Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.
Ülésnapok - 1906-29
70 29. országos ülés 1906 Julius 16-án, hétfőn. Csikvármegyében — a görög katholikusokról beszélek most — ötezer magyar anyanyelvű görög katholikus van, a kikhez kiküldettek az oláh papok Szainosujvárról, vagy Balázsfalváról. a kik tervszerűen románositják el őket, mint Romániában a csángó magyarokat. De ha Romániában eloláhositották a csángó magyarokat, a mit fájó szivvel veszek tudomásul, akkor azt mondom, ám tegyék, viszont azonban ne emeljenek vádat ellenünk, ha itt magyarosítani akarjuk azokat, a kik szorosan véve nem románok, hanem magyar anyanyelvűek, de véletlenül a mi szerencsétlen viszonyainknál fogva olyan szervezetbe kerültek bele, a mely felekezeti és nemzetiségi jellegű és a magyar állam érdekei ellen foglal állást. Háromszék vármegyében 2000-en vannak a magyar anyanyelvű görög-katholikusok és 4000-en, a kik magyarul tudnak. Az idő előrehaladt, nem akarom a részletekkel terhelni a házat, j>edig még igen érdekes összehasonlítások volnának Maros-Torda, SzolnokDoboka és más vármegyékben is tehetők. Én ugyan ma még nem tudom megmondani a vallásos közoktatásügyi miniszter urnak, hogy mit csináljunk, de azt kötelességemnek tartom már most kérni, hogy méltóztassék ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert, ha talán bizonyos nehézséggel jár is a külön magyar görög-katholikus püspökség felállítása, — a mi felett, mert nem ismerem a katholikus jogviszonyokat teljesen, véleményt nem tudok mondani — mégis módját kell keresni annak, hogy az egyházi hatóságok a maguk autonómiájának jogczime alatt kerületükben el ne románositsák vagy el ne oroszositsák a magyar anyanyelvű magyar állampolgárokat, hogy ezek kiszakittassanak abból a beteges és az állam érdekeinek meg nem felelő körből, hogy az államhatalom erős kézzel foghassa meg azokat a visszaéléseket, a tervszerű elnemzetietlenedésre való törekvéseket, és hogy lehetővé tétessék, hogyha ezek az egyházi hatóságok meg is maradnak a jelenlegi keretben, az állampolgárok is maradjanak magyar anyanyelvűeknek. (Helyeslés.) Ezeket akartam elmondani. Kétségtelen, hogy ez nem könnyű kérdés; kétségtelen, hogy a felekezeti autonómia czime alatt elburjánzott jogkeresést visszaszorítani nem lehet; kétségtelen, hogy közel 40 éves gyakorlat van, a mely a jelenlegi állapotokat teremtette meg : ámde ebből nem következik még, hogy ezt tovább is tűrnünk lehessen. Kétségtelen, hogy a magyar viszonyoknak ebből a szempontból nem a legkedvezőbb az a szerencsétlen alakulás, hogy nálunk egész sora van a nemzetiségi egyházaknak. Nagy nehézségére van ez annak, hogy a nemzeti államot kiéjritsük, de a nehézség nem ok arra, hogy látva a helyzetet, a küzdelmet reménytelenül fel ne vegyük, hanem ok arra, hogy erélyesebben; komolyabban, több czéltudattal foglalkozzunk a kérdéssel. Ez a kérdés is azok közé tartozik, a meHitelesitették: Gr. Somsich Tihamér s. h lyeket én szerintem nemzetközi-tapintattal megoldani nem lehet. Ez a kérdés is azok közé tartozik, a melyeknek rendezése komoly elhatározást, erélyt és — nem akarom azt a szót használni — erőszakot, de legalább is douce violence-t igényel. Intézményekben kell keresni magát a megoldást, de erélylyel a czél biztosítását. (Helyeslés.) Ezeket akartam evvel a kérdéssel kapcsolatosan elmondani kizárólag csak azért, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur figyelmét a kérdésre felhivjam. Nem kétlem, hogy aggódó figyelme neki is kiterjedt ezekre, a nemzeti állam szempontjából meg nem engedhető viszonyokra, de felhoztam ezeket, hogy hallja és tudja, hogy az ujabb időben, a viszonyok alakultával és különösen most, mikor a nem magyar anyanyelvű állampolgárok maguknak az eddiginél több jogot és nagy-obb érvényesülést keresnek, szükséges velük szemben határozottan állást foglalni, mert ez is egyik eszköze annak, hogy jogosulatlan törekvésük visszaszoritfcassék. Ezeket elmondván, magát a tételt elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az idő előrehaladottsága folytán a vitát a mai napon megszakítjuk. A legközelebbi ülés napirendjére nézve javaslom a t. háznak, hogy a ház holnap délelőtt 10 órakor tartson ülést, s annak napirendjére a következő tárgyak tűzessenek ki: elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, aztán pedig az 1906. évi állami költségvetés részletes tárgyalásának folytatása a megállapított sorrendben. (Helyeslés.) Hozzájárul ehhez a t. ház? (Igen!) Akkor a ház határozatát ily értelemben mondom ki. Wekerle Sándor miniszterelnök: Az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó 1906:11. t.-czikk hatálysának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot (írom. 124) azzal a kérelemmel van szerencsém a ház asztalára letenni, hogy azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz méltóztassék utasítani. Elnök: A javaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni, előzetes tárgyalás végett pedig kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nekem is van egy előterjesztésem. (Halljuk! Halljuk!) Az 1894: XXVII. t.-cz. a kormánynak kötelességévé tette, hogy az 1905. óv folyamán terjeszsze a ház elé a tanári nyugdijalap mathematikai mérlegéről szóló jelentését, (írom. 125). Tudvalevőleg 1905-ben nem forogtak fenn olyan viszonyok, hogy ez a kötelesség teljesíthető lett volna. Most megragadom az első alkalmat, hogy ezt a készen levő jelentést a háznak benyújtsam és kérjem annak a közoktatásügyi és pénzügyi bizottságokhoz való utasítását. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni, előzetes tárgyalás végett pedig a közoktatásügyi és a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Több tárgy nem lévén, az ülést berekesztem. (Az ülés végződik délután 3 óra 30 perczkor.) Simko József s. k. naplóbiráló-lizottsági tagok.
