Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-30

30. országos ülés 1906 Julius 17-én, kedden. 83 A t. igazságügyminiszter urnak a múlt alkalommal sikerült megszavaztatni a házat egy más kérdés felett, mint a miről szó volt, sikerült nagyon jó akczentusokat találnia, a melyek a ház sok tagjának lelkében visszhangot keltettek; megszavaztatta a házat arról, hogy kell-e aratósztrájk vagy nem ? Természetes, hogy a ház nagy többsége, az egész ház, a mellett nyilatkozott, a mellett szavazott, hogy aratósztrájk nem kell. Ebben a háznak tökéletesen igaza volt. Csakhogy nem arról a kérdésről volt szó, a miről a t. igazságügyminiszter ur szólt, hanem a sajtószabadság kérdéséről, és a háznak a felett kellett volna szavaznia, hogy kell-e teljes és tökéletes sajtószabadság: igen vagy nem ? Az aratósztrájk dolgát a mi törvényhozásunk már elintézte. Az aratósztrájkról olyan törvényt hozott, a milyet semmiféle munkára és üzemre vonatkozólag nem alkotott, a mikor — helyesen vagy helytelenül, ennek vitatásába most nem bocsátkozom, bár erre nézve megvan a régi véleményem — az aratómunkások sztrájkját és a munka megtagadását büntető rendelkezéssel sújtotta. Ezt az intézkedést a törvényhozás semmiféle üzemnél, semmiféle munkánál, legyen az bármilyen közérdekű, nem tette meg, pedig vannak más közérdekű üzemek is ; utalok pl. a légszeszmunkások legközelebbi sztrájkjára. Okolicsányi László : Meg is kell tenni! Vázsonyi Vilmos: Nem azért szólok, hogy a kérdés e részét taglaljam, nem is azért hozom fel, hogy ilyen törvényt más tereken is sürgessek, a mikor az én felfogásom szerint azon a téren sem tartom helyesnek, csak meg akarom állapítani, hogy van törvényes védelme a földbirtokos-osztálynak, van törvényes védelme az aratómunkásnak ; de •—• hogy egészen népiesen fej ezzem ki magam — egy rókáról nem lehet két bőrt lehúzni. Ha egyszer a társadalom megvédte magát sztrájktörvénynyel az aratósztrájk ellen, akkor épen ezen a ponton, de különösen Julius 7-én nem jogosult a darabontkormány éjjeli ügyészi intézkedéseinek felelevenítése. Hát igaz, a törvény megengedi az előzetes lefoglalást, ügyészi indítványtól és birói végzéstől téve azt függővé. De hiszen Lányi korszakában is volt ügyészi indítvány, Lányi korszakában is volt birói határozat. A differenczia az, hogy az éjjel-nappal dolgozó ügyész, ha így tetszik — nem az éjjeli ügyész — és az éjjel-nappal rendelkezésre álló vizsgálóbíró intézménye az igazságszolgáltatás komolyságának, igazságosságának és pártatlanságának kijátszása, pusztán bürokratikus báboknak szerepeltetése az igazságszolgáltatás terén. Hiszen az elmúlt Lányi-korszakban — elmúlt annyiban, a mennyiben Lányi nem igazságügyminister, a mit félreértések elkerülése végett tartok szükségesnek megjegyezni (Mozgás.) — Egy hang : Más tekintetben is ! Vázsonyi Vilmos: Ezen a téren, ugy látszik, nem. Mondom, az elmúlt Lányi-korszakban mi történt ? Az, hogy az ügyészség bizonyos lapokra vonatkozólag éjjel permanencziában volt. Hajnal- | ban olvasta el az éjjel és nappal dolgozó ügyész ezeket a lapokat és a vizsgálóbíró is permanencziában volt. Ez mind kivételes és abnormis rendelkezés. Ez az ügyész az ő éjszakai elméjével, az ő beragadt szemével és a biró az ő éjszakai, megfontolt bölcseségének komoly és higgadt mérlegelésével olvasta el a lapokat . . . Lengyel Zoltán : Sohasem olvasta el! Farkasházy Zsigmond: Blankettával dolgoztak ! Vázsonyi Vilmos: ... és mondotta ki az előzetes lefoglalást. Erről az eljárásról nekem nem kell kritikát mondanom. Az alkotmányos küzdő tábor tapsai között mondotta el erről kritikáját a budapesti ügyvédi kamara a maga jelentésében, a melyben többek között igy szólott (olvassa) : »Még azt értjük, hogy a királyi ügyészek buzgók az elkobzási indítvány megtételében. Teljesen érthetetlen azonban előttünk a vizsgálóbirák szereplése e téren. Valamely nyomtatvány lefoglalására csak a vizsgálóbíró vagy a sajtóbiróság vagy a járásbíróság, sz*óval a független bíróság hivatott és jogosított. A bűnvádi perrendtartás az ügyészséget mint nyomozó hatóságot ezzel és sok más intézkedésével a független, törvénytisztelő bíróság ellenőrzése és felügyelete alá helyezi.« Azt mondja ezek után a birákró] : »A laplefoglalások a kora hajnali órákban eszközöltetnek. Oly időben tehát, midőn az ügyészi indítvány a vizsgálóbíró elé terjeszthető nem volt, iktatva nem lett, úgyszintén a vizsgálóbíró elrendelő végzése sem volt az ügyészségnek kézbesíthető, tehát a szabályos eljárás fizikailag is kizárt, az ügynek hivatalos száma nem volt.« Lengyel Zoltán : A bíró nem is olvasta el a nyomtatványt. Bródy Ernő: Blankettával ment az egész. Vázsonyi Vilmos (olvassa) : »Mindebből politikailag arra a folyton hangoztatott eredményre vagyunk szinte kénytelenek jutni,, hogy ez másképen nem lehetséges, mint ugy, hogy a vizsgálóbíró előre aláirt blankettákat bocsátott az ügyészség rendelkezésére, a melyekben a lefoglalás elrendelésének tárgyát és okát maga az ügyészség tölti ki. Vagyis előzetes ügyészi indítvány nem is tétetik, az elrendelést maga az ügyész végzi, a vizsgálóbíró csak a nevét adja hozzá, nem is tudva, hogy mi történt* stb. T. ház ! Az ügyvédi kamara ezekben a komoly és veszedelmes időkben az éjjel-nappali avagy éjjeli ügyészség intézménye ellen komolyan, elszántan és határozottan felemelte szavát. Az én nézetem szerint a közállapotok és a sajtójog, általában a közszabadságok terén nem állhat elő az a helyzet, hogy egyszer az egyik irányzat üldözi a másikat, máskor a másik irányzat kerekedik felül és az üldözi az előző irányzat híveit. A jognak szilárdnak, a jognak biztonságban lévőnek kell lennie, (Elénk helyeslés.) a jognak semmiféle pártkülönbséget, szenvedélyt és semmiféle államrezont ismernie nem szabad. 11*