Képviselőházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–julius 13.

Ülésnapok - 1906-25

368 25. országos ülés 1906 július 11-én, szerdán. szükségletekkel foglalkozik ; azután következnék a 16. és 17. bekezdés, mely a gazdasági, ipari és kereskedelmi ügy ékkel foglalkozik, ide csatoltatnék a 18., 19. és 20. bekezdés ; azután következnék az alkotmány intézményes biztosítékairól szóló 21. és 22, bekezdés ; azután a vallás- és közoktatási ügyekkel foglalkozó 23., 24., 25. és 26. bekezdés; azután következnék a horvátországi ügyekkel foglolkozó 27. bekezdés ; azután az általános szavazati joggal foglalkozó 28., 29. és 30. bekezdés ; azután a 31., 32., 33. és 34. bekezdés, a mely a felségjogokkal foglalkozik és végül következnék a záradék. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Akkor ezt határozatkép kimondom és igy a felirati javaslatot az én javaslatom folytán elfogadott határozat szerint fogjuk tárgyalni. Mielőtt azonban a részletes tárgyalásra áttérnénk, az ülést 10 perezre felfüggesztem., (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következik a felirati javaslat részletes tárgyalása. Mindenekelőtt tárgyaljuk a czimet. Kérem tessék felolvasni. Benedek János jegyző: (olvassa a czimet.) Ballagi Aladár előadó: T. ház! A következő módosítást vagyok bátor a t. háznak beterjeszteni. Ezen megszólítás helyett: >>Felséges császár és Apostoli király! Legkegyelmesebb Urunk-Királyunk« kérem a következő szöveget tenni: »Császári és Apostoli Királyi Felség ! Legykegyelmesebb Urunk, Királyunk !<< Támaszkodom ezen módosításom megtételénél arra, hogy a legutóbbi felirati javaslat is ilyen czimzéssel élt. Kérem ennek a módosításnak elfogadását. (Általános helyeslés.) Elnök : Kérdem, kíván-e még valaki a czimhez hozzászólani ? (Nem I) Miután senki sem kíván hozzászólani, a vitát bezárom. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a felirati bizottság javaslatában foglalt czimzést nem fogadja el, hanem elfogadja az előadó urnak módosítását. Méltóztatik hozzájárulni ahhoz, hogy ez igy határozat erejére emeltessék ? (Igen!) Akkor kijelentem, hogy a képviselőház elfogadja az előadó ur módosítását. Most következik az ]., 2., 3. és 4. bekezdés. Méltóztassék felolvasni. Benedek János jegyző (olvassa az első bekezdést.) Éber Antal: Felesleges hizelkedés ! (Mozgás.) Benedek János jegyző (olvassa a 2—d. bekezdéseké). Éber Antal: Bizantinizmus az egész ! Elnök " Kérdem a t. házat: kiván-e valaki hozzászólni a felirati javaslat felolvasott bekezdéseihez ? Ballagi Aladár előadó: Van egy módosításom, de mielőtt ezt megtenném, legyen szabad válaszolnom Éber Antal képviselőtársamnak, a ki, mikor ez a négy bekezdés felolvastatott, közbeszólt, hogy ez felesleges hizelkedés, később pedig, hogy bizantinizmus. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Igaza van !) Mind a két vádat vissza kell utasítanom. Nem lehet ezt a bizottságot sem hízelkedéssel, sem bizantinizmussal megvádolni. A magam személyében is, erkölcsi és anyagi függetlenségem tudatában, tiltakozom az ilyenféle kifejezések ellen, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Széll Káinián csinálta !) annyival is inkább, mert méltóztassék azt megjeg3^ezni, van egy' stylus curialis, a melyet használunk ilyen alkalmakkor és a mely stylus curialis igenis Bizánczra mutat történelmileg, de én arról nem tehetek és arról senki sem tehet. A mi a módosítást illeti, ez a negyedik bekezdésre vonatkozik. Az eredeti szöveg igy szól: (Olvassa.) »A magyar nemzetnek Felséged uralkodóháza iránti hűsége sokszor volt már kitéve megpróbáltatásoknak.* B helyett, minthogy itt hibás a fogalmazás, jönne ez a szöveg : (Olvassa.) »A magyar nemzetnek Felséged és az uralkodóház iránti hűsége . . .« Éber Antal : Személyes kérdésben kérek szót. Elnök : Személyes kérdés nincs a házszabályok szerint. Éber Antal: Személyes megtámadtatás czimén. Elnök: Az más; méltóztassék szólni. Éber Antal; T. képviselőház! Minthogy az előadó ur egyenessn aposztrofált közbeszólásom miatt, védekezésemül bátor vagyok a következőket előadni: Igenis, azt látom, heg/ a felirati tervezet első bekezdése teljesen felesleges hizelkedés. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon!) Felesleges hizelkedés, mert a magyar nemzet nem fogadhatja magasztos érzésekkel azt, mikor a király egyszerűen teljesíti azt a kötelességét, a mely a törvény betűjéből következik és a törvényből logikai kényszerűséggel folyik. (Ugy van! Ugy van, ! a széhőbalcldalon.) Legkevésbbé fogadhatja pedig magasztos érzésekkel akkor, a mikor nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy ezen, törvényben előirt kötelesség teljesítése felett is az utolsó napig gondolkodott az uralkodó ez alkalommal, és csak a nemzeti ellenállás vezéreinek igazán példás, hazafias önmegtagadása folytán és elveik felfüggesztése folyt in jutott egyáltalán abba a helyzetbe, hogy kötelességeit, a melyeket különben teljesitani tartozott volna, tényleg teljesítette. A mikor tehát azt hiszem, hogy nemcsak a magyar nemzet, de annak egyetlenegy tagja sem érez semmiféle magasztos érzéseket a felett, hogy a korona egyszerűen teljesiti a törvényben és esküjében előszabott kötelességeket, akkor talán némi joggal mondhattam, hogy ezeknek a nem létező magasztos érzéseknek a hangoztatása felesleges hizelkedés. (Helyeslés.) Ezt akartam megjegyezni.