Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-25
384 25. országos ülés 1906 Julius íl-én, szerdán. egyszerűbb elme is tisztán látbatta, bogy ennek következménye más nem lehet, mint rohamos kurzus-csökkenés és debaele. így tehát a szindikátus bajosan fogja elhárítani azt a vádat, hogy e konverzióban pusztán saját haszonczéljai által vezéreltetett, elmulasztotta a kellő gondosság és lelkiismeretesség gyakorlását, miáltal nemcsak a benne bizó hiszékeny közönséget károsította meg, hanem a Jelzálog-Hitelbank tekintélyén is nehezen kitörölhető foltot ejtett. (Ugy van!) Bármily nagy sérelmet szenvedett is egyesek érdeke, tisztában vagyok azzal, hogy erre törvényes korrektivumot a pénzügyminiszter ur adni nem tud. Az e konverzió által okozott balkövetkezményt el lehetett volna háritaní azzal, hogy erre a szerencsejátékra a pénzügyi kormány az engedélyt meg nem adja. Bárki bármikor és bármiért adta ki tehát az engedélyt erre a szerencsejátékra, rosszul tette, hogy megadta (Igaz! Ugy van!) és én szükségesnek tartom, hogy ennek a nézetem szerint erkölcstelen cselekedetnek a tényét, eredetét és gazdáját itt az ország szine előtt megállapítsuk és eljárásáról rosszaié és elitélő kritikát gyakoroljunk. (Helyeslés.) Felszólalásomnak épen az a czélja, hogy egyfelől jrrovok aljam ezt a kritikát, másfelől pedig nyilatkozatát kérjem a jiénzügyminiszter urnak abban az irányban, hogy ezen konverzió engedélyezésének és az engedély felhasználásának tárgyában saját hivatalos jogkörének lehetőségéhez képest az utólagos ellenőrzést gyakorolta-e, és ha igen, milyen eredménynyel ? Végül nyilatkozatát kérném a közvélemény megnyugtatása szempontjából a pénzügyminiszter urnak arra nézve, hogy a jövőben a publikumnak a játékszenvedélyére és nyereségvágyára alapított mindennemű spekuláczió és operáczió veszedelme ellen közgazdasági életünknek a realitását megvédelmezni igyekszik. Ezek előterjesztése után interpelláczióm szövegét következőkben adom elő (olvassa): Interpelláczió a pénzügyminiszter úrhoz. » Van-e tudomása a pénzügyminiszter urnak arról, hogy a Magyar Jelzálog-Hitelbank 3°/o-os nyereménykötvényeinek konvertálásába bevont közönség a spekuláczió által előidézett és arányaiban példátlan áríolyamkülönbözetek következtében rövid napok alatt milliókra menő vesztességet szenvedett ? »Volt-e befolyása a pénzügyminiszter urnak ezen uj sorsjegykibocsátás engedélyezésére, és ha nem, gyakorolta-e utólag a hatáskörébe tartozó ellenőrzést az iránt, hogy az engedmény megadásában és felhasználásában a törvényes hiitározmányoknak megfelelőleg jártak-e el ? »Tud-e a pénzügyminiszter ur törvényes korrektivumot alkalmazni a szenvedett anyagi sérelmek orvoslására ? »A mennyiben az engedmény kihasználásának módját a pénzügyminiszter ur a közérdek szempontjából nem tartja egyezőnek: nyujthat-e olyan biztosítékokat, melyek a törvény és a kormányzati engedély oltalma alul a közönség és értekpiaezunk hitelének megkárosítására vezető hasonló sj>ekulácziókat a jövőben kizárják ?« (Elénk helyeslés ét taps.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a pénzügyminiszter urnak. Wekerle Sándor miniszterelnök mint pénzügyminiszter : Meg méltóztatnak engedni, hogy röviden válaszoljak az interpelláczióra. (Halljuk! Halljuk!) Állásom elfoglalása után az első napokban, miután tudomásomra esett, hogy több sorsjegykölcsönre adatott engedély, helyesebben szólva, miután a Jelzáloghitelbanknak a konverzió-riális joga megvolt, a konverzió módozatai a korábbi kormány által tudomásul vétettek, sőt a Hazai Első Takarékpénztár által kibocsátott 30 millió koronányi sorsjegy már hivatalba lépésem előtt el is volt helyezve, — mondom, hivatalba lépésem legelső napjaiban az első alkalmat, midőn egy választói küldöttséghez szóltam, felhasználtam arra, hogy határozottan elitéljem hasonló természetű sorsjegy-kölcsönök kibocsátását. (Elénk helyeslés.) Határozott és elitélő állást kellett e tekintetben elfoglalnom azért, mert azt hiszem, hogy közönségünkben a nyerészkedési vágy úgyis mélyebb gyökereket vert, hogysem annak elősegítésére és táplálására bármiféle hatósági intézkedés jogosult volna. (Helyeslés.) Állást foglaltam másodszor azért, mert a mi országunkban, a hol nem tőkegazdag emberek vannak, hanem külföldi tőkére vagyunk utalva, különös gondot kell fordítani arra, hogy a rendelkezésünkre álló tőkék gyümölcsözőleg és gazdasági befektetésre használtassanak fel. (Éiénk helyeslés.) De állást kellett foglalnom azért, mert a nálunk felkeltendő rendszeres takarékossági vágynak nagyobb ellensége nem lehet^ mint a nyerészkedéssel jjárosult játék. Éber Antal: Lukács László lett az osztálysorsjáték elnöke. (Zaj. Egy hang: Fejérváry Imre!) Wekerle Sándor miniszterelnök mini pénzügyminiszter : A mi a szóban forgó sorsjegy-emissziót illeti, erre azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a Magyar Jelzálog-Hitelbanknak az 1889: IX. t.-cz. alapján annak idején 35 millió forint, 70 millió korona, 3%-os nyereménykötvény kibocsátására adatott engedély. Az engedély megadatott akként, hogy joga van a JelzálogHitelbanknak azt a tőke visszafizetése mellett konvertálni. Midőn a Hazai Első Takarékpénztár kibocsátotta sorjegykölcsönét, a Jelzálog-Hitelbank ezen konverzionális jogával kivánt élni, és ha jól emlékszem — a dátumok nincsenek kezem-