Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-51

200 57.' országos ülés 1906 november 3-án, szombaton. véleménye előtt még nem voltak, nem alkotmányjogi szempontból, de ildomosság szempontjából nem illik előbb megoldásra juttatni, a míg & nemzet nagy közvéleménye azok felett nem nyilatkozott. De, t. képviselő ur, nem nyilatkozott-e a nemzet nagy közvéleménye ? Es ha arra a programmra hivatkozik, a melyről azt mondja, hogy az köt bennünket, mert a választások annak alapján történtek, hát nem volt-e a programmnak egy más igen vitális pontja ? És ez az, hogy e kormány igenis feladatának tekinti a korona és nemzet egyetértésének előkészítését. (Igaz! Ugy van !) Ez is sarkalatos elve, még pedig talán döntő nagy elve volt a mi kormányzati programmunknak. Talán épen ez a czél az, a melyért mi lemondottunk ideiglenesen bizonyos követelésekről és a mely miatt a korona is függőben tartotta elhatározását, hogy ez a nagy egyetértés, a mely a sikeres, alkotmányos együttműködésnek jövőre nézve mellőzhetetlen biztositékát képezi, ez előkészíttessék. (Élénk helyeslés.) Hát, t. képviselőház, ha sikerül nekünk ezt a nagy megegyezést és egyetértést létesitenünk: legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy magasabb politikai és erkölcsi érdekek nemcsak jogosítani fognak bennünket, hanem egyenesen kötelességünkké is teszik, hogy a megoldást ne késleltessük, hanem minél előbb létrehozzuk. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy nekünk sem okunk, sem kedvünk, sem czélunk nincs elvekkel bujkálni. (Tetszés.) Mi elveinket határozottan állitottuk fel, azok mellett ki is fogunk tartani, s bármiképen juttassuk megoldásra ezt a kérdést, ugy teszszük azt, hogy a nemzet nagy közvéleményének megnyugvásával és egyetértésével találkozzunk. (Elénk helyeslés.) Megoldásra fogjuk juttatni azt ügy, hogy abban mindenki megnyugszik, csak azok nem fognak megnyugodni, a kik ennek a nemzetnek igazi nyugalmát nem akarják. (Hosszantartó élénk helyeslés.) Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Elénk éljenzés és taps.) Vázsonyi Vilmos: Csak egészen röviden kívánok reflektálni a t. miniszterelnök ur válaszára. (Halljuk ! Halljuk !) A miniszterelnök ur azokra a kérdésekre, a miket feltettem, tulaj donképen választ nem adott. Csak annyiban adott választ, a mennyiben '— mint a hogy beszédéből kivettem —- kijelentette, hogy bizonyos feltételekhez kötötten ezen országgyűlés tartamára is hajlandó nem ugyan a militarizmus túltengését előmozdítandó ... (Nagy zaj. Felkiáltások: Magyar vezényszó! Mozgás.) Hitelesítették: gr. Somssich Tihamér s. k. waplóbiraló-bi; Elnök: Csendet kérek, t. képviselő' urak! Vázsonyi Vilmos: Mondom, nem ebből a czélból, de azt a választ adta, hogy bizonyos föltétekhez kötötten, amelyeket itt most részletezni nem akarok, de a mely föltételekből magára nézve a miniszterelnök ur azt hiszi, hogy azok kielégítők lesznek, vagy a melyeket ő eb fogadhatóknak tart — ezen országgyűlés tartama alatt is hajlandó a létszámemelés kérdésével előállni. Teszi ezt nem a militarizmus tultengésének előmozdítására, mert hiszen ez már felesleges, a militarizmus ma is túlteng, ezt a czélt elérnünk tehát nem szükséges, ez már el van érve, de azon logikai igazságnak bebizonyítására, hogy az ágyuk nem sülhetnek el a nélkül, hogy kellő számú ember ne álljon rendelkezésre, a kik azokat elsüssék. (Mozgás.) Hát véletlenül ez az ágyú visszafelé sült el, bár van' ember, a ki elsütötte. (Derültség.) Mert az ágyuk már 1903-ban is azon tulajdonsággal birtak, hogy nem sültek el emberek nélkül. (Élénk derültség.) 1904-ben és 1906-ban is a létszámfelemelés kérdésével mindannyian ezen az alapon foglalkoztunk, a logika ellen akkor is mindannyian vétettünk, nem tudván azt, hogy az ágyuk nem sülnek el, ha nincs, a ki azokat elsüsse. Én tehát tudomásul veszem a miniszterelnök urnak azt a vallomását, hogy igenis bizonyos feltételek mellett, bizonyos időben és bizonyos mennyiségben hajlandó a létszámfelemelésnek kérdését már ezen országgyűlés tartama alatt kezdeményezni... (Ellentmondások a baloldalon. Felkiáltások: Ezt nem mondta!) Tudomásul veszem ezt és azt hiszem, tudomásul fogja venni mindenki, a kit illet. A magam részéről azt hiszem, hogy a t. miniszterelnök ur nem czélzott rám, — mert nem is czélozhatott — midőn az irritáczió vádját említette. Annál kevésbbé vehetem ezt magamra, mert hiszen az én óhajtásom is épen az volt és épen az ma is, hogy ezek a kérdések kikapcsoltassanak egyelőre és az ország néhány esztendeig valóban. a béke áldásait élvezhesse és különösen az általános választói jog — melynek egészségi állapotáról bátor vagyok kérdezősködni — (Elénk derültség.) szintén a megvalósulás stádiumába jusson. (Elénk helyeslés.) A választ nem veszem tudomásul. (Helyeslés a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a miniszterelnök ur válaszát? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul veszi. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 óra 45 perezkor.) Somogyi Aladár s. k ági tagok.