Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-34

3í. országos ülés 1906 Julius 21-én, szombaton. 241 álljon az intézőknek a helyi viszonyokra és a körülményekre való' tekintettel méltányosabb árat megszabni. (Helyeslés.) Különben az eddigi telepítéseknél azt tapasztaltuk, hogy ha valamely régebbi telepítés nem sikerült, annak fő oka az volt, hogy az illetők nem rendelkeztek elég anyagi és intellektuális erővel. Az ujabb telepítéseknél ügyeltünk arra, hogy jól megválaszszuk a telepeseket anyagi, intellektuális és erkölcsi erejük szempontjából, és ennek tulajdonithatjuk azt, hogy az ujabb telepítések általában és nagyjában véve sikerülteknek mondhatók. A mi azt az eszmét illeti, hogy iparkodnunk kell, hogy az Alföldön a helyes, az egészséges és okszerű parczellázásnak minél inkább tér nyittassák, abban teljesen osztozom t, képviselőtársammal; nemkülönben osztozom abban is, hogy az államnak kötelessége közvetlenül elősegíteni azt a törekvést, hogy az alföldi birtokosok egy része, ha jaarczellázza a birtokot, iparkodjék erdőbirtokot vásárolni. Abban a törvénytervezetben, a melyről beszéltem, foglaltatik ez iránt is bizonyos rendelkezés. De általában arra kérem a t. házat, hogy a birtok politikai nagy kérdéseket most ne tárgyaljuk. (Helyeslés.) Hiszen jeleztem, hogy a törvénytervezetet be fogom nyújtani;. de még a törvénytervezet benyújtása előtt szándékozom egy szaktanácskozmányt tartani, a melyen az illetékes tényezőket meghallgatom és ha azután ez a törvénytervezet benyujtatik, akkor lesz mód és alkalom ezt az egész kérdést tüzetesen és minden irányban megbeszélni. Több oldalról felhozatott a külföldről visszatelepülök birtokszerzésének kérdése. E részben utalok arra, hogy már a jelen költségvetésben van egy tétel arra felvéve, hogy a külföldről visszajövő honfitársainknak lehetővé tétessék, hogy tájékozzák magukat, hol szerezhetnek birtokot, hol települhetnek meg. Bizonyos anomália van a tekintetben, hogy a kik kivándoroltak és vissza akarnak jönni, feltétlenül ragaszkodnak a régi községhez, a melyben laktak, (ügy vanf) Mesterségesen felverik a föld árát s megtörténik, hogy száz forintról felverik 5—6 száz forintra, vagy többre is . . . Éber Antal: Az nem megy máskép ! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter:... mig a szomszéd községben, a hol ugyanolyan föld van, megmarad a föld régi ára, és nem mennek oda, a hol pedig eladó birtok is van és a hol könnyen is települhetnének. Itt mindenesetre szükség van arra, hogy az állam jóakarókig és önzetlenül közvetítsen és figyelmeztesse a visszatelepülni kívánókat, hogy hol települhetnek meg czélszerüen. A mit nemzetiségi szempontból felhoztak a t. képviselő urak, erre röviden csak annyit mondhatok, miszerint nagy tévedés azt hinni, hogy mi gazdasági tekintetben hátrább teszszük KÉPVH, NAPLÓ. 1906 1911 II. KÖTET. a nemzetiségeket. Példákat hozhatok fel arra, hogy a magyar állam nemzetiségi vidékeken gazdasági irányban mily áldozatokat hoz. Csak a nagy hegyvidéki akczióra utalok, a mely majdnem kizárólag nemzetiségi területen történik. Méltóztassék elmenni a Szászföldre és megnézni, hogy mezőgazdasági tekintetben az mily haladást mutat? (Elénlc helyeslés.) De nézzük csak az ország Délvidékét, hogy állattenyésztés tekintetében az mennyire fejlődött, (ügy van!) Magában Krassószörényben a szarvasmarhának egy uj fajtája keletkezett és pedig az állam támogatása mellett, ugy hogy maholnap ők máiszarvasmarha tenyészanyagot exportálhatnak. (Igaz! ügy van!) Szóval én azt tartom, hogy gazdasági kérdéseket gazdasági szempontból kell elbírálni. (Elénk helyeslés a középen.) Kérem, méltóztassanak a végét is meghallgatni. (Halljuk! Halljuk !) Az állami kérdéseket azután és ilyen kérdés elsősorban a telepítés, helyesen megbírálni kizárólag állami szempontból kell. (Altalános helyeslés.) A nemzetiségeknek sehol a föld kerekségén olyan dolguk nincsen, mint Magyarországon. (Elénk helyeslés és felkiáltások: Ez igy van! Ellenmondások a középen.) Szemere Huba: Ha nincs igy, menjenek vissza Szerbiába és Romániába! (Helyeslés.) Goldis László: Romániába nem férünk be a székelyektől! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Én azt hiszem, hogy engem e kérdésben is a teljes objektivitás vezet. Kétségtelen és el nem vitatható tény, hogy a nemzetiségek jogai oly erős alapokon sehol sem nyugszanak, mint nálunk. (Igaz! ügy van!) Nem is kívánja azokat senki vicziálni, én sem kívánom, de viszont azt is vegyék kérem szives tudomásul, hogy a magyar nemzet fenmaradásának biztosítékairól lemondani, abdikálni soha nem fogunk. (Elénk lielyeslés és taps. Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek t. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Még az előadó urat illeti a szó. Thorotzkai Miklós előadó: Nem kívánok a szólás jogával élni! Elnök: Mivel az előadó ur a szólás jogával élni nem kivan, következik a szavazás. Felteszem tehát a kérdést, elfogadja-e t. ház a tételt: igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kijelentem, hogy a képviselőház a tételt megszavazza. Ráth Endre jegyző' (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 56.000 korona. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Ráth Endre jegyző (olvassa) : 4. rovat. Gazdálkodási kiadások 5700 korona. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, inegszavaztatik. 31