Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-31

112 31. országos ülés 1906 Julius 18-án, szerdán. mást. Nem is beszéltem másról és nem beszélek másról, csak az ellen az elmélet ellen védekeztem, hogy a nyomda utján közzétett termékhez pedig abszolúte soha semmi körülmények között még a független birónak se legyen szabad hozzányúlnia. Bródy Ernő: Az illetékes birónak igen ! Polónyi Géza igazság ügy miniszter: Erre nézve, azt hiszem, felesleges tovább nyilatkoznom. Ezeknek elmondása után, miután a t. képviselő ur a tételt meg nem támadta, kérem, méltóztassék a tételt elfogadni. (Élénk helyeslés.) Darányi Ferencz jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél: T, képviselőház ! A sommás eljárási törvény folytán abba a helyzetbe jutottunk, hogy a magánjogi igényeknek, azt lehet mondani, 80%-át végérvényesen a kir. törvényszékek döntik el, tehát az összes magánjogi pereknek 80%-a a kir. törvényszékek határozatától függ. A mi a kir. törvényszékek felebbezési tanácsának judikaturáját illeti, a ki azt ismeri, igazán nem mondhat mást, mint hogy az anarchiát létesít a magyar igazságszolgáltatásban. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Vlád Aurél: Az igazságügyminiszter ur által beterjesztett statisztikai adatokkal fogom igazolni, hogy a kir. törvényszékek felebbezési tanácsának judikaturája egyáltalában nem állja meg a helyét. Ugyanis a kir. törvényszékeknek a kir. táblánál felülvizsgálattal megtámadott Ítéleteinek 37%-át megváltoztatják, a kir. Kúriánál megtámadott Ítéleteknek pedig 27%-át megváltoztatják. Tehát a felülvizsgálattal megtámadott ügyeknek egyharmad részében megváltoztatják az illetékes törvényszékek ítéletét. Ha tekintetbe veszszük azt, hogy azokban az ügyekben, a melyekben felülvizsgálat nincs, a legtöbb törvényszék igazán felületesen jár el, igazán megtöri az ügyet, mert nem törődik azzal, hogy meg van-e érve az ügy arra, hogy Ítéletet hozzon, hanem gyorsan akar vele végezni, hogy a numerus nagyobb legyen: akkor bátran állithatom azt, hogy a meg nem felebbezhető, illetőleg felülvizsgálattal meg nem támadható ítéleteknek fele nem állja meg a sarat. Itt véleményem szerint, ha gyökeresen akarunk ezen segíteni, ezt de lege lata a felülvizsgálati jognak kiterjesztése, vagy de lege ferenda törvényhozás utján lehet elérni. De más irton is lehet már e fölött intézkedni és pedig olyanformán, ha a t. igazságügyi kormány a törvényszéki elnökök kinevezésénél arra ügyel, hogy megfelelő, jogilag képzett egyének és ne csak adminisztratív képzettségű egyének ültettessenek bele a törvényszéki elnöki székekbe, továbbá, ha megfelelő táblabirákat nevez ki a kir. törvényszékekhez, és ha adminisztratív intézkedésekkel arra törekszik, hogy a felebbezési tanácsokban igazán csak jogilag képzett emberek foglaljanak helyet. Mert botrány, t.' képviselőház, hogy olyan birák, a kiket a járásbíróságtól azért tettek át a törvényszékhez, mert nem feleltek meg mint egyes birák, a törvényszékhez kerülve, most a felebbezési tanácsban foglalnak helyet. Én konkrét adatokat mondottam el. A kérdés nagyon fontos, t. ház, mert hogyha gyorsan nem segitünk ezen, az a 67 törvényszék azon ügyekben — és ez az ügyeknek a zöme — melyek semmiféle jogorvoslattal meg nem támadhatók, valóságos anarchiát fog teremteni a magyar igazságszolgáltatásban. Egyes törvényczikkekkel homlokegyenest ellenkeznek a hozott ítéletek. Konkrét adatokkal szívesen szolgálhatok a t. igazságügyminiszter urnak vagy az államtitkár urnak és egy egész csomó ítéletet hozhatnék fel a magam praxisából, a melyekben a törvény világos rendelkezése ellenére hozott Ítéletet az ülető tanács azokban az ügyekben, a hol tudja, hogy felülvizsgálatnak helye nincsen. Nem is törődnek sokat azzal, hogy jogilag és a törvénynek megfelelően van-e az Ítélet megszerkesztve, hanem csak sietnek, hogy túlessenek rajta. Hogy ez a gyakorlat a felebbezési tanácsoknál, azt a praxisból tudom. Polónyi Géza igazság ügy miniszter: T. ház ! Csak nagyon röviden szólalok föl. A képviselőház nem semmitőszéki fórum és a képviselőház elé nem lehet jogorvoslattal jönni elvesztett perekben. (Helyeslés.) Még kevésbbé szabad a független biró által meghozott Ítéleteket meggyanúsítani. (Altalános helyeslés.) Tessék a képviselő urnak valami konkrét ügyben orvoslást követelni és én szívesen állok rendelkezésére, de általános gyanúsításoktól és a birói ítéletek kompromittálásától talán méltóztassanak eltekinteni. (Általános helyeslés.) Vlád Aurél : Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök : Tessék a képviselő urnak szólni. Vlád Aurél : T. képviselőház ! A t. igazságügyminiszter ur, ugy látszik, félreértette szavaimat. Én épen hivatalos adatok alapján mutattam ki, hogy azokban az ügyekben, a melyekben felülvizsgálatnak van helye, a megtámadott ítéleteknek 30 százaléka lett megváltoztatva, tehát azoknak egy harmadrésze. Kimutattam továbbá azt is, hogy 90 százaléka a pereknek olyan, a melyekben felülvizsgálatnak helye nincsen, tehát a fenmaradó 10 százalékban, t. i. 1000 K-n felül terjedő perekben, 30 százalék lett a felső bíróságnál megváltoztatva, tehát az ügyeknek egy harmadrésze. Elképzelhető, hogy mi történik a másik 90 százaléknyi esettel, a mit nemcsak a saját gyakorlatomból, hanem sok ügyvédtársamtól hallottam. Tehát nemcsak egyes törvényszékek területén történik ez, hogy azon ügyekben, a melyekben tudja az illető felebbezési tanács, hogy felülvizsgálatnak helye nincsen, nagyon is felületesen szoktak eljárni. Én olyan mizériákat hoztam fel — nemcsak általános vádakat — és épen az igazságügyi kormány jelentése alapján hoztam ezeket elő, a melyeken gyökeresen segíteni kell, és fel is emiitettem, hogy de lege ferenda a felülvizsgálati jognak a kiterjesztésével, de lege lata pedig adminisztratív