Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-32

170 32. országos ütés 1906 Julius 19-én, csütörtökön. meg tudjuk valósítani a többi munkával párhuzamosan, hogy az azután megfelelhessen az élet igényeinek. Azt a megoldást, hogy egy-két §-ban kijelentsük, hogy a gyülekezés s egyesülés szabad, Magyarországon a mai viszonyok között elfogadni nem lehet. (Helyeslés.) Azok a panaszok, a melyeket a t. képviselő urak ez irányban felhoztak, részben igazoltak. Magam is tudom, hogy e tekintetben valóságos káosz uralkodik, minden szolgabíró azt teszi, ami neki tetszik. Azóta azonban, mióta ezt a helyet elfoglalom, talán alig egy-két eset volt, a melyben felebbezést kaptam, de ott egyenesen utasítottam a ^hatóságot, hogy engedje meg a gyülekezést. (Elérik, helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) A második határozati javaslat benyújtója Vajda Sándor t, képviselő ur, a ki annak kimondását kéri, hogy a közegészségügy államosittassék. Erre, ugy hiszem, már válaszoltam és kifejtettem azt a nézetemet, hogy ez nem elkerülhetetlenül szükséges. (Helyeslés.) Kérem tehát a t. házat, hogy ezen határozati javaslatot se méltóztassék elfogadni. Ajánlom a költségvetést. (Hosszantartó általános élénk helyeslés és taps.) Elnök: T. ház! Következik a szavazás. A kérdést akként kívánom feltenni, miután két határozati javaslat terjesztetett be.. . Hodzsa Milán: A záró szó jogával kívánok élni. (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet!) Elnök: A házszabályok értelmében csak azon határozati javaslat, illetőleg indítvány beterjesztőjét illeti a záró szó joga, a kivel együtt még kilencz más képviselő is aláirta a határozati javaslatot vagy indítványt. Minthogy a határozati javaslatokat benyújtó képviselő urak határozati javaslatai csak egy-egy képviselő által vannak aláírva, ennélfogva a záró szóhoz nincs joguk. (Helyeslés.) A kérdést akként akarom feltenni, (Halljuk ! Halljuk!) hogy először is a rendes kiadások tételére nézve fogom megejtetni a szavazást s ennek el- vagy el nem fogadása után a határozati javaslatokra vonatkozólag egyenként fogom feltenni a kérdést s azokat bocsátom szavazás alá, azért, mert ezek elleninditvány jellegével nem bírnak. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) A szavazást ezennel megejtjük. A kérdést ekként teszem fel: Méltóztatik-e a »B,endes kiadások. Személyi járandóságok« tételét 1.360.859 koronával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Határozatképen kimondom, hogy a ház a tételt megszavazta. Következik a szavazás Hodzsa Milán képviselő ur határozati javaslata felett. Ráth Endre jegyző (olvassa a Hodzsa Milán által benyújtott határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a Hodzsa Milán képviselő ur által benyújtott határozati javaslatot, igen vagy nem? (Nem!) Kimondom, hogy a ház Hodzsa Milán képviselő ur határozati javaslatát nem fogadta el. Következik a szavazás a Vajda Sándor képviselő ur által benyújtott határozati javaslat felett. Ráth Endre jegyző (olvassa a dr. Vajda Sándor által benyújtott határozati javaslatot)' Elnök: Felteszem a kérdést: Méltóztatik-e a határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Kimondom, hogy a ház Vajda Sándor képviselő ur határozati javaslatát mellőzi. Most következnék a ház határozata szerint Kecskeméti Ferencz képviselő ur interpellácziója. Mielőtt azonban az interpelláczióra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház holnap, pénteken, Julius 20-án délelőtt 10 órakor ülést tartson, a melynek napirendje lenne: először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; másodszor az 1906. évi állami költségvetés tárgyalásának folytatása. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen.) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Kecskeméti Ferencz képviselő ur interpellácziója a belügyi és a földmivelésügyi miniszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Kecskeméti Ferencz: T. ház! A mostani aratás idején sok helyen aratási sztrájk tört ki. Ezekről a sztrájkokról a közönség azt az értesülést nyerte, hogy általában izgatások következményei voltak. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk ! Felkiáltások : Helyre! Elnök csenget.) Ha az izgatást és az abból származó sztrájkokat nem helyeseljük, azt hiszem viszont, hogyha a sztrájk a munkásokkal szemben tanúsított szűkkeblűség és méltánytalanság következménye, ha a munkaadó a törvényt a maga előnyére és a munkás megrontására használja ki, és ha az a nélkül is szigorú törvények még drasztikusan is hajtatnak végre, ezt még kevésbbé helyeselhetjük és a szegény munkásosztály részére nemcsak elitélő szavunk, hanem védelmünk is lehet. T. képviselőház! A hol az élet retortáin átmenő törvénynek hézagai, hiányai mutatkoznak, ott, azt hiszem, kötelességünk ezekre rámutatni, hogy a törvények kijavíttathassanak. Ilyen szempontok vezérelnek engem, a mikor most a békési aratási sztrájkot itt a házban szóvá kívánom tenni. (Halljuk! Halljuk!) Békésen gr. Wenckheim Frigyes u. n. vizes-fásmelléki és tárhosi uradalmaiban volt sztrájk. Ez a sztrájk a mi meggyőződésünk és tapasztalatunk szerint, kik annak jelentkezését, lefolyását közelről szemlélhettük, sőt az egyezkedésben is részt vettünk, nem izgatás következménye, hanem az önfentartás ösztöne vezérelte a munkásokat a sztrájkba. Fábry Károly : Szocziálista azért volt közöttük!