Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-42

i2. országos ülés 1906 október ÍO-én, szerdán. 9 Azt mondja Lengyel Zoltán t. képviselőtársam 1906 augusztus 14-én a »Nap«-ban irt czikkében : ». . . magánál az államvasutak pénztáránál jóval több, mint egy millió koronát fizetnek ki számukra, költségvetésből és zárszámadásokból egyszerűen elsikkasztva. A különböző malaczlopó köpenye­gekkel együtt pedig két millió koronánál maga­sabb az az összeg, a mit a jelenlegi kormány hir­lapi szubvencziókra kiad.« Soka ennek a közleménynek egy sorát sem czáfolták meg. Máshelyt meg Lengyel Zoltán kemény kedvé­ben igy kiált fel: »Csak a pausálék emelkednek toronymagasságra s mi, mint a besózott halak a bordóban, büdösödünk egymásra, várva azt az élelmes kalmárt, a ki újra áruba bocsát mind­nyájunkat.* Gróf Serényi Béla volt kereskedelmi állam­titkártól hallottam, hogy az államvasutak bud­getje körülbelül évi 400.000 K-val volt megter­helve hirdetések czimén az újságok javára. Ezek a hirdetések természetesen jórészt csak pictus masculus, csak czim az adakozásra. Az 1904-ik évi zárszámadások a m. kir. államvasutaknál ter­mészetesen egy fillért sem számolnak el az újságok javára, csak a »hivatali és irodai szükségletek« czimén történt kiadásokként tüntetnek ki: 2,601.000 K-át ugy általánosságban. Más egyebekről a zárszámadás annyira rész­letes, hogy teszem Károly Mátyásné özvegy ut­kaparóné férje 22 évi szolgálata után járó 128 K. évi nyugdija is külön van kitüntetve. A vasúti menetrendek hirdetése például egé­szen meddő dolog; 'megvannak plakátokon, vasúti közlönyökben, útmutatókban mindenütt és a nagyközönség bizony nem azért utazik, mert a menetrendet hirdetik a lapok, hisz nincs ingyen­jegye, de utazik, mert dolga van vagy kedve tartja. (Helyeslés.) A Serényi ideje óta a tételek még jót emel­kedtek. A szabadjegyek és más apróságok akkor sem voltak beleértve. Van oly lap, a melynek 24 szabadjegye is van, ugy mondják. (Egy hang bal­ról : 40 is van néhol!) Sok érdekes adatot azért nem mondhatok el, mivel hallgatás terhe alatt közölték velem. Szavam pedig mindig megtartom. Az indiszkré­czióm csak odáig mehet, mint például Serényinéi, a ki semmit ki nem kötött, de lehet, nem képzelte, hogy országos érdekből bár, a parlamentben fogok reá hivatkozni. T. képviselőház! Bevallom bűnöm, rövid idő előtt még fogalmam sem volt arról, mi az a pausálé­rendszer, akadhat t. képviselőtársaim között hoz­zám hasonló naiv ember más is ; szolgálok tehát egy kis élethű képpel, illusztráczió kedvéért. Az adatok az »Egyetértés« czimü lap feltétlen hiteles dátumai az 1895-ik évből. Csávolszky Lajos volt laptulajdonos, szerkesztő és országgyűlési képviselő bizonyára nem fogja azokat meghazud­tolhatni. KÍPVH. NAPLÓ. 1906 — 1911. III. KÖTEI. Adott az »Egyetértés«-nek 1895-ben pausálé­képen: A Magyar Ipar- és Kereskedelmi bank évi 1200 frtot, (Felkiáltások balfelől: Tisza.') Hollandi életbiztosítási részvénytársaság 300 frtot, Phőnix biztositó társaság 300 frtot, Adria biztositó társaság 500 frtot, Anker biztositó társaság 120 frtot, Nemzeti baleset-biztositó társaság 200 frtot, Hazai első takarékpénztár 600 frtot, Pesti magyar keres­kedelmi bank 1200 frtot, Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság 500 frtat, M. kir. államvasutak 4500 frtot, Közúti vaspálya részvénytársaság 800 frtot, New-York biztositó társaság ] 200, Gresham 600, Dunagőzhajózási részvénytársaság 1200, Adria tengerhajózási részvénytársaság 800, Mutual biz­tositó társaság 600, Első magyar általános biztositó társaság 800, Magyar-franczia biztositó-társaság 300, Trieszti általános biztositó társaság 580, Lég­szeszgyár 1200, Villamos városi vaspálya 600 frtot, Fonciére biztositó-társaság 250 frtot, Déli vaspálya 500 frtot, Budapesti takarékpénztár 300, Hazai bank részvénytársaság 500, Magyar villamossági részvénytársaság 600, Budapesti bankegyesület 600, Magyar folyam- és tengerhajózási részvény­társaság 600, Osztálysorsjáték 2000. Leszámitoló­bank 700, Agrárbank 800, Jelzáloghitelbank 500 forintot. Ezek csak a nagyobb tételek, mert vannak kisebbek is, — »Kleine Fische, gute Fischer (De­rültség.) 1895 óta a pausálék összege természetesen csak felfelé szállott a lapoknál. Ez életkérdés náluk. Mindig tisztelet a kivételeknek. önkéntelenül az a kérdés jön az ember ajkára, vájjon kibirja-e az ország azokat a nehéz terheket, melyeket a hatalmas sajtóóriás ilyformán a köz­életre kivet. (Ugy van !) Másrészt vájjon gyakorolhatják-e ezek a lapok a kellő nyilvános ellenőrzés kritikáját a közintéze­tek felett, ha mindeniktől le vannak pausálézva. (Élénk helyeslés.) A közgazdasági rovat ilyformán inkább csak megrendelt statisztikája, nem kriti­kája is a bankoknak és vállalatoknak. (Egy hang jobbfelől : Reklám !) Végre pedig kit szolgálnak vájjon ezek a pénz­zel, vagy ha jobban tetszik, pausáléval duggatott újságok, a közügyet-e, a melynek felszentelt papjai, vagy talán más érdekeket ? (Elénk helyeslés.) De haladjunk csak még tovább szaporán a tények mezején. Pénzintézetek, vállalatok hirdetéseiket busá­san kénytelenek megfizetni, a nagy pausálék a lapok kezét is szépen lekötik. Hatalmas, világhirü és mintaszerű intézetünk, a Ganz-gyár részvénytársaság pl. évenként nem egészen 100.000 K-át, de 90.000 K-án mindig felül fizet hirlapi költségekre. (Mozgás.) Egy megbizható magáninformáció közli velem e számokat. Bécsben a bankok a pausálékat,7ugy % látszik nem adogatják. A Länder-bank kormányzója, Montecucculi gr. nemrég emiitette előttem, hogy ők semmi újságnak pausálét nem adnak. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom