Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-26
388 26. országos ülés 1906 Julius 12-én, csütörtökön. tegnapról elmaradt interpelláczióját, mely a honvédtartalékosoknak aratási idő alatt fegyvergyakorlatra való behi vásár a vonatkozik, a dolog sürgősségénél fogva a mai ülés végén terjeszthesse elő. (Helyeslés.) Én erre nézve az engedélyt megadtam. (Helyeslés.) Ennélfogva a mai ülés végén Marjay Péter képviselő ur interpelláczióját elő fogja terjeszteni, majd akkor, midőn a mai napirendünkben foglalt ügyek letárgyaltattak. Bizony Ákos képviselő ur a következő indítványt nyújtotta be hozzám. Kérem Benedek János jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Benedek János jegyző (olvassa): »Inditvány. Beadja Bizony Ákos. Miután fontos politikai és alkotmányjogi érdek fűződik ahhoz, hogy "az 1906-ik évi költségvetés még e hó folyamán letárgyaltassék és a törvényen kivüli állapot újból el ne következhessek, a mi jiedig a költségvetés nagy terjedelme és a rendelkezésre álló idő rövidsége mellett a rendes tárgyalási idő megtartása esetén alig lenne elkerülhető, indítványozom: határozza el a képviselőház, hogy a napirend tárgyalására a házszabályok 203-ik §-a értelmében megállapított időt az 1906-ik évi költségvetés tárgyalásának tartamára egy órával meghosszabbítja, ugy hogy az ülések reggeli 10 órától délutáni 3 óráig tartsanak.« (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok 203. §-a értelmében a legközelebbi ülés végén a ház vita nélkül fog határozni a felett, hogy elfogadja-e ezen indítványt, vagy sem. Mukits Simon, az első bíráló-bizottság elnöke kivan a háznak jelentést tenni. (Halljuk! Halljuk/) Mukits Simon az I. biráló-bízottság elnöke: Az első bíráló-bizottság részéről van szerencsém bejelenteni, hogy a bizottság Rigó Lajosnak az igazoló-osztály által alakilag kifogásolt mandátumát bírálat és tárgyalás alá vette és nevezett képviselőt végleg igazolt képviselnek jelentette ki. Kérem tehát a házszabályok 78. §-ának rendelkezése értelmében, méltóztassék Rigó Lajost a végleg igazolt kéjyviselők jegyzékébe beiktatni. Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e az első bíráló-bizottságnak javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Akkor határozatkép kimondom, hogy Rigó Lajos képviselő az első bírálóbizottság által végleg igazoltatván, a végleg igazolt képviselők sorjegyzékébe fog iktattatni. Következik napirend szerint a felirat hitelesítése, aláírása és megpecsételése. Mindenekelőtt a felirat fel fog olvastatni. Kérem Ráth Endre jegyző urat, hogy a felirat szövegét felolvasni szíveskedjék. Ráth Endre jegyző (olvassa a jeliratot). Elnök : A felirat szövege hitelesíttetik. Most következik a felirat aláírása és megpecsételése. (Megtörténik.) A felirat hitelesittetvén, aláíratván és megpecsételtetvén, javaslom a t. háznak, hogy az a szokáshoz képest a miniszterelnök utján hódolatteljesen ő felsége elé terjesztessék. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni '( (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik a napirend szerint a pénzügyminiszternek a Magyarország és Horvát-SzlavonDalmátországok közt létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatának, és ezzel kapcsolatosan a pénzügyi bizottság jelentésének tárgyalása (írom. 15, 105). Az előadó urat illeti a szó. Rátkay László, a pénzügyi bizottság eló'adója : T. képviselőház ! (Halljuk. !) Hogy a Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok között kötendő pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a t. képviselőház előtt tiszta világításba helyezzem, elsősorban röviden összegezni fogom a törvényjavaslat történeti előzményeit, másodsorban pedig rá fogok térni a törvényjavaslat jiénzügyi részére. (Halljuk!) A t. képviselőháznak méltóztatik bölcsen tudni, hogy az 18f>8 : XXX. t.-cz. értelmében Magyarország és Horvátország között a pénzügyi egyezmény tíz évről tiz évre ujittatik meg, még pedig azzal a határozott kikötéssel, a mely mindkét törvényhozásra nézve egyúttal biztosítékot is képez : hogy az egyezmény csakis a két törvényhozás hozzájárulása, illetőleg a regnikoláris bizottsági munkálatok előzetes befejezése után emelkedhetik törvényerőre. A legutóbbi egyezményt az 1889 : XL. t.-cz. czikkelyezte be és ennek hatálya 1899 deczember 31-én járt le. Ugy a magyar, mint a horvát országgyűlés gondoskodott arról, hogy a pénzügyi egyezmény megújítása czéljából a regnikoláris bizottságok kiküldessenek és núndkét törvényhozás meg is választotta regnikoláris bizottságát. A regnikoláris bizottságok munkálkodásukat megkezdették, be is fejezték és mindkét bizottság, törvényjavaslat alakjába foglalva, be is nyújtotta jelentését az illető országgyűléshez, és pedig a magyar bizottság 1904 november 7-én, a horvát regnikoláris bizottság pedig 1904 november 6-án. A horvát országgyűlés letárgyalta a jelentést és elfogadta az egyezményt; a magyar országgyűlés elé azonban a benyújtott törvényjavaslat nem juthatott, minthogy a magyar országgyűlést időközben feloszlatták és így abból törvény nem is válhatott. Ezért 1905 január 1-étől kezdve a pénzügyi viszony Magyarország és Horvátország között nélkülözte a törvényes alapot. A mostani kormány, a mint helyét elfoglalta, első kötelességének tartotta, hogy ebben a kérdésben is helyreállítsa a törvényes rendet. A kormánynak e tekintetben a között kellett választania, hogy vagy uj regnikoláris bizottság kiküldését kérje a háztól, vagy magáévá tegye a korábbi regnikoláris bizottságnak munkálatát. A kormány az utóbbit választotta és ebben az alakban fekszik a képviselőház előtt a kormány törvényjavaslata. Azt hiszem, hogy a t. képviselőház, különösen az 1868: XXX. t.-cz. 70. §-ára való tekintettel, minden aggály nélkül tárgyal-