Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.
Ülésnapok - 1906-51
51. országos ülés 1906 november 3-án, szombaton. 179 Továbbá : (olvassa) »Azonban mi lesz akkor, ha a hatóság maga áll be orvnak, becsülettolvajnak, tisztesség gyilkosának ?« . . . »Ha a főrendit, a népképviselő, a zászlósúr az ország volt miniszterelnöke, nemzeti küzdelmünk egyik fővezére, ha a hatalmas ember ellen is ilyen merényletet tud elkövetni az ország egyik főbb hatósága, mit tehet akkor a szegényemberrel, a kisemberrel, a gyöngével és a gyámoltalannal ?«. . . (Ugy van ! balfelöl.) »Irtóztató az a vidék, a melyet a rendőri hatóság bűntettének eme magasságából beláthatunk.* . . . »Amde itt törvényes hatóság követ el orgyilkossági kisérletet.« . . . (Ugy van ! balfelől.) »A mig oly emberek állhatnak a közhatóság élén vagy köztisztviselői közt, mint a kik a gonosztettet elkövették, addig nincs elégtétel.* . . . (Igaz I Ugy van! balfelől.) »Szomoru időket élünk. Legszomorúbb az lenne, ha az ilyen emberek könnyedén menekülhetnének megérdemelt súlyos büntetésük alól.« (Ugy van ! balfelől.) A budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgálóbirájának megkeresése alapján a budapesti kir. főügyész 4856/f. ü. sz. a. 1906 szeptember 30-án kelt megkeresése alapján a bűnvádi eljárás folytathatása czéljából nevezett orsz. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A kir. ügyész kifejezetten azzal az indokolással indítványozta Eötvös Károly ellen a vizsgálat elrendelését, hogy a czikkben foglalt tényállítások az ő tudomása szerint valótlanok. Hogy azonban ezen tudomását mire alapitja, bizonyítani még csak meg sem kisérelte. A mennyiben ezen állítását esetleg a Zeysig-féle bűnügyi iratokból merítette volna, az esetben kötelessége lett volna ezen bűnügyi iratokat a vele összefüggésben lévő jelen ügy irataihoz csatolni, mert ezek ismerete nélkül a mentelmi bizottság véleményt alkotni nem képes. Ez azonban nem történvén meg és igy a felterjesztett iratok kellőkép felszerelve nem lévén : a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja, hogy Eötvös Károly orsz. képviselő mentelmi joga ez ügyben ne függesztessék fel. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? Bródy Ernő: T. képviselőház ! Mindenekelőtt kijelentem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadom. (Felkiáltások : Hát akkor minek beszél !) Talán akkor is van jogom szólni ? Elnök (csenget) : Csendet kérek ! A képviselő urnak jogában van felszólalni. Bródy Ernő: Abban a jelentésben, a melyet az igen t. előadó ur a ház elé terjesztett, egy ügyészi oldalról szokatlan kifejezés ütötte meg fülemet. A jelentésben ugyanis az állíttatik, hogy az Eötvös Károly czikkében foglaltak a királyi ügyész tudtával valótlanok. Én ilyen ügyészi indokoláshoz hozzászokva nem vagyok, annál is inkább, mert aki a Zeysig-ügyet ismeri, a köztudomás alapján tudja és tudhatja azt, hogy annak a czikknek minden betűje igaz és való. (Igaz ! Ugy van !) Felvilágosítást kérek tehát az előadó úrtól arra nézve, hogy ki volt az a kir, ügyész, a ki a mentelmi jog felfüggesztését kérte és hogy a mentelmi bizottság a maga hatáskörében nem kivánta-e meg attól a kir. ügyésztől, hogy az tudomását bizonyítsa is valamivel ? (Helyeslés.) Mindezek után kijelentem, hogy az előadó ur javaslatát elfogadom. Kálosi József előadó : T. képviselőház ! Kötelességemnek tartom, hogy t. képviselőtársamnak felhívására a következőkben válaszoljak. A vizsgálat elrendelésére vonatkozólag tett indítványt Geguss, a királyi . . . Hentaller Lajos: Jó firma, darabont ur ! Kálosi József előadó: . . .ügyészség vezetője irta alá. Hogy a mentelmi bizottság e tárgyban tanácskozott-e vagy nem, hogy az általa inkább szubj ktivnek tartott momentumot és indokolást mi utón bizonyítsa a királyi üg3 r ész, erre nézve megjegyzem, hogy ez a mentelmi bizottság hatáskörébe épen nem tartozik. Megelégedett a bizottság tehát azzal, hogy stigmatizálta ezen rendkívüli és mindenesetre a bíróság illetéktelen befolyását czélzó indokolást és épen ez alapon indítványozta, hogy a mentelmi jog fel ne függesztessék. (Helyeslés.) Azt hiszem, ezzel megadtam a kellő felvilágosítást. (Felkiáltások: Éljen az előadó !) Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kíván, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a mentelmi bizottság jelentését, a mely szerint Eötvös Károly orsz. képviselő mentelmi joga ebben az ügyben ne függesztessék fel, igen vagy nem % (Igen !) A képviselőház a mentelmi bizottság jelentését elfogadta és igy Eötvös Károly képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben fel nem függeszti. Ezzel a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalását bevégeztük és áttérünk azon kérvényeknek tárgyalására, a melyek a 3. sorjegyzékben (írom. 213) foglaltatnak. Az előadó urat illeti a szó. Giesswein Sándor előadó : T. képviselőház ! A kérvényí bizottság október 17-én tartott ülésében Alsógalla község kérvényét tárgyalta, amelyben Alsógalla tiltakozik a komárommegyei Tatabánya község alakulásának megengedése ellen. Időközben azonban Alsógalla község és Tatabánya között egyezség jött létre, és ennélfogva a kérvényi bizottság határozata oda szól, hogy jelen kérvény, mint tárgytalan, az irattárba tétessék.. Elnök : A kérvény e szerint tárgytalan lévén, az irattárban helyeztetik el. Giesswein Sándor előadó : Tárgyalta a kérvényí bizottság Mosón megyének 1903 január 21-én, továbbá Sopronmegyének ugyanazon évi május 25-én kelt kérvényét és feliratát, a melyben e törvényhatóságok az Ausztria és Magyarország közötti határnak kiigazítását sürgetik. E kérvényekhez még 15 törvényhatóság csatlakozott. Történeti okmányokkal igazoltatik e kérvényekben 23*
