Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-50

164 50. országos ülés 1906 október 25-én, csütörtökön. A mi javaslatát illeti, ez nagyon szép és hangzatos dolog, mint minden olyan, a mit t. képviselőtársaim a munkásokkal szemben hangoztatni szeretnek, a nélkül azonban, hogy megnéznék ezeket a dolgokat és megmagyaráznák a munkásoknak, hogy ez, vagy az kivihető-e vagy sem. Méltóztassanak csak elképzelni a helyzetet, t, ház, hogy egy gyárnak 300 munkása van és megfelelő lakásokkal van ellátva. Mi történik akkor, a mint tudja t. képviselőtársam, hogy meg szokták azt cselekedni, ha a munkások sztrájkba állanak ? (Mozgás a középen.) Akkor három hónapig ott ülhessenek a munkások és nyugodtan sztrájkolhassanak ? A gyáros pedig, kinek megvan a munkáslakása, ha uj munkásokat hoz, hová tegye őket ? épitsen talán uj lakásokat, a hol ezeket elhelyezze ? (Helyeslés.) Én szivesen elfogadnám az ilyen módositást, ha abszolúte biztosítva lennék az iránt, hogy ez az eset be nem kövétkezhetik. De tegyük fel, hogy nem is egy általános sztrájkról van szó, hanem egy pár munkásnak fel kell mondani. Mi történik akkor, mit csináljanak az uj munkásokkal, talán a szabad ég alá helyezzék őket ? Hiszen akkor az urak jönnének első sorban és azt mondanák: ime, ugy bánnak ezekkel a munkásokkal, mintha nem is emberek volnának. (Igaz ! Ugy van !) Hát ne csináljunk ilyen munkáspolitikát, t. képviselőház. A sztrájkokkal szemben más intéz•kedéseket kell életbeléptetni. Ez a törvényjavaslat ugy, a mint van, törődik a munkások sorsával és azt a czélt iparkodik elérni, hogy a gyárosok munkásaikkal szemben lakásuzsorát ne gyakoroljanak. Másodszor pedig lehetővé kellett tenni azt, hogy azt a munkáslakást a munkások meg is szerezhessék. Azt már nem lehet megtenni, hogy azok a munkások esetleg a gyárnak egy részét ilyen módon expropriálhassák. Arról azonban gondoskodni kellett, hogy megadjuk a lehetőségét annak, hogy a munkások ezeket a lakásokat idővel megszerezhessék. Ebben a javaslatban a sztrájk kérdését meg nem oldhatjuk. Ez egy olyan nagy kérdés, a mely megérdemli, de nemcsak megérdemli, hanem kötelességünk is, hogy vele külön foglalkozzunk. ('Helyeslés.) Ne vegye rossz néven tőlem a t. képviselőtársam, ha én ennek a kérdésnek a megoldásába így incidentaliter belemenni hajlandó nem vagyok. Mert ezt a lakáskérdést más szempontból, mint a hogy ez a törvényjavaslat tervezi, megoldani nem lehet. Lehetetlen kötelezni arra a gyárost, hogy ő három hónapon keresztül tökéletesen elzárassék annak a lehetőségétől, hogy uj munkásokat szerződtethessen. Mert mit szólnának ahhoz, ha megtörténnék, hog}

r egy munkás nem áll munkába, de a gyárból kimenni nem akarván, csendőrrel rakatnák ki onnan ? Milyen borzasztó agitácziő indulna meg ezzel szemben ! Azt mondanák, hogy ime, biztosítva van a munkásoknak a lakás és mégis csendőrökkel dobják ki őket. Mit mondanának erre, nem mondom, hogy a t. képviselő ur, de azok, a kik a munkások hivatott vezéreinek tartják magukat és félrevezetik a munkásokat 1 A sztrájk kérdésével foglalkoznunk kell, t. képviselőház. De ne vegye rossz néven a t. képviselőtársam, ha azt hozom fel vele szemben, hogy ő, a ki mindig csak hangoztatja ezt a kérdést és a ki kompetens egyénnek tartja magát erre nézve, soha semminemű pozitív módot nem hozott még fel arra nézve, hogy mi módon kellene a sztrájk kérdését megoldani. Nedeposszedálja a kérdés fontosságát azzal, hogy igy incidentaliter akarja a sztrájkkérdést elintézni. En ugy gondolom, hogy a kormány foglalkozik e kérdéssel, s azért akarok annak elébe vágni. Nem tartanám helyesnek ezt a kérdést incidentaliter elintézni, hagyjuk ezt a t. kormányra egyelőre, és épen azért fogadjuk el a törvényjavaslat jelen szakaszát abban a szövegezésben, a mint van. (Helyeslés.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! Az előterjesztett javaslatot, a mennyiben a közegészségügyi szempontra vonatkozik, elfogadom. (Helyeslés.) A mi pedig a javaslatnak azt a részét illeti, hogy még három hónapig lakhasson a munkás a munkáslakásban azután is, hogy megszűnt a viszony közte és a munkaadó közt, ezt nem fogadom el. (Helyeslés.) Nem is fogadhatom el, mert teljes lehetetlenség az, hogy a munkás még három hónapig bejárjon arra a telepre, a mely telepen neki többé semmi dolga, semmi keresnivalója nincs. (Helyeslés.) A mi azt illeti, hogy miképen rendeztessék a viszony munkaadó és munkás közt a felmondásra vonatkozólag, ez majd az ipartörvényben lesz szabályozva. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Több módosítás adatott be. Ennélfogva, mint az előző szakaszoknál, itt is javasolom, hogy a szakaszt pontonként vegyük szavazás alá ; a kérdést is pontonként fogom feltenni. Magára a 3. §. első bekezdésére nézve elvben semmi kifogás nem tétetvén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az, fentartva a módosításokat, a melyekre külön szavazunk, elfogadtatik. Mindössze egy elleninditványszerú módosítás adatott be, a Hodzsa Miláné, a mely a 3. §. első és második bekezdésének módosítását czélozza. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a módositványt felolvasni. Darányi Ferencz jegyző (olvassa): »Az 1870. évi LI. törvényezikk 2. §-ának az a rendelkezése, hogy a mezőgazdasági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakok állandó adómentességben részesülnek, akként módosittatik, hogy a mezőgazdasági és ipari munkásoknak akár bérfizetés mellett, akár bérfizetés nélkül átengedett munkáslakások állandó adómentességben részesülnek és ezen idő tartamára az állami, törvényhatósági és községi pótadók, valamint az általános jövedelmi pótadó alól is mentesítve vannak.<<