Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-7
54 7. országos ülés 1906 május 30-án, szerdán. jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: T. ház ! Kimutatásokat vagyok bátor a ház asztalára letenni, a melyek előzetes intézkedés folytán a költségvetés tárgyalásakor mutatandók be. Ezek vonatkoznak a közös hadsereg nevelő- és képzőintézeteire (írom. 31) és a honvédképző intézetekre (írom. 32) az 1904. évről, a hadmentességi dijalapra az 1903—1904. évről (írom. 33, 34), a tiszti áthelyezésekre 1903., 1904. és 1905. évről (írom. 35, 36), a honvédmenházra az 1903. és az 1904. évről (írom. 37, 38). Ezen utóbbi együttes jelentést a belügyminiszterrel egyetértőleg bátor vagyok a ház asztalára letenni és kérem, méltóztassék ezeket a jelentéseket kinyomatni és jelentéstétel végett a véderő-bizottsághoz utasitani. Thaly Kálmán : Én bátorkodom azt indítványozni, hogy — mivel a jelentések közül melyik a hadmentességi dijalapról szól, a pénzügyi bizottsághoz is utasitandó és mivel a t. honvédelmi miniszter ur esak azt kérte, hogy a véderő-bizottsághoz utasittassék — a hadmentességi alapról szóló jelentésre vonatkozó határozat ugy mondassék ki, hogy az nemcsak a véderő-bizottsághoz, hanem egyúttal a pénzügyi bizottsághoz is utasittatik. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen.) Akkor tehát kimondom a határozatot, hogy ezen jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és a véderő-bizottsághoz utasíttatnak, a hadmentességi dijalaj>ról szóló jelentés azonban azonkívül még a j)énzügyi bizottsághoz is utasittatik. A jövő ülés napirendjére nézve a következő javaslatot bátorkodom tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Holnap, vagyis május 31-én ne tartson ülést a ház, hanem a jövő ülést holnapután, 1906. évi június elsején d. e. 10 órára tűzze ki. Ennek a napirendjén pedig a következő tárgyak lennének : 1. az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása ; 2. az összeférhetlenségi bizottság elnökének, helyettes elnökének és tagjainak eskütétele; 3. törvényjavaslat az államháztartás ideiglenes viteléről; 4. a miniszterelnök ur által a kvóta-deputáczió megválasztása tárgyában beterjesztett határozati javaslat. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.)Tehát igy mondom ki a határozatot. Következik az interpelláczióknak előterjesztése. Egry Béla jegyző: Vajda Sándor! Vajda Sándor: T. ház ! Miután a negyven évig uralmon volt liberális párt megbukott, mi, a nem magyarajku nemzetiségek (Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja el.) azt hittük, kogy nemcsak a liberális párt, hanem azon rendszer is megbukott, a mely ezt a pártot jellemezte. Reménykedtünk abban, hogy az ország összes lakosságára, nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül, jobb idők fognak elkövetkezni. És okunk volt, hogy ezt higyjük, mert azok a pártok jutottak uralomra, hatalomra, a melyeknek volt részük a brutalitásokban és a jogtiprásban. Mi azt hittük, hogy azok, kik évtizedeken át nyögték ezt az igát, méltányolni fogják tudni azoknak érzéseit, a kik szintén jogtiprást kénytelenek eltűrni és be fogják látni, hogy a liberálispárt népszerűségét azzal biztosította magának ebben az országban, hogy mindannyiszor előhozakodott a nemzetiségi mumussal, valahányszor pedig jogtiprásról volt szó, mindig azt mondta, hogy a magyarság, a nemzet — és más ilyen jelszavak — érdekei követelik, hogy brutalitásokkal fojtsák el a nemzetiségek jogos követeléseit. (Nagy mozgás.) Azt hittük a koalicziós pártokról, hogy jobb időket, uj korszakot fognak teremteni. Hiszen nem is olyan régen történt, hogy a koaliczió kereste fegyverbarátságunkat és hogy a mostam igen t. kereskedelmügyi miniszter ur elismerte pártnak a mi pártunkat és elnökünket a nemzetiségi párt elnökének titulálta, mert akkor még ők is szenvedtek a nyomás alatt. És most még is látjuk bekövetkezni azokat az időket, mikor a hatalmas koaleált pártok szegre akosztották, vagy mondjuk eufonikusan, a hogy az uraknak tetszik és a hogy most közszájon forog: felfüggesztették elveiket, vagy várakozási álláspontra helyezkedtek mindaddig, a mig jobb idők következnek be. (Mozgás.) És miért tették mindezt, uraim ? Csakis azért, hogy megmeneküljön a koaliczió azon nehéz nyomástól, a mely alatt nyögött. Logikusan következtetve elvárhattuk, hogy ezek a választások, a melyeket a koaliczió rendezett és véghezvitt, végre szabad választások lesznek. (Élénk felkiáltások a baloldalon: Azok is voltak!) És elvárhattuk, hogy a nem magyarajku nemzetiségek beküldhetik embereiket annál is inkább, mert azt hittük, hogy a koaliczió kebelében már feltámadtak azok az eszmék, a melyeket két emberöltőn át hiába hirdetett Mocsáry Lajos. Csalatkoztunk azonban, t. ház. (Felkiáltások a baloldalon : Már is !) Pap Zoltán : Ilyen hamar csalatkoztak ? (Derültség.) Rákosi Viktor: Előre feltették, hogy csalatkozni fognak. Vajda Sándor: Be fogom bizonyítani. (Halljuk ! Halljuk !) Nemcsak velünk történt meg az ilyen, előfordult ez olyan választókerületekben is, a hol a zsidó honpolgárok döntik el a választás sorsát. Ismert tény, hogy Rózsahegyen rákényszeritették a zsidóságot, hogy a néppárti jelöltre szavazzon, mert az volt a hivatalos kormánypárti jelölt. (Zaj és ellenmondás.) Nem átallotta a belügyminiszter a zsidókat terrorizálni. (Élénk ellenmondások.) Elnök : A szónok urat figyelmeztetem, hogy oly kifejezéseket ne használjon, a melyek sértők és azért a kifejezésért, hogy a belügyminiszter terrorizált, rendreutasítom. (Élénk helyeslés.) Vajda Sándor : Tudomásul veszem. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vajda Sándor: Ha így kényszeritették azt a zsidóságot, a mely zsidóság fürge pennáinak köszönheti a belügyminiszter ur írói reputáczióját, akkor mit mondjunk mi nem magyarajku nemzetiségiek? Természetes dolog, hogy ellenünk