Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-36

36. országos ülés 1906 Julius M-én, kedden. 321 Ugy van!) szigorú mérséklettel kell előirányozni a bevételeket. A budget realitásának sohasem történik kárára, ka nagyobb a bevétel, mint a mennyi elő van irányozva, mert, ha a törvényhozás budgetjogát a kiadásra nézve szigorúan gyakorolja, és mód nyujtatik arra, hogy gyakorolja, ebből baj nem állhat elő; de nagy baj állhat elő, ha túlságosan irányozzuk elő a bevételeket, és nagy reményeket keltünk, a melyeket azután kielégíteni képesek nem vagyunk. Miután az adóterhekről méltóztattak szólni, röviden csak a most folyamatban levő adókivetésekről kívánok még egyet-mást megjegyezni. Altalánosságban felmerült az a panasz, hogy a III. oszt. kereseti adó kivetésénél tulszigoruan járnak el a pénzügyi közegek. (Igás! TJgy van!) Miután az adókivetési javaslatok már korábban készültek, s csak most érvényesíttetnek, nekem nincs módomban innen bírálatot mondani általában ezen adókivetésről. Egyet azonban bátor vagyok megjegyezni: hogy lehet, hogy ittott méltánytalanságok, rohamos emelések történnek, vagy különben is az igen magas adószázalékoknak kíméletlen alkalmazása történik, mert magában véve lehetetlen állapotokat teremthet az, ha az adókivetés magasan taksálja a jövedelmeket és a magas adószázalékot alkalmazza rá, — de én példákkal tudnék szolgálni, hogy igen sok keresetnél, a keresetek nagy zöménél ez az adóztatás még mindig messze alatta marad a tényleges jövedelemnek. (Zaj.) Egész kereseti forrásokat tudnék megállapítani. (FelMáltások ; Az orvosolt! Az ügyvédek!) Eem az orvosok, az ügyvédek nincsenek valami alacsonyan megadóztatva, hanem vannak bizonyos más branche-ok. Különben eljárásom az, hogy én sem a rohamos adóemelésnek, sem az r igazságtalanságoknak barátja nem vagyok. Általában utasítottam a j:>énzügyi közegeket — és ezt a közönség miheztartása végett hangsúlyozom — hogy könnyedén nem fogok eljárni a kincstárt megillető jövedelmek megállapításában, de méltánytalanságokhoz sem fogok segédkezet nyújtani, (Helyeslés.) hanem minden közegemet oda igyekszem utasítani, hogy egyrészt a kincstár jogos igényeinek megóvása, másrészt a„ méltányosság követelményeinek szemmel tartása mellett igyekezzenek az előadói tisztet ugy a kivető bizottságoknál, mint a felszólamlási bizottságoknál teljesíteni. Kérem, méltóztassék a költségvetési tételt elfogadni. (Ménk helyeslés.) Farkasházy Zsigmond: Félreértett szavaimat vagyok bátor helyreigazítani és csak pár pillanatra kérem a t. ház türelmét. (Sálijuk !) A miniszterelnök ur felszólalásából ugy látom, hogy azokat, a miket előadtam, saját személyére vagy erre a kormányra vonatkoztatta. Kijelentettem számtalanszor, hogy mindaz, a mit mondtam, nem vonatkozik erre a kormányra, KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. II. KÖTET. sőt hogy ezen kormány irányában teljes bizalommal viseltetem, különösen a mi az adókezelést illeti. Épen csak rá akartam mutatni arra, hogy mik fordultak elő az adóbehajtások körül a múltban, midőn megtették azt, hogy mikor már nem volt mit elvenni a szegény paraszttól, akkor télviz idején, 19 fokos hidegben levették ajtaját, ablakát, hogy majd megfagyott gyerekestül. Mikor ilyen eljárás volt régebben szokásos, az az aggodalom vezetett engem, hogy a pénzügyi közegek a miniszterelnök ur íntenczióit most még nem fogják követni. Kijelentem ismételve, hogy a mit mondtam, azt a múltra nézve mondtam és mondom a jövőre való tekintettel, mert a mig ez a kormány ül a helyén, ilyenektől nem kell tartanunk; de ne feledjük, hogy a mit csinálunk, azt nem magunknak csináljuk, hanem annak a korszaknak, a mely ezen átmeneti időt fel fogja váltani, s a mely még egyszer meg fogja kísérelni a nemzet leigázását. (Ugy van!) Endrey Gyula: Ott leszünk! Maniu Gyula: T. ház! Engedelmet kérek, hogy félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett felszólaljak. Az igen t. miniszterelnök ur szives felszólalásában méltóztatott a dolgot szembeállítani, hogy mig a kormány a kereseti források szaporításában látja a jDénzügyi viszonyok helyreállításának módját, addig én és mi ezt az üzemek jövedelmezőségében és a takarékosságban keressük. T. ház, nem így mondtam. Én igenis várom a jövő pénzügyi javulását a kereseti források javulásától. Kizárólag az volt a megjegyzésem, hogy mig ezen kereseti források tényleg megnyílnak és az állam pénzügyeinek javulásához hozzájárulnak, addig pótlólag, átmenetileg a legközelebbi jövőre az általam felsorolt módhoz kell folyamodnunk. Igaz ugyan, hogy részben az ujabb kereseti források azonnal is hozzá fognak némileg járulni az államháztartás javulásához; de azt gondolom, hogy ez a javulás nem lesz arányban azon költséggel és kiadással, a melyet a legközelebbi időben épen ezen kereseti források megnyitása szempontjából megtenni leszünk kénytelenek. Csak ezt akartam megjegyezni. Elnök: Az előadó ur kivan szólni ? Hoitsy Pál előadó: Kem! Elnök: Akkor felteszem a kérdést: méltóztatnak-e az 1. tételt, személyi járandóságok 2,011.839 K-át megszavazni igen, vagy nem? (Igen !) A tétel megszavazta tik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások 344.400 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatvän, megszavaztatik. Raisz Aladár jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Egyes