Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-28

fi 28. országos ülés 1906 Julius lí-én, szombaton. fogunk mindenkor kitartani és törvényes utón és alkotmányos fegyverekkel küzdeni. Midőn mi ezen gondolatoktól áthatva és ezen elvek által vezéreltetve, ezen zászló alatt a t. házba mint párt bevonultunk, nagy meglepeté­sünkre azon sajnos tapasztalatra jutottunk, hogy pártunk minden parlamenti szokás ellenére el nem lett ismerve, és a pártunk részéről ugy a ház alakulása alkalmával, valamint később az egyes bizottságok kiegészitése alkalmával emelt ép oly jogos, mint méltányos igények egyszerűen igno­rálva és mellőzve lettek, és mi magunk nem eléggé barátságos módon lettünk fogadva. Mindezek a jogsérelmek, és mindezek a mellő­zések azonban nem fognak minket visszariasztani attól, hogy mi az általunk indikált utón tovább haladhassunk ; nem egyrészt azért, mert mi még nem vesztettük el minden reménységünket arra nézve, ellenkezőleg még él bennünk az az erős meggyőződés, hogy el fog jönni és a haza valódi érdekében el is kell jönnie annak az időnek, a midőn a haza boldogsága, jóléte és nagysága polgárainak, nemzetiségeinek és népeinek jólété­ben, boldogságában és az összes honpolgároknak testvéries és a hazaszeretetben összeforrt egyet­értésében és együttérzésében fogja feltalálni alap­jait, másrészt pedig nem azért, mert a mi ittlé­tünk törvényes és alkotmányos alapon nyugszik, továbbá azért, mert a mi létünk és parlamentáris működésünk tulaj donképen nem is függ az egyes pártok elismerésétől, vagy el nem ismerésétől, és mert utóvégre is a mi pártunknak létezése és erőssége küldőinknek, a hazai nemzetiségek milliói­nak lelkében van és mert ezeket a milliókat sem ignorálni, sem eltüntetni nem lehet. De az országgyűlési pártok részéről tapasztalt ezen méltánytalan és politikailag mivel sem indo­kolható fogadás és mellőzésnél még fájdalmasab­ban érintett minket az igen t. miniszterelnök ur által a kormány nevében a ház elé terjesztett programm és annak egész iránya. Az alkotmány­ellenes kormány bukása és a parlamentáris és alkot­mányos élet és jogrend visszaállítása után mi, nemzetiségiek, azon reményben voltunk, hogy az uj éra alatt a jelenlegi kormány épen az általa és a vele szövetségben levő koalizált pártok által perhorreskált régi kormányoknak a kormányzati rendszerével szakítani fog, és az ország és annak összes népei érdekében belügyi, közigazgatási, igazságügyi, gazdasági, de különösen vallás- és közoktatásügyi téren minden tekintetben az igaz­ság, a fennálló törvények, különösen pedig a nem­zetiségi törvény őszinte és becsületes végrehajtása mellett, minden egyéb faji és politikai mellék­tekintetek félre tételével, egyedül a teljes jogegyen­lőség alapján fogja kormányzati feladatait fel­fogni, kontemplálni és azokat érvényesiteni, még pedig azon alkotmányos elvnél fogva, mely sze­rint alkotmányos országokban a kormány a törvé­nyeknek nemcsak őre, hanem egyszersmind azok­nak végrehajtója is. E helyett azonban mély sajnálattal tapasz­taljuk, hogy az uj kormány e téren is a régi kor­mányok rendszerét követve, az állami élet minden terén majdnem kizárólagosan az u. n. magyar nem­zeti állam, (Élénk helyeslés.) vagy helyesebben az etnikai magyar faj érdekeinek áll szolgálatában. Ezen eljárással szemben engedjék meg azt a meg­jegyzést tenni, hogy nézetem szerint ez minden tekintetben téves és tarthatatlan állapot, a mely eredményre nem vezethet, mert ez nem egyéb, mint az uralkodó magyar nemzetnek mesterséges utón, mesterséges eszközökkel való elősegítése, és nem egyéb, mint a hon többi polgárainak nem­csak negligálása, hanem mintegy megfosztása azon jogoktól, a mely jogok őket is a közös haza oltárán mindenkor készségesen hozott áldo­zatok árán jogosan megilletik. Minden félreértés elkerülése végett és minden gyanúsításnak elejét veendő, kijelentjük itt a t. házban és a világ előtt, hogy mi, nemzetiségiek, e hazában nem kívánunk és nem követelünk a nemzetiségiek részére semmiféle olyan territoriális, külön nemzeti jogokat, nem államot az államban, sem nem támasztunk és követelünk a haza valódi érdekeivel, a magyar nemzet szuverenitásával és egységével ellentétben áUó követeléseket és jogokat. Épen ezért ezúttal is nyíltan és ünnepélyesen til­takozunk az ezen czimen ellenünk szórt minden­féle alaptalan és valótlan vádak és rágalmak ellen. Követeljük azonban egész határozottan a tör­vényekben részünkre biztosított alkotmányos jo­gainkat és követeljük azt, hogy egyenlő kötelezett­ségek mellett egyenlő j ogokban is részesülj ön min­den téren a haza minden egyes polgára és minden egyes nemzetisége egyaránt. (Felkiáltások jobb­felől: Ez meg is van!) Mindezen jogos, méltányos és magasztos elvek megvalósítása érdekében áll az egész ország­nak, mert mi azt hiszszük, hogy a haza jóléte és konszolidácziója sem kifelé, sem befelé másként meg nem valósitható. Meg lehetnek róla győződve, hogy ezek nem pusztán nemzetiségi gravámenek, hanem ellenkezőleg, mindez az országnak egyik fő érdeke és a mely kormányok, illetőleg bölcs állam­férfiak, a melyek és a kik a nemzetiségi kérdést szerencsésen fogják megoldani és ezáltal az ország belbékéjét és a polgárok egyetértését meg fogják teremteni, halhatatlan érdemeket fognak maguk­nak szerezni a haza körül. Egyenlő kötelezettségek egyenlő jogokat von­nak maguk után és mi nemzetiségiek ugy a kor­mánynak expozéjából, valamint a költségvetésből arra a szomorú tapasztalatra jutottunk, hogy az államélet terén általánosan, főkép pedig a köz­gazdaság és a közoktatás terén az összes hon­polgárok által alimentált állami pénzekből bőkezűen dotáltainak a különösen exkluzív magyar érde­kek, nevezetesen pedig a birtokpolitika terén az úgynevezett telepítés és parczellázások keresztül­vitelénél, a vallásügy terén pedig a speczifikus magyar egyházak kiváltságos segélyezése által, a közoktatásügyi politika terén kizárólagosan ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom