak. Itt azonban mindjárt akadályra bukkanunk. A magam részéről ugyan az igen t. kereskedelemügyi miniszter ur személyének ezt a bizalmat megadnám és nagyon szívesen reá biznám, hogy ő egyénileg vezesse ezt az ügyet, de ez az akczió hosszabb ideig, 10—20 évig fog tartani és nem biztos, hogy ő addig a kereskedelmi tárcza élén fog maradni, tehát személyileg ezt a nagyfontosságú diskréczionáhs jogot kezébe nem adhatjuk. Keresnünk kell tehát, hogy mily intézménynyel tudnók a czélt biztosítani. Az eredeti javaslat azt mondja, hogy a segélyezési összeg az ipartanács bizottságának meghallgatása mellett osztatik ki. Én nem tudom, hogy hány tagból áll ez a bizottság. Nem akarok itt egyéneket sérteni, Isten ments, de van-e arra garancziánk abban a tekintetben, hogy ez a bizottság nem áll-e majd a kereskedelemügyi minisztériumtól függő egyénekből ? Szterényi József: Képviselők is lesznek benne. Olay Lajos: Rátérek majd erre is, most az eredeti szövegről beszélek. Ezt tehát nem tudom helyeselni. Ezzel szemben azt mondja a kereskedelemügyi miniszter ur, hogy ő egy uj ipartanácsot fog felállítani. (Helyeslés.) Erre kell megjegyzést tennem,