Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-35

272 35. országos ülés 1906 Julius 23-án, hétfőn. Ráth Endre jegyző (olvassa): 3. rovat. Szatmár vármegye közönsége által a dunaföldvármáramarosszigeti alföldi ut kiépítésére megszavazott 140.000 K hozzájárulás III. részlete 14.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztalak. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 4. rovat. Szatmárnémeti város által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott hozzájárulás II. részlete 2000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 5,'rovat. Kecskemét város közönsége által a dunaföldvár-máramaros-szigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott hozzájárulás 90.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavazta tik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 6. rovat. Érmihályfalva község által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott 20.000 K hozzájárulás I. részlete 6000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 7. rovat. Izsák község által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott hozzájárulás 4350 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 8. rovat. Kenderes község által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kifizetésére megszavazott 12.500 K. hozzájárulás I. részlete. 2500 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtitváiij megszavazta tik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 9. rovat. Fegyvernek község által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott 10.000 korona hozzájárulás 1. részlete 2000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 10. rovat. Kisújszállás város által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott 20.000 korona hozzájárulás 1. részlete 2000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): 11. rovat. Karczag város által a dunaföldvár-máramarosszigeti alföldi ut kiépitésére megszavazott 20.000 korona hozzájárulás I. részlete 2000 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa): Rendkiviili bevételek összege 135.017 korona. Ipari és kereskedelmi szakoktatás. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 4. czim. Rendkívüli kiadások. Beruházások ; V. fejezet, 2. czim. Rendes bevételek VI. fejezet, 4. czim. Kiadás. Rendes kiadások. I. rovat. Személyi járandóságok 1,166.202 korona. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Lengyel Zoltán! Lengyel Zoltán : T. ház! Tulajdonképen nem is ide tartozik, a mit mondani akarok, mert meglepetéssel látom, hogy az iparművészeti iskolák nem e tárcza keretébe vannak beosztva. Ha figyelemmel kisértem volna a kérdést, mindenesetre a közoktatási tárczánál szólaltam volna fel. A mit mondani akartam, azj mindenekelőtt az, hogy nézetem szerint ez az iskola a kereskedelmi tárcza körébe tartozik. A mig ez az iskola a közoktatásügyi tárcza keretében marad, addig úgyszólván elméleti iskola ez, pedig a leggyakorlatihbnak kellene lennie. Ezért van, hogy bár tanárai minden módon igyekeznek kötelességüket teljesíteni, bár róluk csak elismeréssel nyilatkozhatom, tapasztalásom szerint ez az iskola a magyar ipar eló'haladásának nem teszi azt a szolgálatot, a melyre hivatva van. Elméletileg és gyakorlatilag kiképzi ugyan az embereket, de ezek nem a magyar iparnak válnak hasznára, mert midőn elvégzik az iskolát, széteresztik őket a világba és elmennek részben hivatalnoki pályára, részben külföldre. így igen sok esetben megtörténik, hogy a kiket drága pénzen kiképeztünk és állami költségen felneveltünk, azok az osztrák iparnak válnak előkelő munkásaivá és tényezőivé és a magyar iparnak épen azok csinálnak konkurrencziát, a kikkel azt emelni akarjuk. Sok vita folyt már arról, hogy a művészet, vagy az ipar körébe tartozik-e ez. Nézetem szerint az ipar körébe tartozik, még pedig annak művészeti részébe. Az első minta előállítása művészi alkotás, de annak sokszorosítása már az ipar és kereskedelem keretébe tartozik. Épen ezért ezen iskolát nemcsak át kellene hozni a kereskedelmi tárcza körébe, hanem az ipari előhaladás oly tökéletes tényezőjévé kellene tenni, hogy ebből az országnak pozitív haszna legyen. Nemcsak gyakorlati iskolákkal kell azt összekapcsolnunk, hanem létesítenünk kell olyan intézményeket is, a melyek azután ezen ipartermékek elárulásával foglalkoznak. Ma azt a rendszert követjük, hogy az oktatás egész területén nagy költségen kiképzünk embereket, de azt a sokkal kisebb költséget, a melyet azok hasznosítására kellene szánnunk, meg szoktuk spórolni és igy az egész a kútba esik. Azért kérem a kereskedelmi miniszter urat, a kiről tudom, hogy ezen dolgok iránt nagy érzéke van és hogy maga is foglalkozott ilyen dolgokkal, hogy azt a kedvező helyzetet, hogy ő most a kereskedelemügyi tárcza minisztere, használja fel annak keresztülvitelére, hogy ez az iskola ne csak áthozassék a kereskedelemügyi tárcza körébe, hanem, hogy el is láttassák mindazon intézményekkel a képzés továbbfolytatására és ezen növendékek gyakorlati hasznosítására, a melyek szükségesek ahhoz, hogy ezen iskola necsak kellő számú kitűnő embert képezzen ki elméletileg és gyakorlatilag, hanem egy-