Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-29

32 29. országos ülés 1906 Julius 16-án, hétfőn. doljon arra, hogy a szerb egyházi kongresszust mielőbb összehívja. Sajátságos, t. ház, a szerb nemzetnek önkormányzata. Azt gondolják, hogy Magyarországon csak egy kultuszminiszter van, pedig ennek a kultuszminiszternek van még egy főkultuszminisztere és ez a magyar miniszterelnök. A görög-keleti szerbeknek kétharmadrésze Horvát-Szlavonországokban van és csak egy kis harmada magyarországi és innen van, hogy bizonyos ügyekben a miniszterelnök dönt ugy a szerbekre nézve Horvát-Szlavonországokban, mint a szerbekre nézve Magyarországon. Bizonyos ügyekben azonban köteles a magyar kultuszminiszterrel és a horvátországi bánnal érintkezni. A magyar miniszterelnök a kongresszussal, a kongresszusi választmánnyal és a patriarchával is mindenkor magyar nyelven érintkezik. Ezt a horvátok nagy sérelemnek tekintik. Miért ? Mert Horvát-Szlavonországnak hivatalos nyelve a horvát, illetőleg az azonos szerb nyelv. Ezért a kongresszuson mindenkor kifogásolják, hogy a kongresszuson magyar nyelven olvassák fel a királyi leiratot. Hogy miként fogja ezt a t. kormány elintézni, miután barátságos viszony_ keletkezett Horvátországgal, azt nem tudom. En csak azt ajánlom a miniszterelnök és a közoktatásügyi miniszternek figyelmébe, hogy gondoskodjanak mielőbb a szerb nemzeti egyházi kongresszus összehivásáról, mert ez nagyon sürgős dolog. Én csak mellékesen emiitettem a szerb egyházi autonímiát. Nekem a fődolog a helyes magyar kultúrpolitika, de én a mai kultúrpolitikát helyesnek nem tartom. A t. közoktatásügyi miniszter ur, a ki már három-négy hónapja működik, nem vonta vissza még mai napig sem a Fejérvárykormány alatt, Lukács György által kiadott törvénytelen, alkotmányellenes iskolai rendeletet. A Tisza-kormánynak közoktatásügyi minisztere, Berzeviczy Albert, bizonyos szerénységgel egy törvényjavaslatot akart a háznak beadni az iskolákról. De mit tett Lukács György, a Fejérvárykormány közoktatásügyi minisztere \ Egyszerűen körrendeletet adott ki, a tanfelügyelők pedig kötelesek voltak ezt végrehajtani, sőt most is végrehajtják, ámbár az teljesen alkotmány- és törvényellenes. Hogy gr. Apponyi Albert ezt a körrendeletet nem vonta vissza, ez nekem nagyon rosszul esik. Egy hozzá intézett interpelláczióra adott válaszában ugyan azt mondotta, hogy nem volt tudomása róla. Elhiszem, de hiba, hogy egy kultuszminiszternek, a ki már három-négy hónapja működik, olyan fontos, nagyhorderejű körrendeletről tudomása nincs. Informáltatnia kellett volna magát, mert nemcsak Berzeviczy törvényjavaslata, de ez a körrendelet is nagy felháborodást keltett a nemzetiségek közt. (Zaj.) Azt mondták, fő Magyarországon a kultúrpolitika, a kultúrpolitikában pedig fő a nyelvegység ! Hát kérem, magyar érdek az a nyelvegység ? Hogy fogják fel ezt Bécsben a mérvadó körök ? Épen ott nincs semmi kifogás az ellen, hogy Magyarországon nyelvegység legyen ; azt mondják, ott vannak a nemzetiségek, csináljatok a mit akartok, nekünk semmi kifogásunk sincs ellene. Pedig, t. ház, lehet Magyarországon nyelvegység, de azért Magyarország még nem önálló, független áUam; lehet Magyarország nyelvegységgel osztrák tartomány is : és épen azért nincs kifogás Bécsben a magyar nyelvegység ellen, de van kifogás Magyarország önállósága, függetlensége ellen. Mert nem a magyar nyelvegység szempontja miatt nem akarnak magyar nemzeti államot, hanem abból a szempontból, hogy ne legyen Magyarország az a magyar nemzeti állam, a mely történelmileg fejlődött Szent István birodalmában. Az a magyar érdek, t. ház, hogy megteremtsék azt az egységes szellemet, melyben Magyarország minden fajai egységesek, hazafiasak és támogatni akarják Magyarország önállóságát és függetlenségét. De hogy ezt elérjük, ahhoz ez nem helyes kultúrpolitika. A helyes kultúrpolitikát én nem a magyar nyelvegységben látom. Azért, t. ház, nagy a feladata egy magyarországi kultuszminiszternek; ápolnia kellene a nem magyarajku nemzetiségek, a nem magyarajku népfajok érdekeit is, a mint ezt az a nagy államférfiú, b. Eötvös József tervezte. Ne legyenek az urak nagyobb hazafiak, nagyobb magyarok, mint azon magyar államférfiak, a kik a mai magyarországi állapotokat teremtették. Ne legyenek nagyobb hazafiak az urak, mint Deák Ferencz, Andrássy Gyula, Eötvös József, Csengery, Szalay stb. En érintkezésben voltam velük, szerencsém volt ezekkel a férfiakkal megismerkedni, mint jó magyar férfiakkal; körülbelül 30 éve annak, a nűkor mint képviselő a szélsőbaloldalon ültein. Azt tapasztaltam, hogy ők olyan magyarajku hazafiak, a kik a nemzetiségek, a nem magyarajku népek iránt nincsenek ellenséges indulattal. Id. Madarász József: Most sem vagyunk! Polit Mihály: Ez államférfiak példájának kellene hatnia, hogy helyes kultúrpolitika legyen Magyarországban és hogy a nem magyarajku népfajok saját kultúrájukat fejleszthessék. Ez volt az alapgondolat b. Eötvös József tevékenységében. T. ház ! Mondottam, hogy Magyarország feladata, Szt. István birodalmának feladata az, hogy kapocs legyen a Nyugat és a Kelet között. A nyelvi egység ezt sohasem fogja elérni, hanem inkább el fogja rontani, holott ha kultiváltatik a nem magyarajku népfajok kultúrája, akkor ez vonzóerő lesz a balkáni népekkel való érintkezésben. Pedig Magyarországnak, a magyar fajnak nagy érdeke az, hogy a Balkán-félszigeten lakó népekkel érintkezésben és barátságos viszonyban legyen. En tehát nem helyeselhetek olyan kultúrpolitikát, a mely a nyelvi egységben leli a magyar állam érdekét. A helyes magyar kultúrpolitika az, hogy fejlődhessék a különféle népfajok kultúrája és csak ha ezt a politikát követik, akkor jutnak el oda, a hol a régi magyar államférfiak voltak.