Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-8

M 8. országos ülés J9(J6 június 1-én, pénteken. tóztassanak itt az elnöki emelvény előtt megjelenni és az esküt letenni. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző urat pedig kérem, hogy az eskümintát felolvasni szíveskedjék. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa az eskümintát. Gr. Batthyány József, Gál Sándor, Issekutz Győző, gr. Károlyi István, Leitner Adolf és Zboray Miklós leteszik az esküt, a mit a ház tagjai állva hallgatnak végig). Elnök : Miután az összeférhetlenségi állandó bizottságnak nem minden tagja tette le az esküt, felkérem azokat, a kik a mostani ülésen meg nem jelentek, hogy a ház legközelebbi ülésén ezen esküt letenni szíveskedjenek. Következik az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat és a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentése (írom. 14, 28). Házszabályaink szerint az első szó az előadó urat illeti. Hoitsy Pál előadó: Igen t. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Most, mikor elérkezett végre ránk nézve is a cselekvésnek ideje, mikor ezer teendőt kell elvégeznünk, mikor minden munkánk sietős, méltóztassanak nekem megengedni, hogy szűken mérjem a szót és a javaslatra vonatkozólag csak a leglényegesebbet adjam elő, a mi annak megértésére vonatkozik. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztatnak jól tudni azt, hogy mi voltakéjien jelenleg is az exlex-állapotban vagyunk, mert a kormánynak kinevezésével csak az alkotmány formái lettek helyreállítva, de maga a törvényenkivüü állapot meg nem szűnt, a kormánynak nincs joga sem bevételeket eszközölni, sem pedig kiadásokat folyósitani. Ezen törvényjavaslat által ezt a jogot kivánja magának a kormány megadatni, még pedig a lehető legrövidebb időre, körülbelül két hónapra, vagyis ezen esztendő Julius havának utolsó napjáig. Kivánja jiedig e jogot megadatni az 1904-iki költségvetési törvénynek adatai és számai alapján. E tekintetben némileg el kellett térni az eddigi szokástól. A szokás ugyanis az, hogy mindig az előző évnek költségvetési törvénye szokott alapul elfogadtatni. Ebben az esetben ez keresztülvihető nem volt, mert — a mint bölcsen méltóztatik tudni, — az 1905. esztendőre a költségvetési törvény soha megszavazva nem lett. Az bizonyos, t. képviselőház, hogy ez által némely jogos igények kielégithetők nem lesznek. Vannak ugyanis olyan tételek, a melyek az 1905. évi költségvetési javaslatba fel voltak véve és az illetők, a kikre ezek vonatkoztak, abban a reményben éltek, hogy részükre az 1905. év folyamán ezen összegek utalványozva lesznek. Ilyen pl., hogy mást ne említsek, a protestáns tanárok fizetési pótléka. Ezeket az 1904. évi költségvetés alapján ma folyósitani nem lehet. Ez azonban csak csekély baj, mert hiszen ez a felhatalmazás csak két hónapra kéretik, két hónap múlva, reméljük, hogy a költségvetési törvény el fog készülni és mindezek és ehhez hasonló bajok orvosolhatók lesznek. Az u. n. indemnitási törvény, hogy ezzel a nem annyira rossz, mint csúnya szóval éljek, ki is volna merítve. Ez alkalommal azonban a kormány messzebbmenő felhatalmazásokat is volt kénytelen kérni a törvényhozástól, épen a viszonyoknak nyomása alatt. {Halljuk ! Halljuk !) Az egyik felhatalmazás arra vonatkozik, hogy az 1905. év bevételei és kiadásai mikép könyveitessenek el ? Ezek a bevételek befolytak és ezek a kiadások el lettek költve. Itt az esztendő voltaképen már le van zárva és a mostani kormány arra nézve még csak felelősséget sem vállalhat, hogy ennek az 1905-ik esztendőnek pénzügyi eredményei mikép és hogyan számoltassanak el. De viszont tekintetbe kellett venni, t. képviselőház, az országgyűlésnek azt a jogát, hogy a zárszámadások tételeit a költségvetés tételeivel összehasonlíthassa, azok felett kritikát gyakorolhasson és ha szükséges, intézkedéseket tehessen. Ez csak oly módon érhető el, hogy ha az 1905. évnek a zárszámadásai az 1904-iki, törvényesen meghozott költségvetési törvénynek czimei, fejezetei és rovatai szerint könyveltetnek el és a hol valami eltérés mutatkozik, arról a képviselőháznak minden egyes alkalommal külön jelentés teendő és azokra nézve a képviselőháznak joga fentartandó. Én azt gondolom, t. képviselőház, hogy ez a lehető legegyszerűbb, a lehető legjobb, sőt az egyetlen lehető mód, hacsak a képviselőháznak jogát tángálni nem akarjuk. (Helyeslés.) Kér továbbá a kormány ebben a törvényjavaslatban felhatalmazást az 1905. évben és az 1906. esztendő első negyedéből származó adótartozásoknak legenyhébb módon való behajtására. Ez, t. képviselőház, a törvényjavaslatnak épen az a része, a melyben az uj korszaknak szelleme a legnagyobb mértékben megnyilatkozik. (Igaz ! ügy van !) Szokatlan dolog az, t. képviselőház, hogy finánczkormányok afféle javaslatokkal jöjjenek a képviselőház elé, hogy az adófizető polgárok baján mikép lehetne segíteni s azoknak mikéjien lehessen a legmesszebbmenő engedményeket adni. Szokatlan jelenség ez nemcsak mi. nálunk, hanem általában mindenütt, mert a finánczkormányoknak elsősorban kötelességük a fmáncziák rendbentartására fordítani minden igyekezetüket. Szokatlan az az egész világon és ezért mondom, hogy itt nyilatkozik meg leginkább az a szellem, a mely átjárta az egész nemzetet, midőn maga a kormány kéri a törvényhozást, hogy ne a szigort alkalmazza, hanem a legnagyobb engedékenységgel járjon el a ])olgárokkal szemben. (Helyeslés.) A felhatalmazást a kormány a következő feltételek alatt kéri. Először is mondassék ki az, hogy a kinek ötnegyed évre vonatkozólag adótartozásai — nem adóhátralékai, csak adótartozásai — vannak, minden további megkérdezés nélkül két egyenlő tételben olyképen fizethesse a maga adóját, hogy az egyik részletet 1906 októ-