Képviselőházi napló, 1906. III. kötet • 1906. október 10–november 14.

Ülésnapok - 1906-49

í9. országos ülés 1906 október 24-én, szerdán. 147 vény alapján járunk el. Határozottan mondhatom, hogy mindazok, a kiket Ballagi Aladár t. képviselőtársam bizonyos demagógiával jellemzett, a meUett foglalnak állást, hogy olyan polgárok, a kikre az összeférhetetlenség megállapítható, a főváros igazgatásában semmiképen részt ne vehessenek. (Helyeslés.) Azonban biztosithatom a t. házat, — és, azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk, — hogy ha valaki akár a városnál, akár az államnál keresztül akar vinni valami olyan dolgot, a mely bizonyos panamaszinezettel bir, akkor neki nem kell épen azon testület tagjává lennie, hanem talál mindenkor elég sok közeget... Ballagi Aladár: Ez a mentsvár ! Sándor Pál : ... a ki szolgálatába áll. Teljesen egyetértünk azonban abban, hogy az összeférhetetlen helyzetben levő polgárok a város ügyeinek intézésében mint bizottsági tagok részt ne vehessenek. (Helyeslés.) Ezek után vagyok bátor interpellácziómat felolvasni (Olvassa) : »Interpelláczió a magy. kir. belügyminiszter úrhoz. 1. Hajlandó-e a belügyminiszter ur a törvényhozás elé oly törvényjavaslatot terjeszteni, mely a Budapest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló 1872 : XXXVI. t.-czikket revideálja ? 2. Ha igen, hajlandó-e abban oly javaslatokat tenni, melyek a törvényhatóság mai szervezetét gyökeresen reformálják, a virilizmust és vagyoni czenzust eltörlik és az általános egyenlő és közvetlen választói jogot, valamint a titkos szavazást törvényesen biztositják ? 3. Hajlandó-e abban oly javaslatokat tenni, melyek a törvényhatósági bizottság számára a teljes önkormányzatot biztositják, s a felügyeleti hatóság hatáskörét korlátozzák ?« Elnök : Az interpelláczió közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Engedjék meg, hogy teljes rövidséggel, mintegy távirat-stilusban, együttesen adjam meg a választ a két elhangzott interpelláczióra. (Halljuk ! Halljuk !) Azt kérdezték tőlem, tudom-e azt, hogy a főváros közigazgatása radikális reformra szorul 1 Igenis tudom. A minisztériumban régóta foglalkoztak már ezen kérdéssel. Már Széll Kálmán t. barátom idejében egy kész javaslat volt a belügyminisztériumban, a melyet ő a ház elé akart terjeszteni, de közben távozott helyéről. Magam is. meggyőződtem arról, hogy a főváros jelenlegi közigazgatása tényleg nagyon radikális reformokra szorul. (Helyeslés jobbfelól.) Maga a főváros több izben sürgette'ezen reformokat. Az egész országos közvélemény tisztában van azzal, hogy a mai helyzetet tovább fentartani nem volna illő és helyes. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) En azt a javaslatot, melyet a minisztériumban találtam, nagyban és egészben magamévá tettem ; a legközelebbi időben ankét elé is fogom azt terjeszteni és remélem, hogy az ankét munkája után sürgősen a ház elé is terjeszthetem azt. Ezen javaslat alapeszméje az itt ma felvetett kérdésekben először az, hogy megszünteti a községi és képviselőválasztói jog közötti különbséget. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Miután a választói jog a kormány programmja szerint az általános választói jog elvi alapján fog állani: ezentúl a fővárosban is az általános választói jog lesz érvényes. (Helyeslés baljelöl.) Ezen javaslat a fővárosra nézve be akarja hozni a titkos szavazati jogot is, s ezenkivül a virilizmus intézményét is el akarja törülni (Helyeslés a baloldalon), persze mindig csak a fővárosban, mert a többi törvényhatóságok nem mindenben Ítélhetők meg ugyanezen szempontok szerint. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az összeférhetetlenségre vonatkozólag szintén a legmesszebbmenő, legerélyesebb rendszabályok vannak benne. (Élénk éljenzés és taps baljdől.) Azt hiszem, hogy ezekben eleget tettem a t. képviselő urak kívánságának és kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Ballagi Aladár : T. képviselőház ! A belügyminiszter urnak imént elhangzott szavai megnyugtattak ugy engem, mint képviselőtársaimat is (Helyeslés.) és remélem, az egész főváros közönségét is. (Ugy van I baljelol.) Régóta áhitozott igék azok, a melyeket mi most a legkompetensebb ajakról elhangozni hallottunk, s én csak köszönetemet fejezhetem Id ugy a magam, mint képviselőtársaim, s ugy hiszem — bár erre direkt felhatalmazásom nincs — az egész főváros tisztességes polgársága nevében, (Élénk helyeslés baljelol és a szélsóbaloldalon.) hogy ezen nyilatkozat megtörtént. Tudomásul veszem a választ. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Sándor Pál képviselő ur kivan szólani. Sándor Pál : Tisztelettel tudomásul veszem a választ. Elnök : Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a belügyminiszter urnak Ballagi Aladár és Sándor Pál képviselő uraknak interpellácziój ára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen !) A ház a választ tudomásul veszi. Következik Lengyel Zoltán bejelentett két interpellácziój a. Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! (Halljuk I) Mindkét interpelláczió olyan sürgős, hogy halasztást nem tür, azért vagyok bátor azokat röviden előterjeszteni. Első interpellácziómat a belügyminiszter úrhoz a következő tényállás alapján intézem : Szemere Ármin államvasuti tisztviselő, Szemere Lipótnak fia szabadságon volt és e szabad: ságideje alatt meglátogatta a bukaresti kiálhtást. Onnan 18-án, szombaton este visszafelé indulva, ' a predeáli állomáson keresztülj ött, és az ő elő, adása szerint a román határrendőrtiszt előbb ráordított, de Szemere románul nem értett. 19*