Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-6

6. országos ülés 1906 május 29-én, kedden. 41 szükség van, miután ma már belátják mindany­nyian, hogy Magyarországnak vagy demokratikus lesz az alkotmánya, jyagy gyenge lesz és ingatag mindörökké. (Ugy van!) Azt az álláspontot, a melyet most egy eszten­deje fejtettünk ki ebben a házban ; teljes egészé­ben fentartjuk ma is. Ebből az okból szívesen látjuk az általános választói jog behozatalának bejelentését. Aggodalmunk azonban az, hogy azok a pártok, melyek még tavaly szinte vissza­utasító álláspontot foglaltak el ezzel a reformmal szemben, az általános választói jogot nem a tiszta demokratikus álláspontból, hanem pártszempont­ból kiindulva fogják megcsinálni. Nem ismerjük, tehát nem kritizálhatjuk az általánes választói jogra vonatkozó törvényjavaslatot és azért azt hiszem, az ország nyugalmának tenne szolgálatot a kormány, hogy ha azt a törvényjavaslatot mi­előbb közzétenné . . . Egy hang (halfelöl) : Majd rákerül a sor. (Zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán : . . . ugy hogy mindenki vagy megnyugodhassak benne, vagy állásfoglalását ah­hoz mérje. (Zaj.) Nem indokolatlan az az aggodalmaskodás, a melylyel én az általános választói jog bejelentését fogadom. Ha igaz az, hogy három-négy év múlva az ország népe a maga egészében lesz hivatva, hogy az urna elé lépjen és meggyőződése szerint szavazzon, akkor azt hiszem, az ország népének erre előkészület, politikai iskola kell. (Ugy van I a közép hátulsó padjain.) Vájjon mi a nép politikai iskolája ? Fájdalom, erre vonatkozólag a miniszter­elnök ur beszédében az a hézag van, hogy mikor bejelenti az általános választói jog behozatalát, teljesen figyelmen kivül hagyja, hogy a mi gyüle­kezési szabadságunk törvényben garantálva nincs, hogy a gyülekezési szabadság, a nép politikai művelődése a vidéki hatóságok kénye-kedvétől függ. Ez a hézag mindenesetre alkalmas arra, hogy mi, a kik politikailag iskolázott, öntudatos népet akarunk ebben az országban, ezzel a javas­lattal szemben még bizalmatlansággal viseltessünk. A mi a kritikát ma még kihívja, az mindenek­előtt az a körülmény, hogy a t. miniszterelnök ur országunknak egy nagyon égető kérdéséről, (Hall­juk ! Halljuk!) a nemzetiségi kérdésről említést nem tett. Én meg vagyok róla győződve, hogy egy egészséges, egy igazságos, demokratikus reform nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nemzeti­ségi sérelmeket legalább részben orvosolhassuk. Egy hang (baljelől) ; Micsoda sérelmeket 1 Hodzsa Milán : Arról majd beszélünk! (Zaj a baloldalon és a középen. Halljuk I Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hodzsa Milán : Nevezetesen azt vártuk volna a t. miniszterelnök úrtól, hogy a mikor beszédében szinte elitélte a közelmúlt úgynevezett törvény­telen korszakot, akkor menten említést tesz egy miniszteri rendeletről, a mely ennek az országnak nem magyarajku lakosságát mélyen megsértette KÉPYH. NAPLÓ. 1906 — 1911. I. KÖTET. s a mely rendeletet egy olyan miniszter adott ki, kinek törvényességét épen a ma többségben lévő pártok sohasem ismerték el és a kinek rendeleteit, mint törvényteleneket, máskülönben respektálni szabad nem volna. A volt közoktatásügyi miniszter urnak 72.000/905. számú rendeletét értem, a mely a magyar nyelv népiskolai tanitását szabályozza. Az a tiszteletteljes kérdésem volna erre nézve a miniszterelnök úrhoz, vájjon a mikor ő a nemzeti közoktatás ügyét emliti, vájjon akkor ennek a törvénytelen miniszteri rendeletnek fentartását óhajtja-e ? Azt szeretném megtudni a t. miniszter­elnök úrtól, vájjon ez a miniszteri rendelet ma érvényben van-e és vájjon a politikai hatóságok fel vannak-e arra jogosítva, hogy ennek a törvény­telen miniszteri rendeletnek ahipján az iskolákat, nevezetesen az egyházi iskolákat megrendszabá­lyozzák ? A mi ennek a kormánynak általános jaro­grammját illeti, nincs ideje most annak, hogy azt kritika tárnyává tegyük. Legfeljebb az adóreformra vonatkozólag engedje meg nekem a t. ház, hogy kijelentsem, hogy a kormány adóügyi politikáját ugy, a mint a t. miniszterelnök ur előadta, nagy­jában helyeslem, és csak azzal a kérdéssel szeret­nék a t. miniszterelnök úrhoz fordulni, vájjon a progresszív adórendszer behozatala hozzá lesz-e kötve bizonyos korlátozáshoz olyan módon, a mint azt a koaliczióbon tavaly néhányszor mon­dották, hogy a progresszivitásnak vannak bizo­nyos maximális határai, ,s hogy vájjon ez a jurogressziv adóreform tényleg progresszív, demo­kratikus adóreform lesz-e, vagy pedig egyszerűen csak arra való-e annak bejelentése, hogy azok, a kik igazán a progresszív adórendszert követelik, legalább egyelőre el legyenek csititva ? T. képviselőház! Azt hiszem, hogy azon kötött marsruta mellett, melyet a kormány kineveztetése alkalmával kapott, nem volna igaz­ságos, hogy a többi reformigéreteket ma szóvá tegyük, annál kevésbbé, mert én már lelki sze­memmel látom azokat az ősz lengő szakállakat. (Derültség.) a melyekkel azok az urak fognak büszkélkedni, a kik most mint a ház legfiatalabb tagjai itt a kor jegyzői tisztet töltötték be, mire ezen Ígéretek megvalósítására a sor rákerül. Na­gyon kérem a t. házat, hogy minden alkotó erejét ma, a midőn hosszú idő után újra együtt vagyunk, egy pontra konczentrálj a . . . Zakariás János: A nemzeti állam kiépítésére ! Hodzsa Milán ; Nem annak a kiépítésére, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : De igen !) hanem egy demokratikus alapon álló állam kiépítésére, (Helyeslés a nemzetiségeknél. Zaj. Elnök csenget.) és biztosítom a t. képviselőházat, hogy ha itt a ház asztalára egy minden korlátozástól és minden igazságtalanságtól ment választói reform kerül, hogy akkor bennünk a t. ház minden pártja be­csületes munkatársra fog találni. (Elénk helyes­lés a nemzetiségeknél.) Elnök: A vitához felírva senki nincs,; hatá­rozatnak helye nincs, és én csak azt mondom ki, t;

Next

/
Oldalképek
Tartalom