Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.
Ülésnapok - 1906-25
378 25. országos ülés 1906 Julius 11-én, szerdán. Bródy Ernő :... az előzetes vizsgálat örökre eltöröltetvén a sajtószabadság' visszaállitta tik és annak biztosi tékául ideiglenesen rendeltetik, hogy gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti, és mindenki szabadon terjesztheti. (Egy hang: Tisztességes hangon 1 ) Az nincs a törvényben, hogy tiszte-séges hangon. (Fölkiáltások: Bűnös gondolatot nem szabad!) Benedek János : Azt az esküdtszék határozza meg! (Zaj.) Bródy Ernő: A törvény azt mondja, hogy gondolatait szabadon terjesztheti: Nagy Emil: De nem bűncselekményeket! (Elénk helyeslés.) Elnök : Ne méltóztassanak folyton zajongani, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. Bródy Ernő: Igen t. képviselőház! Ezzel a szakaszszal nem áll ellentétben a sajtótörvénynek 22. §-a, a melyre az igen t. igazságügyminiszter ur hivatkozott, mert az a 22. §. azt mondja, hogy a vizsgálóbíró a vád feladása után lefoglalhatja és zár alá veheti a nyomtatványokat; hanem igenis, a sajtótörvény 1. §-ával ellenkezik a bűnvádi perrendtartásnak az igen t. igazságügyminiszter ur által emiitett 567. §-a, mert az egyenesen a szabad terjesztéssel ellentétes, az éjjeli ügyészi lefoglalásra kitanitó és egy lelkiismeretlen szóhasználat folytán felhasználható törvénymagyarázatra nyújt alkalmat. Én azt tartom, hogy mikor a sajtótörvénynek és a sajtótörvény szellemének egésze és gerincze ellentétben van a későbbi bűnvádi perrendtartásról szóló törvénynyel, a mely reakczionárius alkotás egy részében, Erdély volt igazságügyminiszternek reakczionárius alkotása, a mely ellen az igen t. igazságügyminiszter ur is küzdött annak idején, (Uqy van! balfelöl) a mikor benn felejtődött ott egy olyan szakasz, a mely alkalmat adott az abszolutizmusnak egy szó kihasználására és a mikor a sajtótörvénynyel, egy garancziális — hogy ugy mondjam: alaptörvénynyel, bár a magyar közjog szerint alaptörvényeket nem ismerünk — ellentétben van: akkor egy kormánynak liberalizmusát és a sajtószabadság iránti szeretetét épen az bizonyítja, hogy alkalmazza-e ezt a paragrafust, vagy pedig holt paragrafusnak hagyja, a melyet ügyészei és kopói utján nem akar alkalmazni. (Mozgás.) Igen t. képviselőház! Én nem megyek bele annak a kérdésnek a vitatásába, hogy az előzetes elkobzás és lefoglalás között mi különbség van. Igenis van különbség, a mint azt az igen t, igazságügyminiszter ur felállította, de a hiba és lényeg nem ebben van, hanem abban, hogy a gondolat szabad terjesztése akadályoztatik meg az éjjeli ügyészség rendszeresítésével, abban, hogy igazságtalan büntetés méretik az iróra, a kinek szellemi terméke nem kerülhetett az olvasó kezébe és ő mégis bűnösnek mondatik. Ezzel az igazságtalan, ezzel a reakczionárius rendszerrel szemben, a mely a múltnak maradéka és a mely a szabadság korszakában elhagyandó, a mely a szabadság, a jogegyenlőség és a demokratikus reformok előkészítésének hajnalán igenis kihagyandó ebből a magyarázatból, én azt tartom, hogy térjünk vissza a magyar sajtótörvény alapjára. Emlékeztetem a t. képviselőházat arra, hogy a magyar sajtójog, a magyar sajtószabadság nem felülről keletkezett, az alulról támadt a néprétegek lelkesedése folytán, márczius 15-ikén. Azt az utcza vivta ki magának . . . Mezőfi Vilmos: Majd kiküzdi újra az utcza! (Zaj.) Bródy Ernő :... azon a szent napon, a mikor Petőfi Talpra magyar-ját szavalta egy megittasodott tömeg. A magyar sajtószabadság igenis a 48-as idők egyik legdicsőbb hagyománya. Nem veszem tudomásul a választ. (Helyeslés a középen.) Elnök: T. képviselőház! Csak később értesültem, hogy a t. szónok ur ezt a kifejezést használta: a miniszter ügyészei és kopói. Ezzel állami hivatalnokokat aequiparált állatokkal. (Derültség.) Ezért őt rendreutasítom. (Elénk helyeslés.) Vázsonyi Vilmos: Személyes kérdésben kérek szót. Elnök: Az igazságügyminiszter ur kivan szólani. Polónyi Géza igazságügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Miután a t. képviselő urnak mostani felszólalása csak rövid parafrázisa annak, a mit az előbb elmondott, én sem tehetek egyebet, mint csak röviden utalok arra, hogy a t. képviselő ur nem eléggé esztimálta azt az álláspontomat, a mely szerint világosan kifejtettem, hogy a 48-iki sajtótörvény 22. §-ában ugyanezt a lefoglalást a vizsgálóbíró részéről ép ugy ismeri, mint a perrendtartás. Ha pedig a t. képviselő ur azon vitatkozik, hogy az 567-ik §. reakczionárius, és az későbbi törvény, akkor is azt kell mondanom, hogy a törvénymagyarázat elve az, hogy: lex posterius derogat priori, és igy ebben az esetben is a későbbi törvény kötelező. Méltóztassék indítványozni ezen törvény megváltoztatását, mert addig, a mig ez a törvény előttem fekszik, én, a ki a törvények végrehajtására vagyok kötelezve, nem respektálhatok mást, mint azt, a mely előttem van. (Elénk helyeslés.) Akkor is azonban, igen t. képviselőház és t. képviselő ur, nem hiszem, hogy kaphasson valaki Magyarországon olyan parlamentet, a mely a sajtószabadságnak olyatén való értelmezését megengedné, hogy, mert sajtó utján, tehát nagyobb nyilvánossággal és veszélylyel követtetik el egy bűntett, azt szabad elkövetni. Bródy Ernő: Nem szabad! Polónyi Géza igazságügyminiszter: Hát nem szabad megakadályozni és nem szabad megtorolni. (Elénk helyeslés.) Ez ugyanaz.
