Képviselőházi napló, 1906. II. kötet • 1906. julius 14–julius 30.

Ülésnapok - 1906-30

§8 30. országos ütés 1906 Julius 17-én, kedden. a rendeletek nem jogszabályt alkotó rendeletek, ez nem egy kormányhatósági rendelet, a mely jogszabályt állapit meg bármely hatósági közeg részére, ez egy úgynevezett végrehajtási rendelet, a mely csak a kezelő közegek számára van kiadva. Ez esetben miről van szó? Sző van arról, hogy a kereskedelmi miniszter értesiti a postá­sokat, hogy ha a bíróság vagy a rendőrség — mert a rendőrségről is beszélt a t. képviselő ur, igen, mert ha méltóztatik a kivándorlási tör­vényt egy kicsit megtanulni, abban a rendőrség számára is van ilyen jogosítvány, — ha a rend­őrség vagy a bíróság fordul hozzátok, tudjátok magatokat mihez tartani. És mit tartalmaz ez a rendelet ? Szórói-szóra idézi a törvénynek szakaszait és semmit egyebet. Már most, t. képviselőház, a rendelet álta­lában nemellenkezhetika törvénynyel, ugy-e bár ? Az a jwstahivatalnok pedig, — és itt van a tendencziája ennek a felszólalásnak — az a postahivatalnok nem rendelkezik és nem rendeli el a levél lefoglalását. Azt elrendeli a biró vagy a rendőrség, ő csak a hozzáérkezett meg­keresést foganatosítja. Már most, t. képviselőház, az igazságügyminiszter értesiti a bíróságot, hogy a kereskedelmi miniszter a kezelés szempont­jából egy ilyen rendeletet adott ki. Ez történt csak. Különben megmondottam, hogy az állam­titkár ur részletesen is fel fogja világosítani a t. képviselő urat tévedéseiről, de én a magam részéről egyet még bozzáteszek. Lehet, t. ház, magam sem állítom, hogy én hiba nélkül volnék, lehet, hogy téved vagy hibázik valamely minisz­ter, mert hibázni csak az nem hibázik Deák Ferencz szerint, a ki semmit sem csinál. Minél többet cselekszik valaki, annál inkább ki van téve annak, hogy hibázhat. Ha tehát a t. kép­viselő urnak csak e miatt ingott meg a bizalma, jobban tette volna, ha megkérdez engem és akkor én megmondom a t. képviselő urnak: jelöld meg, hogy miben látod a sérelmet e ren­deletben és megígérem Kossuth Ferencz nevében is, hogy 24 óra leforgása alatt ezt a sérelmet rejmráljuk. De ilyent nem hallottam tőle, a mint­hogy különben ebben a rendeletben sérelem nem is lehet, hiszen világosan csak a törvény szavait idézi, egyebet nem tesz, az egy kezelési utasítás és nem jogszabályt alkotó rendelet. (Az elnöki széket Justh Qyula foglalja el.) Ezek után, t. ház. fölösleges volna e kér­déssel a t. képviselőházat még bővében untat­nom. Ezen hosszabb előterjesztésem után csak röviden jelzem, hogy, a mennyiben bizalmukkal még tovább is megajándékoznak, kötelességem­nek fogom tartani a legsürgősebb reformok tekintetében a képviselőháznak már az őszi ülés­szak alatt előterjesztéseket tenni. Természetes, t. kéj)viselőház, hogy itten a törvényalkotások­nak egy egész nagy programmja merül fel. Az egyiknek a materiális jog — majd a büntető jog — majd a polgári jog terén sürgős a reform, a harmadiknak az alaki jogok reformja, a negye­diknek az ügyvédi rendtartásé, az ötödiknek a nyugdíjintézet stb., a hiteltörvények, a végre­hajtási törvény, a csődtörvény reformja stb. stb. Én csak röviden jegyzem meg, hogy körülbelül húsz törvényjavaslat, nem az én érdememből, hanem még alkotmányos elődeimnek érdeméből, félig-meddig készen van a minisztériumban. Hogy ezekre nézve milyen sorrendet kövessek, t. kéjDviselőház, ezt a kérdést egy szaktanács­kozmány elé fogom vinni, mert ez odatartozó kérdés és ott döntendő el. A magam részéről csak annyit jelzek, hogy sürgősen szükség lesz a kúriai bíráskodásról szóló törvénynek hala­déktalanul való novelláris revideálására. (He­lyeslés.) Szükség lesz a lejárófélben lévő kon­zuláris bíráskodásnak kérdésében a rendezke­désre, és szükség lesz, t. képviselőház, hogy lel­kesedésemnek egész hevével, munkás igyekeze­temnek teljességével támogassam a miniszter­elnök urat és a kormány többi tagjait is az alkotmányunk védelme szempontjából előterjesz­tendő törvényjavaslatok előkészítésében. (Elénk helyeslés). Ehhez hozzáteszem még, és ez egyéni am­biczióm és ezt az emléket szeretném magam után hátrahagyni, hogy egy gyakorlati pályáról idehelyezett miniszter rövid idő alatt bebizo­nyíthassa, hogy a pereknek a rohamos apasz­tását lehet eszközölni; az igazságszolgáltatást feltétlenül gyorsabbá akarom tenni. (Helyeslés.) Ezt azonban nem szólamokkal kívánom meg­valósítani. Buzgó törekvésem, hogy a legrövidebb idő alatt, azon határok között, a melyeket a t. képviselőház áldozatkészsége számomra anya­gilag nyújtani fog, Magyarországon a birtok­viszonyokat és a telekkönyveket teljesen rendbe­hozzam, hogy ezáltal a legveszedelmesebb perek légióit kiirtsam és azt a hitelt, a melyre a magyar közbirtokosság nagyon régen rászolgált, annyira megjavítsam, hogy legalább ezen a téren a telekkönyvek akadályt ne képezzenek. (Élénk helyeslés.) Ezekre kérem a kéjrviselőkáz támogatását, Ne féltse senki se a sajtószabadságot, se Ma­gyarországnak semmiféle szabadságát. Kérem a tétel elfogadását. (É énk éljenzés és taps.) Günther Antal: Arra kérem a t. ház enge­delmét, hogy daczára az előrehaladott időnek, röviden és szárazon helyreállítsam azt az igazi tényállást, a mely a szóban forgó rendeletre nézve fenforog és hogy megvilágítsam annak az álláspontnak teljes tarthatatlanságát, a melyet Yázsonyi t. képviselőtársam ezen rendelettel szemben elfoglalt. (Halljuk! Halljuk!) A t, képviselő ur azt kérdezi, hogy mire­való volt r egyáltalában, hogy ez a rendelet ki­adatott. Én azok után, a miket az igazságügy­miniszter ur erre nézve mondott, csak azt akarom megjegyezni, hogy a magyar kereskedelmi mi­niszternek utolsó rendelete, a mely a postával,

Next

/
Oldalképek
Tartalom